A vitaminok jelentőségével a 20. század eleje óta vagyunk tisztában, ekkor kezdődött meg felfedezésük, tudományos (fizikai, kémiai, biológiai) kutatásuk.
 

A vitaminok olyan az emberi szervezet működése (szervek működése, anyagcsere stb.) szempontjából kis mennyiségben, de állandóan szükséges szerves molekulák, melyeket az emberi szervezet nem képes előállítani. A vitaminok éppen ezért létfontosságú anyagok, melyek normál táplálkozás során jó eséllyel megfelelő mennyiségben kerülnek a szervezetbe. A vitaminok többsége a szervezetben kisebb-nagyobb kémiai átalakuláson megy keresztül, amíg tényleges hatóanyaggá, biológiailag/biokémiailag aktív molekulává válik.
 

A beriberi kiváltó okaként vizsgált vitaminhiány kutatása során kiderült, hogy a feltételezett tápanyagok valójában nemcsak egyetlen hatásos komponenst tartalmaznak, hanem a beriberi mellett más betegségek kezelésére is alkalmazhatók. Az élettanilag aktív hatóanyagok izolálásával a B₁-vitamin mellett továbbiakat is találtak A nomenklatúra kialakítása során ragaszkodtak ahhoz, hogy a vízben oldódó hatóanyagokra a B-vitamin elnevezés vonatkozzon, ezért a vízoldható új vitaminok mindegyike B-vitamin lett. A felfedezés/előállítás időrendjének megfelelően ezek sorszámot kaptak, amit jobb alsó indexben szokás jelölni: a beriberi-ellenes szer az első a sorban kapta a B₁-vitamin nevet, majd rendre a többi. A B-vitaminok esetében a számindex tehát nem azonos biológiai hatású vegyületeket jelöl, hanem nagyon is különböző funkcióval bíró molekulák tartoznak ide; egy közös jellemző köti össze őket, hogy vízben oldódnak.
 

A fejlett államok egyik legnagyobb egészségügyi és társadalma kihívása az elöregedő és sokszor multimorbid populáció problémáinak kezelése. Nem meglepő tehát, hogy rengeteg kutatás foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, amelyek az elmúlt évtizedben a vitaminhiány és az idősödés viszonyát is vizsgálták. Az adott vitamintól függően számos lehetséges oka lehet a B-vitamin-hiánynak: a nem megfelelő bevitel, a megnövekedett szükséglet, a felszívódási zavarok, a gyógyszer-tápanyag kölcsönhatások és egyéb tényezők, beleértve a genetikai rendellenességeket vagy orvosi állapotokat. Maga az öregedési folyamat is negatívan befolyásolhatja a B-vitaminok felszívódását, szállítását és anyagcseréjét, érthető módon az idősebbekre jellemző a megnövekedett szükséglet. Egy közel 30000 ezer fejlett nyugati országokban élő idős körében, nemrégiben végzett vizsgálat azt találta, hogy az ajánlottnál alacsonyabb a B-vitaminok bevitele: például B₆-vitaminhiányban a populáció 24%-31%-a, míg riboflavinhiányban 31-41%-a érintett, ami akár már komoly népegészségügyi aggodalomra ad okot. A B₁₂-vitamin-hiány is jellemző az idős lakosságra világszerte (5-20%), aminek kialakulásában az elégtelen bevitel mellett a vitamin normál abszorpciójának károsodása (bélbetegségek, gyomorsav termelésének csökkenése) áll.
 

A COVID-19 járvány kapcsán felvetették a B-vitaminok használatának szükségességét a betegek kezelése során, hiszen ahogy majd látni fogjuk, kulcsszerepet játszanak a sejtműködésben, az energiaanyagcserében és a megfelelő immunműködésben. A B-vitaminok segítik mind a veleszületett, mind az adaptív immunválasz megfelelő aktiválódását, csökkentik a pro-inflammatorikus citokinszintet, javítják a légzésfunkciót, fenntartják az endothel integritását, megelőzik a hiperkoagulabilitást és csökkenthetik a kórházi tartózkodás hosszát. A szerzők úgy vélték, hogy a COVID-19 betegek B-vitamin-státuszát meg kell vizsgálni, és a B-vitamin a jelenlegi kezelések nem gyógyszeres kiegészítőjeként alkalmazható.
 

