Vajon a leszokás az egyetlen lehetőség? Ha, és amikor működik, akkor a leszokás egész biztosan a legjobb lehetőség. A leszokás és a megelőzés továbbra is az orvostudomány által kínált leghatásosabb és legköltséghatékonyabb beavatkozást jelentik, ezért kötelességünk a már megtett erőfeszítéseinket tovább folytatva minden dohányos és a közvélemény figyelmét felhívni a dohányzás káros hatásaira.
De valóban csak a leszokás jelenti az egyetlen lehetőséget a dohányosok számára? Világszerte számos tudós úgy véli, hogy a dohányzás szabályozására irányuló stratégiákat, a hagyományos leszokást segítő és megelőző intézkedések mellett, a káros hatások – az alternatív, a cigarettánál potenciálisan kevésbé káros termékek használatával elérhető – csökkentésével is ki kellene egészíteni. A SCOHRE ebből a célból jött létre. A Szövetség a dohányosok és családjaik támogatása, illetve valójában mindannyiunk egészségének fejlesztése érdekében alakult meg.
A szakértők egyre inkább érdeklődnek a dohányzás szabályozásának újszerű megközelítései iránt és gyakran felmerül, hogy a dohányzás negatív következményei a káros hatások csökkentése révén is mérsékelhetők. A bizonyítékok azt mutatják, hogy a cigarettánál potenciálisan kevésbé káros alternatívák használata, vagyis a dohányzás káros hatásainak csökkentése, megoldást jelenthet az olyan dohányosok számára, akik nem hajlandóak vagy nem képesek a dohányzásról a jelenleg elfogadott módszerekkel leszokni. Bár ezek nem mindenki számára jelentik a legjobb módszert, sokkal jobb megoldást jelentenek, mint a dohányzás folytatása. Ha a leszokás többször is sikertelen, a kevésbé káros termékekre való váltással várhatóan sok dohányos esetében javulás érhető el. A nikotin függőséget okozhat, azonban a dohányzással kapcsolatos megbetegedések és halálesetek tekintetében kis szerepet játszik.
Az elmúlt években egyre több szabályozó hatóság fontolja meg az alternatív, potenciálisan alacsonyabb kockázattal járó termék pontos tájékoztatás mellett történő értékesítésének engedélyezését. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül annak tényét, hogy a dohányzás káros hatásainak csökkentésével kapcsolatos vita még kezdeti szakaszában jár és további kutatásokra és tájékoztatásra van szükség a meglévő ismeretek széles körben való terjesztése, a további adatok gyűjtése, illetve az egészségügyi szabályozások szakértői, a törvényhozók és a közvélemény tájékoztatására szolgáló lehetőségek teremtése érdekében. Ezek elengedhetetlenek az új megközelítés előnyeinek feltérképezése, illetve a nikotin folyamatos használatával és az attól való függőséggel, valamint a korábban soha nem dohányzók és a fiatalok esetleges rászokásával kapcsolatos aggályok megfelelő megválaszolása érdekében. Ezek a SCOHRE céljai!
Azt is figyelembe kell vennünk, hogy a dohányzás káros hatásainak csökkentésével kapcsolatos vita jelentős ellenállásba is ütközik.  Az aggályok és kihívások megvitatása érdekében építő jellegű párbeszédet kell kezdeményeznünk. Növelni kell az erőfeszítéseket, és ki kell aknázni a sok országban már meglévő szilárd szakértelmet. Ezért hoztuk létre a SCOHRE nemzetközi szövetséget, amely a dohányzás szabályozásával a káros hatások csökkentésével foglalkozó független szakértőkből tevődik össze, beleértve a különböző területeken kutatást végző tudósokat, orvosokat, szabályozási szakértőket, viselkedési szakértőket, akadémikusokat és további szakembereket. A SCOHRE a dohányzás szabályozásának új, átfogóbb megközelítésének kidolgozása érdekében nyitott és építő jellegű párbeszédet folytat majd.
A dohányipar sem közvetve, sem közvetlenül nem nyújt majd finanszírozást a Szövetségnek.
Jelenleg 16 országban 22 alapító taggal rendelkezünk és célunk, hogy egy társadalmunk érdekeit szolgáló jelentős mozgalommá váljunk.

