Az elmúlt időszakban számos platformon elhangzott, köztük a negyedik alkalommal megrendezett nemzetközi No Smoke Summit és a bolgár Tobacco Harm Reduction Media Meeting előadói által ismertetett népegészségügyi mutatók kapcsán is, hogy a dohányzás a modern kor egyik legnagyobb pusztítást végző népbetegsége. Az előadók által ismertetett jelentések alapján évente akár 6-8 millió fő halála köthető világszerte a dohányzási ártalomhoz. Mivel a különböző leszokástámogató programok világszerte változó, az ideális hatékonyságtól sajnos gyakran jelentősen elmaradó eredményeket hoznak, az ártalomcsökkentés egy eszközeként is vizsgált füstmentes alternatív technológiák – mint például az e-cigaretták vagy a dohányhevítő rendszer – jelentősen megosztották a nemzetközi fórumokon is aktív szakembereket. Vannak országok, pédául az Egyesült Királyság, ahol a dohányzási ártalom csökkentése érdekében már maga az egészségügyi rendszer is ennek lehetséges eszközeiként tekint ezekre az új technológiákra, míg máshol továbbra sem elfogadott ezek prevenciós kontextusban történő megjelenése.

Nem kerülhető ki az emberi tényező

A Dohányzás Visszaszorításának és az Ártalmak Csökkentésének Nemzetközi Szövetsége (SCOHRE) szerint az egészségpolitikai döntéshozásnak be kell látnia, hogy a dohányzás egy olyan összetett magatartási probléma, amit a hagyományos népegészségügyi módszerek jelenleg önállóan nem képesek orvosolni. Lényegében az egészségügy még a krónikus betegek esetében is csak nagyon alacsony mértékben tudja elérni a dohányzásról való leszokást – szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a dohányzók egy jelentős hányada valamilyen okból nem szokik le. A szervezet ezért nemzetközi fórumokon sürgeti annak felülvizsgálatát, hogy az alternatív füstmentes technológiákra történő váltás eredményezne-e, és ha igen, milyen ártalomcsökkentést és következményes betegségteher csökkenést például a szív-érrendszeri és a krónikus légúti betegségekkel gondozottak körében. A SCOHRE által kezdeményezett párbeszédben Magyarországot dr. Toldy-Schedel Emil, kardiológus szakorvos, a Szent Ferenc Kórház főigazgatója, a Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület elnöke képviseli.

Szív-érrendszeri bteegségek okozta teher

A bolgár konferencián való részvétele során Toldy-Schedel Emil elmondta, hogy a világon hozzávetőleg 1 milliárd dohányossal kell számolni, míg Magyarországon a lakosság egyötöde, 2 millió ember dohányzik. Ennek a szokásnak közismert etiológiai szerepe van a stroke, az infarktus, az anginás panaszok és a perifériás érbetegségek vonatkozásában is. Becslések szerint ezek a betegek átlagosan 10 évet veszítenek el az életükből a dohányzási ártalom és a következményes megbetegedések miatt. Az egészségkárosodással korrigált életévek (DALY) alapján 2020-ban az iszkémiás szívbetegségek voltak az első helyen: a szív-érrendszeri komplikációk miatt elhunytak egyharmada dohányzás miatt veszti el az életét. A kardiológus beszámolt arról is, hogy a krónikus szív-érrendszeri betegséggel diagnosztizáltak 48-70%-a intervenció ellenére is folytatja a dohányzást. Ezekből a klinikai tapasztalatokból merítve azzal a gondolattal zárta előadását, hogy az ártalomcsökkentés lehetőségével csak akkor tudunk szolgálni, ha ismerjük az ártalomcsökkentés korszerű eszközeit.

Krónikus légúti betegségek okozta teher

Wolfgang Popp, tüdőgyógyászként ismertette a bécsi centrum tapasztalatait a dohányzási ártalomcsökkentés vonatkozásában. Előadása jól összefoglalta, hogy az ártalomcsökkentés két tényező egymásrahatásából adódik: az ártalomcsökkentés mértékéből és a használatból – utóbbinak időbeli és dózirozási jellemzőivel számolva. Elmondta, hogy a tüdőgyógyászat területén minden olyan intézkedés ártalomcsökkentés, ami a megszokott körülményekhez (a cigarettához) képest csökkenti az irritánsok, a mérgező, illetve karcinogén anyagok, valamint a CO szintjét. A dohányzási ártalom jól mérhető olyan végpontokkal, mint a légúti fertőzések, COPD progresszió és exacerbációk száma és a tüdőrák kialakulása. Popp előadásának második felében a dohányhevítő rendszerek hatásait ismertette. Popp és munkatársainak eredményei alapján a káros- vagy potenciálisan káros anyagoknak való kitettség az új technológia esetében 10-25-ször alacsonyabb a cigarettához viszonyítva. Becslései szerint a dohányhevítő rendszerre történő áttérők akár 5 életévet is visszanyerhetnek a hagyományos dohánytermékek fogyasztását folytató betegpopulációval összehasonlítva. Zárásképpen bemutatta, hogy a közelmúlt vizsgálatai hasonló eredményekre jutottak a szív-érrendszeri betegségek morbiditásával és mortalitásával kapcsolatban is.

Várható-e szemléletváltás a dohányzásprevencióban?

Az ártalomcsökkentés tehát egy új stratégiaként jelent meg a krónikus, magas morbiditású, világszerte népegészségügyi problémát jelentő betegségekkel szemben. Érdekesség, hogy a kapcsolódó viták és beszélgetések fókusza (szükségszerűen) kezd eltolódni a klinikai környezetből a hétköznapi helyzetek, felhasználói szokások és a dohányzó magatartás mintázatainak megértése, vizsgálata felé. Ez a szemléletváltás azért is szükséges, mert ha folytatódik ez a tendencia, és egyre több döntéshozó fogadja be az új, füstmentes technológiákat, mint a dohányzási ártalom csökkentésének lehetséges eszközeit, akkor külön megfontolásokra és szabályozásra lesz szükség ahhoz, hogy a nemdohányzó populáció körében minél kevésbé merülhessen fel a rászokás veszélye.

Forrás: 2nd THR International Media Meeting, Nessebar, Bulgaria (2021) Satellite event of the X Jubilee Scientific Conference “From science to the patient’s bed. New realities in a pandemic.
No Smoke Summit (2021) Experts agree: thr is our line of defence against the smoking pandemic [online] https://www.nosmokesummit.org/2021/10/11/experts-agree-thr-is-our-line-of-defence-against-the-smoking-pandemic/

Összefoglaló: dr. Fekete Émi

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

Hozzászólások