A felnőttek napi vitaminszükségletét a vonatkozó európai uniós rendeletben olvashatjuk, részletesen lásd. az 1. táblázatban. A továbbiakban tekintsük át az egyes B-vitaminok emberi szervezetben betöltött funkcióját, az Országos Táplálkozás- és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP2014) alapján a magyarországi vitaminbevitel adatait és ezek napi szükséglettel összehasonlított viszonyát. Fontos kiemelni, hogy az OTÁP vizsgálat csak részben szolgáltatott életkori csoportokra vonatkozó eredményeket, így a korábban bemutatott, idősekre vonatkozó csökkent vitaminbevitel nem feltétlenül látszik a magyar adatokból.
 

1.táblázat, Felnőttek napi B-vitamin-szükséglete

B₁-vitamin (tiamin)

Fő feladata a szénhidrát-anyagcserében részt vevő enzimek működésének segítése, hiányában a szőlőcukor (glükóz) lebontása nem teljes, az aerob működésű sejtek energiaellátásában mutatkoznak számottevő zavarok. Az idegrendszer működésében keletkező zavarok a mielintermelésben és a neurotranszmitterek termelődésében bekövetkező negatív folyamatok miatt alakulnak ki. Szerepe van a diabéteszes neuropátia és a kardiomiopátia kiegészítő kezelésében.
 

Az élelmiszerekből a tiamin szabad formában kerül a szervezetbe, a vékonybélben szívódik fel. A túlzott mértékű alkoholfogyasztás, a folsavhiány és a diabétesz jelentősen csökkentheti az abszorpció mértékét. Az életkor előrehaladtával romlik a tiamin felvételének hatásfoka.
 

Tiaminhiány ma is előfordul, a fejlett országokban elsősorban krónikus alkoholizmus miatt. Az alkoholbetegségben szenvedők étkezés helyett is alkoholos italokat fogyasztanak, végeredményben a B₁-vitamin 3-4 hét alatt teljesen kiürül szervezetükből.
 

Legfőbb élelmi forrásai: sovány sertéshús, teljes kiőrlésű gabonakészítmények, gabona- és olajos magvak, babfélék.
 

Az Országos Táplálkozás- és Tápláltsági Állapot Vizsgálat – OTÁP2014 táplálkozási felmérés során a férfiak és nők napi tiaminbevitele 1,2 és 1,0 mg volt. A hazai táplálkozási ajánlás férfiak részére korosztálytól függetlenül napi 1,1 mg, nők számára 0,9 mg, míg az uniós ajánlás NRV-értéke mindkét nem részére 1,1 mg/nap. Mindkét nem napi tiaminbevitele megfelel a hazai ajánlásnak, a férfiak B₁-vitamin-bevitele kielégíti az uniós előírást, valamint a nők esetében is a bevitel közel 90%-át fedezi az uniós előírásnak, ezért a magyar lakosság tiaminellátottsága kielégítőnek mondható. Sportolás, terhesség, nehéz fizikai munka végzés, dohányzás, rendszeres alkoholfogyasztás esetén a napi beviteli szükséglet 30-50 százalékkal nőhet.
 

B₂-vitamin (riboflavin)

Fő feladatai: a vas felszívódásának támogatása, vörösvérsejt-képződés, hormonok képződése, izom energiaforrásának képződése, hatással van a normál növekedésre, idősekben a memória javítására. Szerepet játszik a nyálkahártyák, a bőr, a szem, a köröm, a haj, az idegrendszer normál működésében.

Legfőbb élelmi forrásai: sörélesztő, sötétzöld leveles zöldségek, tejtermékek (tej, sajt, joghurt), húsok, hal, tojás, máj, hal, avokádó.
 

A B₂-vitamin-bevitel a férfiak és a nők esetében az OTÁP 2014 szerint 1,5 mg és 1,2 mg/nap. A hazai ajánlás férfiak részére 1,6 mg, nők részére 1,3 mg/nap. Az uniós előírás nem tesz különbséget a nemek szerint, az európai NRV-érték 1,4 mg/nap. A hazai férfilakosság napi B₂-vitamin-bevitele az ajánlásoknak csaknem megfelelő, a nők esetében mintegy 8%-kal alacsonyabb a hazai és 14%-kal az uniós ajánlásnál.
 

B₃-vitamin (niacin)

Részt vesz az izomzatnak energiát biztosító folyamatokban, a zsírok átalakulásában, a szövetlégzési és méregtelenítési folyamatokban. Antioxidáns hatása is van. Több mint 50 ismert kémiai folyamatot támogat: az idegrendszer, a keringési és az emésztőrendszer működésének megőrzése; a szénhidrát-, zsír- és fehérjeanyagcseréhez szükséges enzimek aktiválása; méregtelenítési folyamatok elősegítése; a koleszterin és a nemi hormonok működésének elősegítése; a vérnyomás szintjének szabályozása.