Nyilatkozatok a SCOHRE alapító tagjaitól

Konstantinos Farsalinos, adjunktus, Abdulaziz Király Egyetem, Szaúd-Arábia; vezető kutató a görögországi Pátrai Egyetemen és a Nyugat-Attikai Egyetem Közegészségügyi Karán:

A SCOHRE célja, hogy áthidalja a dohányzás-szabályozás és a dohányzás káros hatásainak csökkentése közötti hasadékot. Ezek a stratégiák nem ellentmondásosak, hanem kiegészítik egymást és együtt kellene használni őket a dohányzás világszerte tapasztalható elterjedtségének csökkentésére. A hagyományos dohányzás a szabályozási intézkedések és a dohányzás káros hatásainak csökkentésének egyesítése egyedülálló lehetőséget kínál a dohányzás okozta egészségkárosodás és halálesetek számának csökkentésére.

Giacomo Frati, kardiológia professzor és Giuseppe Biondi Zoccai, kardiológiai egyetemi docens, Orvosi-Sebészeti Tudományok és Biotechnológia Tanszék, Római Sapienza Egyetem, Latina megye, Olaszország:

A módosított kockázatú termékek kulcsfontosságú részét képezik a betegek és az orvosok, illetve azon döntéshozók eszköztárának, akik növelni szeretnék a hagyományos cigarettákról való leszokás, valamint az ilyen cigaretták elkerülésének mértékét. A módosított kockázatú termékek is jelentős káros hatást gyakorolnak a szív- és érrendszerre, azonban a bizonyítékok összessége arra mutat, hogy az ilyen káros hatások egyértelműen kisebb mértékűek, mint a hagyományos cigaretták esetében, így a módosított kockázatú termékek vonzó kockázatcsökkentő stratégiát jelenthetnek a végleges leszokás és a dohánytartalmú termékektől való teljes mértékű elzárkózás elérése során.
Ignatios Ikonomidis, kardiológia professzor a görögországi Athéni Nemzeti és Kapodistriánus Egyetemen:
A dohányzásról való leszokás kulcsfontosságú tényező a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzése érdekében. A dohányzástól való elzárkózás a nemzetközi közegészség-fejlesztés és szinten tartás egyik elsődleges célja. Ezt a célt azonban a dohányzás egészségügyi kockázatairól szóló jelentős közegészségügyi kampányok ellenére nem sikerült elérni. Ezért alapvető fontosságú a dohányzás csökkentésére szolgáló új stratégiák kifejlesztése.
Ezen kívül számos dohányos már megkezdte az új típusú dohánytermékek használatát a dohányzás egészségügyi kockázatainak csökkentése érdekében. Azonban ezeknek a termékeknek a hatásai még nem lettek teljes körűen felmérve, bár a kísérleti tanulmányok a méreganyagoknak való kitettség csökkenését mutatták ki. Ebből kifolyólag szükség van egy független, tudományos szövetségre az új, hatékonyabb leszokást segítő módszerek kidolgozásával kapcsolatos lehetőségek és a dohányzás káros hatásait csökkentő szabályozások a közegészségügyre gyakorolt hatásainak feltérképezése érdekében.

Prof. Solomon Rataemane, pszichiátriai professzor a Sefako Makgatho Egészségügyi Egyetemen (2003-2019) és a Szellemi Egészséggel Foglalkozó Miniszteri Tanácsadó Bizottság elnöke, Dél-afrikai Köztársaság:

A dohányzás káros hatásait csökkentő megoldások hatékony közegészségügyi stratégiát testesítenek meg. Ez azokra a területekre vonatkozik, ahol szükség van egy olyan szokással, illetve egy olyan anyag használatával kapcsolatos káros hatások csökkentésére, amelynek túlzott jelenléte társadalmunkban a megbetegedések és a halálozások számának növekedéséhez vezet. Ez jelenti a dohányzás káros hatásainak csökkentésének jövőjét.
Rajesh N. Sharan, biokémia professzor, Biokémia, Genetikai, Molekuláris Biológia Tanszék, North-Eastern Hill Egyetem, Shillong, India:
India óriási kihívásokkal néz szembe a dohányzás okozta megbetegedések – mint például a rák, a szív- és érrendszeri- valamint a légzőszervi megbetegedések – és az ezek okozta halálozások miatt. A dohányfogyasztás magába foglalja a hagyományos füstmentes termékeket – például gutkát, bételdiót, pánt fogyasztó – több, mint 200 millió, és a füsttel járó termékeket – például sodort vagy gyári cigarettát – szívó 100 millió embert is. A dohányzás bármely formájának káros hatásaival leginkább érintett népességcsoportok egyben a leghátrányosabb helyzetűek is, beleértve a nőket és a gyermekeket is. Véleményem szerint a dohányzás-szabályozás eredményei aggasztóan lassan mutatkoznak Indiában a WHO Dohányzás-szabályozási keretegyezményének elfogadása ellenére is. Szeretném, ha a dohányfogyasztás minden formájának és módjának csökkenése jobb eredményeket mutatna! India összetett dohányfogyasztási helyzete paradigmaváltást tesz szükségessé a dohányzás szabályozásának terén, illetve az új megközelítések bevezetését, beleértve a káros hatások csökkentésére irányuló stratégiákat is.

