A dohányzás egészségkárosító mivolta – különösen, ha az emberi magatartás tükrében vizsgáljuk – egészen összetett. A dohánylevelekből felszabaduló nikotin hatása tulajdonképpen hasonló a heroin és a kokain hatásához, és szintén erős függőséget okoz. Gyors történeti kitekintéssel azt láthatjuk, hogy a dohány kommerciális elterjedése előtt kulturális vagy szakrális értéket képviselt. Azok a társadalmi csoportok, akik ezeket a történeti örökségeket gondozzák (amerikai indiánok, ázsiai törzsek, sámánok stb.), mind a mai napig elítélik a dohány habituális fogyasztását. Az éles különbség így történetileg a hozzáférésben és a kontroll gyakorlásában van.

Járulékos ártalmak

A rendszeres, „ráfüggő” fogyasztás problémája főként a járulékos ártalmakban van. A hagyományos cigarettákban ugyanis égés során szabadul fel a nikotin, többezer más égéstermékkel együtt. Ezek közül több, mint 100 káros vagy potenciálisan káros anyagnak minősül, szervezetbe jutásuk karcinogén és toxikus folyamatokat egyaránt indukál. Elsősorban a tüdő, a szív-érrendszer és reprodukciós rendszer érintettségével. Habituális dohányosok esetében ez drasztikusan megemeli, szinte elkerülhetetlenné teszi többek közt krónikus betegségek (COPD, iszkémiás szívbetegség, perifériás artériás érbetegség stb.) és egyes malignus betegségek kialakulásának kockázatát.
A felszabaduló ártalmas anyagok mennyisége bizonyítottan összefügg az égéshővel. Ez a jelenség olyan kutatás-fejlesztéshez vezetett, aminek eredményeként megjelentek különféle füstmentes technológiák, amelyek közé tartozik az elektromos cigaretta és a hevítéses technológia. Az elektromos cigaretta nem füstöt, hanem nikotinpárát képez azáltal, hogy elektromos úton felmelegíti a tartályában lévő nikotintartalmú folyadékot. Egy másik a nikotinsóval működő technológia, ahol kémiai reakció eredményeként keletkezik nikotinpára. A hevítéses technológia dohány használatával működik, azonban használata során épp csak annyi hő képződik, ami képes a dohány- és nikotinpárát felszabadítani, azonban égés hiányában nem keletkezik füst.
Az alacsonyabb hőmérséklet előnye, hogy míg ezen a hőfokon a nikotin már felszabadul (a fogyasztó tulajdonképpen egy nikotinos aeroszolt szív be füst helyett), addig a karcinogének, szív-érrendszeri, légzőszervi, nemiszerveket érintő, illetve fejlődési rendellenességeket okozó toxinok mennyiségének keletkezése számottevően  alacsonyabb egy hagyományos cigarettához képest.
Fontos hangsúlyozni, hogy a dohány hevítéssel történő fogyasztása sem ártalommentes, a dohányégetéshez képest viszont ártalomcsökkentést jelenthet a fogyasztó számára, bár a felszabaduló káros anyagok mennyiségének csökkenése és a káros egészségügyi hatás mérséklődése sajnos nem egyenesen arányos.  Ezek a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen amellett, hogy hosszú távú hatásuk még nem ismert, ugyanúgy tartalmaznak nikotint. Az egészségi állapotra legkedvezőbb hatást természetesen a rá sem szokás, vagy rászokás esetén a dohánytermékek teljes elhagyása, a leszokás jelenti.

A szívós egyéniség

A dohányzás ellen vagy mellett meghozott döntés mögött összetett magatartásmintázatok húzódnak meg. Beszélhetünk itt a szómaboldogságról, ami a kellemes testi hatások értékét (illetve árát) a gyors és egyszerű elérhetőséggel határozza meg. Szociálpszichológiai megközelítésben az emberi döntéshozást kettős rendszerként lehet értelmezni, ahol az ember először hoz egy gyors, „zsigeri” döntést, amit nagy hibaráta jellemez, ezt követően pedig egy lassabb rendszer az egyéni ismeretek és a megszerezhető tudás függvényében felülvizsgálja a döntést.
Miért fontos ez a dohányzási szokások vonatkozásában?
Azért, mert mind a rá sem szokás, mind a leszokás – de még az átszokás is – feltételez egy ún. „szívós egyéniséget”, aki nem csupán a fogyasztói társadalom meggyőző üzeneteinek áradatával, hanem saját zsigeri döntéseivel szemben is állóképes marad. Márpedig a tudatos fogyasztói magatartás kialakulásának előfeltétele – bármilyen termék fogyasztásáról is legyen szó – az ismeretek megszerzésének lehetősége és a rendelkezésre álló technológia megértése.
A dohányzási szokások és a leszokás körüli nehézségek magját ilyen értelemben az egyén tudása (vagy tudatlansága) és a rá jellemző döntéshozási folyamatok adják.
Ha mindezt el tudjuk fogadni, látni fogjuk azt is, hogy a teljes vagy relatív ártalomcsökkentés előfeltétele az egyén tájékozottságának a biztosítása. Ennek a tájékozottságnak pedig nemcsak a dohányzás egészségkárosító hatásaira kell kitérnie, hanem az ok-okozatokra is, a megértésre, és az ártalomcsökkentés minden lehetséges módjának megismerésére.
Ahogy Szókratész életműve is mind a mai napig visszhangozza: „gondoskodjatok önmagatokról!”.

Felhasznált irodalom:
NICE Public Health Guidance: Tobacco: Harm Reduction Approaches to Smoking (2013)
Nussbaum, A. (2018) Methods for Tobacco Harm Reduction: Introducing the Scientific Assessment Program of PMI Science. Clinical Operations in Oncology Trials – Europe 2018.
Ludicke, F. et al. (2019) Effects of Switching to a Heat-Not-Burn Tobacco Product on Biologically Relevant Biomarkers to Assess a Candidate Modified Risk Tobacco Product: A Randomized Trial. Cancer Epidemiology, Biomarkers & Prevention. DOI: 10.1158/1055-9965.EPI-18-0915
Ghizdavescu, A. (2018) Tobacco Harm Reduction & ReducedRisk Products. Presented at 4th Jubilee Congress of General Medicine.
McGrath, T. (2018) What is combustion and why the absence of combustion is important in Heated Tobacco Products? Presented at Global Forum of Nicotine 2017.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló
tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

Hozzászólások