Legfőbb élelmi forrásai: sörélesztő, sovány húsok (baromfi, pulyka bőre nélkül), halfélék, máj, tojás, tejtermékek, dió- és magfélék, hüvelyes zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák, avokádó.

A 2014-es tápláltságiállapot-vizsgálat adatai szerint a férfiakra átlagosan 38,5 mg/nap, a nőkre 29,2 mg/nap niacinbevitel a jellemző, amelyek a 2009-es adatokhoz hasonlítva a férfiak esetén kismértékű csökkenést, a nőknél enyhe emelkedést mutatnak. A niacinbevitelre vonatkozó hazai ajánlások nemek szerint eltérőek, a hazai ajánlás férfiak számára 18 mg/nap, nők részére 14 mg/nap, az uniós ajánlás pedig 16 mg/nap. Az OTÁP 2014-es adatai alapján így mindkét nem esetében a niacinbevitel jelentősen meghaladja mind a magyar, mind az uniós ajánlást, így a magyar lakosság körében niacinhiánnyal nem kell számolni.

B₅-vitamin (pantoténsav)

Részt vesz a D-vitamin szervezeten belüli előállításában és a vörösvérsejtek, valamint egyes hormonok előállításában is. Szénhidrátok és zsírok előállításában alapvető szerepe van.

Legfőbb élelmi forrásai: sörélesztő, belsőségek, húsok, halak, gabona- és zöldségfélék, gyümölcsök, tej és tejtermékek, tojás.

A pantoténsav tekintetében a 2014-es felmérés adatai szerint az átlagos bevitel férfiak esetén 3,9 mg/nap, nőknél 3,5 mg/nap. A férfiak pantoténsav-bevitele a kor előrehaladtával csökken, a nőknél a középkorúak beviteli szintje a legmagasabb, és az idős korosztályé a legalacsonyabb. A hazai beviteli ajánlás mindkét nemre 5 mg, az uniós ajánlás pedig 6 mg/nap. A felmérés adatai szerint a pantoténsav-bevitel mindkét nem esetén alacsony, nem elégíti ki sem a hazai, sem az uniós ajánlást (a hazai ajánláshoz képest a férfiaknál 22%-os, a nőknél 32%-os átlagos hiány állapítható meg).

B₆-vitamin (piridoxin)

A B₆-vitamin a B vitaminok egyik legtöbb feladatot ellátó tagja. Részt vesz az izomzatnak energiát biztosító folyamatokban éppúgy, mint a fehérjéket, zsírokat érintő átalakítási folyamatokban. A többi B-vitaminnal együtt alkalmazva erősíti az immunrendszert, részt vesz a vörösvérsejtek képzésében, a szénhidrátok anyagcseréjében, továbbá az ingerületátvivő anyagok - pl. a szerotonin - és a fehérjék szintézisében.
 

Legfőbb élelmi forrásai: sörélesztő, teljes kiőrlésű gabonák, húsok, belsőségek, tejtermékek, tojás, halak, hüvelyesek, csicseriborsó, avokádó, burgonya, banán.

2014-ben a férfiakra és a nőkre 2 mg/nap és 1,6 mg/nap piridoxinbevitel volt jellemző, amely gyakorlatilag megegyezik a 2009-es felmérés eredményeivel (2,1 mg/nap és 1,6 mg/nap). Férfiaknál a legalacsonyabb bevitel a 35–64 éves korosztálynál tapasztalható, szemben az előző felmérés adataival, amelynél az idős korosztály B₆-vitamin-bevitele volt a legalacsonyabb. Nőknél korosztályos eltérés nem volt. A hazai ajánlás a B₆-vitaminra nemek és korosztályok között is különbséget tesz: 19–61 év között férfiaknak és nőknek is naponta 1,3 mg, 61 év feletti férfiaknak 1,7 mg, míg 61 év feletti nőknek 1,5 mg bevitelt javasol. Az uniós ajánlás egységesen 1,4 mg/nap. Mindkét nem B₆-vitamin-bevitele megfelel mind a hazai, mind az uniós ajánlásnak.