David Sweanor, a tanácsadó testület elnöke, Egészségügyi Jogi, Szabályozási és Etikai Központ, Ottawai Egyetem, Kanada:

Évtizedek óta tisztában vagyunk vele, hogy a füst belélegzése és nem a nikotin a dohányzás okozta nemzetközi egészségügyi katasztrófa kulcsfontosságú tényezője. Ma már a fogyasztók által elfogadhatónak ítélt, alacsonyabb kockázatú alternatívák széles körével rendelkezünk,
amelyekkel képesek leszünk végre a cigarettát magunk mögött hagyni. A kockázatarányos szabályozások és társadalmi célú oktatókampányok révén élnünk kell ezzel a lehetőséggel. A kedvező potenciális egészségügyi hatások akár a himlő terjedésének megszüntetésével is egyenértékűek lehetnek.

Toldy-Schedel Emil, kardiológus, kórházigazgató, Magyarország:

A dohányzás, mint ártalomnövelő tényező, Magyarországon továbbra is az egyik legelterjedtebb függőség, a vezető halálokok gyakori megalapozója. Kardiológusként napi munkám során is észlelem, hogy a dohányzás fontos veszélytényező a szív- és érrendszeri megbetegedések esetében is. Minden nap látjuk, hogy a dohányzás hogyan befolyásolhatja vagy akadályozhatja meg fokozatosan az emberi szervezet egyéb funkcióinak működését, ezért a SCOHRE elsődleges fókuszterületének: a káros hatások csökkentésének és megszüntetésének különös jelentősége van.
Az elmúlt évtizedben szigorú állami intézkedések és szabályozások kerültek bevezetésre Magyarországon a dohánytermékek értékesítési helyeivel kapcsolatban, melynek keretében csökkentették a dohánytermékek láthatóságát, és azokat kizárólag erre a célra szolgáló dohányboltokban tették elérhetővé, illetve szabályozták és megtiltották a dohánytermékek fiatalkorúak számára történő értékesítését. Elindult továbbá a dohánytermékek kinézetének sztenderdizálása. Ezen intézkedéseknek a célja a dohányzásra való rászokás megakadályozása, valamint kétségkívül nagy lépést és paradigmaváltást jelentenek a dohányzás szabályozása terén. A fenti intézkedések ellenére azonban továbbra is szembe kell néznünk a dohányzás káros hatásainak csökkentésével kapcsolatos kihívásokkal azon dohányosok esetében, akik a támogató gyógyszeres vagy pszichoterápiás megoldások ellenére sem képesek függőségük elhagyására.
Úgy gondolom, hogy a SCOHRE további kutatásokra és tájékoztatásra ad lehetőséget, amely növeli majd a már meglévő ismeretek elterjedését, valamint a leszoktatást igénybe nem vevő vagy a leszokásra nem képes emberek számára esetlegesen biztonságosabb füstmentes alternatívák létrehozását és támogatását teszi majd lehetővé. A Szövetség értékei és céljai előnyösek, és azt hiszem, hogy a kapcsolódó kérdések a SCOHRE révén történő nemzetközi megvitatása hozzájárul majd törekvéseink sikeréhez és új ötletekkel, illetve megközelítésekkel szolgál majd mindenki számára nemzeti szinten is.
Magyarország képviseletében készen állok, hogy legjobb orvosi és tudományos ismereteinknek megfelelően megtegyem a szükséges erőfeszítéseket, és nyitott vagyok a világ egyik legnagyobb problémájának megoldását célzó, dohányzással kapcsolatos szabályozások kialakítására irányuló közös munkában való részvételre.

A SCOHRE alapító tagjainak és munkavégzésük helyének felsorolása

1. Anastasia Barbouni, a közegészségügy, higiénia és betegségmegelőzés professzora, Közegészségügyi Tanszék, Közegészségügyi Kar, Nyugat-Attikai Egyetem, Athén, Görögország
2. Giuseppe Biondi Zoccai, kardiológiai egyetemi docens, Orvosi-Sebészeti Tudományok és Biotechnológia Tanszék, Római Sapienza Egyetem, Latina megye, Olaszország
3. Nimesh G. Desai, igazgató, Emberi Viselkedéstan és Kapcsolódó Tudományok Intézete (IHBAS), India
4. Sharifa Ezat Wan Puteh, kórházigazgatási és egészség-gazdaságtan professzor; dékánhelyettes (kapcsolat és vagyonteremtés), Orvostudományi Tanszék, UKM Egészségügyi Központ, az Egészségügyi Statisztikai és Klinikai Kódolás Nemzetközi Intézetének (ITCC) korábbi elnöke, Malajzia
5. Karl Fagerstrom, professzor emeritus; a Fagerstrom Consulting elnöke, Svédország
6. Konstantinos Farsalinos, szakorvos, MPH, adjunktus, Abdulaziz Király Egyetem, Szaúd-Arábia; vezető kutató a görögországi Pátrai Egyetemen és a Nyugat-Attikai Egyetem Közegészségügyi Karán; a Peloponnészoszi Egyetem Adat- és Médialaboratóriuma, Görögország
7. Fernando Fernández Bueno, onkológiai sebész, Gomez Ulla kórház – Madrid; A Dohányzás Károshatásainak Csökkentése Platform elnöke, Spanyolország
8. Giacomo Frati, professzor, Orvosi-Sebészeti Tudományok és Biotechnológia Tanszék, Római Sapienza Egyetem, Latina megye, Olaszország
9. Monica Gorgulho, MSc, klinikai pszichológus, Brazília
10. Ignatios Ikonomidis, PhD, szakorvos, Európai Kardiológiai Szövetség tagja (FESC), kardiológia professzor, az EACVI tagja, az ESC aorta- és végtagi érrendszeri megbetegedések munkacsoportjának volt vezető tagja, a Szívultrahang és Megelőző Szívsebészeti Laboratórium igazgatója, 2. sz. Kardiológia Tanszék, Athéni Nemzeti és Kapodstriánus Egyetem, Attikon Kórház, Athén, Görögország
11. Stanimir Hasardjiev, elnök, Betegek Nemzeti Szervezete, Bulgária
12. Karl E Lund, PhD, vezető kutató, Norvég Egészségügyi Intézet, Norvégia
13. Fares Mili, dohányzással kapcsolatos betegségek kezelésére szakosodott okleveles szakorvos, tüdőgyógyász, addiktológus, a Tunéziai Dohányügyi és Függőséget Okozó Viselkedések Szervezetének (STTACA) elnöke, Tunézia
14. Manuel Pais Clemente, PhD, szakorvos, professzor emeritus, Fül-orr-gégészeti Tanszék, Egészségügyi Kar, Portói Egyetem; az Európai Orvos Szövetség elnökhelyettese;
    a Világ Hangja Konzorcium elnöke, Portugália
15. Konstantinos Poulas, biokémiai egyetemi docens, Molekuláris Biológiai és Immunológiai Laboratórium, Gyógyszerészeti Tanszék, Pátrai Egyetem, Görögország
16. Solomon Rataemane, szakorvos, professzor, 2014-2020 között a Fiziológiai Rehabilitáció Világszervezetének főtitkára, Dr George Mukhari Egyetemi Kórház, HOD Pszichiátria UFS 1998-2003, (HOD) 2003-2019; Pszichiátriai Tanszék, Sefako Makgatho Egészségügyi Egyetem 2003-2019; a Szellemi Egészséggel Foglalkozó Miniszteri Tanácsadó Bizottság elnöke, Dél-afrikai Köztársaság
17. Dimitri Richter, szakorvos, az Európai Kardiológiai Szövetség tagja (FESC), FAHA, a Kardiológiai Tanszék dékánja, Euroclinic Kórház, Athén, Görögország
18. Rajesh N. Sharan, biokémia professzor, Biokémia, Genetikai, Molekuláris Biológia, Sugárzás és Molekuláris Biológia Tanszék, Biokémiai Kar, North-Eastern Hill Egyetem, Shillong, India
19. Heino Stöver, szociológus, a Frankfurti Függőségi Kutatási Intézet (ISFF) igazgatója, Németország
20. David T. Sweanor J.D., a tanácsadó testület elnöke, Egészségügyi Jogi, Szabályozási és Etikai Központ, Ottawai Egyetem, Kanada
21. Toldy-Schedel Emil, szakorvos, kardiológus, kórházigazgató, Magyarország
22. Michael G. Toumbis, PhD, szakorvos, FCCP, tüdőgyógyász, a Ciprusi Légzőszervi Megbetegedések Intézetének elnöke, Ciprus

Jelen anyag az eredeti sajtóközlemény fordítása.
Forrás: PRESS_RELEASE_30.11.2020_Founding_of_SCORE.pdf (nosmokesummit.org)

Hozzászólások