B₇-vitamin (biotin)

Alapvető hatású az energianyerő folyamatokban, a fehérje alkotóelemek átalakításában, valamint a zsírok alkotóelemeinek előállításában, emellett segíti a vércukorszabályozást. Szükséges az egészséges haj növekedéséhez.

Legfőbb élelmi forrásai: diófélék és olajos magvak, a belsőségek, a húsok, húskészítmények, a tej és tejtermékek, hüvelyesek, gabona- és zöldségfélék, gyümölcsök, valamint a tojás.

Az OTÁP 2014-es felmérése alapján a lakosság biotinbevitele a következőképp alakult: 2013-ban a férfiak 31,5 μg-ot, a nők 25,8 μg-ot vittek be, míg 2014-ben 32,5 μg, illetve 25,8 μg volt a napi bevitel. A biotin bevitelére vonatkozó hazai ajánlással nem rendelkezünk, az uniós ajánlás mindkét nem esetén 50 μg/nap. A hazai lakosság biotinbevitele nem elégíti ki az európai uniós ajánlást, a férfiak és a nők esetében annak mindössze 65, illetve 52%-át teszi ki.

B₁₂-vitamin (kobalamin)

A B₁₂-vitamin számos élettani folyamatban vesz részt, fontos a vörösvérsejtek termelődéséhez és a DNS-képződéshez, továbbá szükséges az idegrendszer megfelelő működésében is. Elengedhetetlen a fehérje- és nitrogéntartalmú vegyületek anyagcseréjéhez.

Legfőbb élelmi forrásai: hús, hal, tojás, tej és tejtermékek.

Az OTÁP 2014-es felmérésben regisztrált átlagos napi B₁₂- (kobalamin-)bevitel legfrissebb eredményei a férfiaknál jelentősen eltérnek az előző felmérés adataitól: 2009-ben a férfiak napi B12-bevitele 3,9 μg/nap volt, amely 2014-re 3,3 μg-ra csökkent, a csökkenés mértéke 15%. A nők esetében a napi beviteli érték (2,7 μg) változatlan. A férfiaknál a legalacsonyabb bevitel a 35–64 éves, míg a nőknél az idős korosztálynál figyelhető meg, bár a nőknél a korosztályok közötti eltérés minimális. A B₁₂-vitaminra vonatkozó hazai beviteli ajánlás mindkét nem esetén 2 μg, az európai NRV-érték pedig 2,5 μg. A hazai lakosság B₁₂-vitamin-ellátottsága megfelelő, túllépi mind a hazai, mind az uniós ajánlást.

Felhasznált irodalom:

Antal M. Tápanyagszükséglet. In: Rodler I. (szerk.). Új tápanyagtáblázat. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2005; pp. 21–70.
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1169/2011/EU RENDELETE (2011. október 25.) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről letöltve: 2023.07.22.
https://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2011:304:0018:0063:hu:PDF
Kelemen J. Vitaminok, Medicina 2014
Porter K, Hoey L, Hughes CF, Ward M, McNulty H. Causes, Consequences and Public Health Implications of Low B-Vitamin Status in Ageing. Nutrients. 2016 Nov 16;8[11]:725. doi: 10.3390/nu8110725. PMID: 27854316; PMCID: PMC5133110.
Schreiberné Molnár E, Nagy-Lőrincz Zs, Nagy B, Bakacs M, Kis O, Sarkadi Nagy E, Martos É. [Hungarian Diet and Nutritional Status Survey – The OTAP2014 study. V. Vitamin intake of the Hungarian population]. Orv Hetil. 2017; 158[33]: 1302–1313.
Shakoor H, Feehan J, Mikkelsen K, Al Dhaheri AS, Ali HI, Platat C, Ismail LC, Stojanovska L, Apostolopoulos V. Be well: A potential role for vitamin B in COVID-19. Maturitas. 2021 Feb;144:108-111. Ter Borg, S.; Verlaan, S.; Hemsworth, J.; Mijnarends, D.M.; Schols, J.M.G.A.; Luiking, Y.C.; De Groot, L.C.P.G.M. Micronutrient intakes and potential inadequacies of community-dwelling older adults: A systematic review. Br. J. Nutr. 2015, 113, 1195–1206
 

A közlemény megjelenését a G.L. Pharma Magyarország Kft. támogatta.

A közleményben szereplő adatok és információk a szerző(k) nézeteit tükrözik. Bámely említett termék alkalmazásakor az érvényes alkalmazási előirat az irányadó.

Lezárási kód: 2023-069. Lezárási dátum: 2023.10.05.

Hozzászólások