Az antikoagulánskezelés eredményességéhez nem elegendő a megfelelő készítmény és dózis kiválasztása, mivel a betegnek az adott készítményt adott esetben tartósan, élethossziglan kell szednie az előírások szerint. A recept felírása mindig jó alkalom lehet arra, hogy rákérdezzünk az esetleges gyógyszer/adag kihagyásokra és ezek okaira. Ennek háttérében többek között feledékenység, az adagolás félreértése, ...

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (chronic obstructive pulmonary disease, COPD) alapellátási menedzsmentjében a háziorvos szerepe kritikus, mert a progresszív tüdőfunkció-romlás lassításában létfontosságú a korai diagnózis, a megfelelő eszközhasználat és a tartós terápiahűség (adherencia). Emellett a védoltások megkapása, a mellkasi fizikoterápiás eljárások, rehabilitáció is kulcsfontosságú. Mivel a COPD ...

A Parkinson-kór a központi idegrendszer progresszív, neurodegeneratív betegsége, amely elsősorban a mozgásszabályozás zavarával jár, de a betegség előrehaladtával számos egyéb szervrendszert és a beteg pszichés állapotát is érintheti. A nem motoros tünetek, mint a szagláscsökkenés (hipozmia), a székrekedés, akár első tünete is lehet a betegségnek. Kialakulásának hátterében többek között a substantia nigra és...

A stroke világszerte a halálozás és a tartós rokkantság egyik vezető oka, ugyanakkor kialakulásában számos, befolyásolható rizikófaktor játszik szerepet. A primer prevenció alapja a hipertónia, a dyslipidaemia, a diabetes mellitus, a pitvarfibrilláció és az életmódi kockázati tényezők felismerése és megfelelő kezelése. Akut stroke esetén a tünetek gyors észlelése és a sürgős kórházi ellátás biztosítása ...

A multimorbid betegek kezelése rendszerint több gyógyszer egyidejű, tartós szedését igényli. Minél összetettebb a kezelés, annál nagyobb a kockázata annak, hogy a beteg valamelyik készítményt vagy kihagyja, vagy idő előtt elhagyja. A fix kombinációk az önállóan is indokolt hatóanyagokat egy készítményben egyesítik, csökkentve a tablettaszámot és az adagolási döntések számát. Egy 61 vizsgálatot összesítő ...

Neuropathia alatt a perifériás idegek betegségét értjük, amelyek közé számos örökletes, illetve szerzett kórkép tartozik. A klinikai tünetek alapján megkülönböztethetünk mononeuropathiákat – ide sorolhatók a különféle alagútszindrómák, amelyek ellátása döntően sebészi úton történik; a mononeuropathia multiplex főként autoimmun mechanizmussal alakul ki, s a hátterében gyakran vasculitis áll. A leggyakoribb...

Az alkoholhasználati zavar (alcohol use disorder, AUD) a megelőzhető morbiditás és mortalitás egyik jelentős oka, amely akut és krónikus központi idegrendszeri károsodással járhat. Az etanol közvetlen neurotoxikus hatása mellett a tiaminhiány, a glutamáterg–GABAerg neurotranszmisszió zavara, a neuroinflammáció és az ismétlődő megvonási epizódok egyaránt hozzájárulnak a neurológiai szövődmények kialakulásához. ...

Az epilepszia nem egyetlen betegség, és az epilepsziás roham nem azonos az eszméletvesztéssel és egész testre kiterjedő, rángással járó „nagyrohammal”. A háziorvos kulcsszerepet játszik a kevéssé látványos rohamok felismerésében, az első esemény kivizsgálásában, a megfelelő centrumba történő irányításban, valamint a hosszú távú rohammentesség elérésének támogatásában (1. táblázat).
 ...

A Háziorvos Továbbképző Szemlében, két év elteltével, ismét 7 olyan neurológiai kórképet ismertetünk, melyekkel fontos és rendszeres teendők vannak az alapellátásban.
 ...

A fejfájás gyakori tünet az alapellátásban. Az elsődleges fejfájásbetegségek – elsősorban a migrén- és a tenziós típusú fejfájás – önálló kórképek, míg a másodlagos fejfájások más betegségek tünetei lehetnek.
A diagnosztika alapja a részletes anamnézis és a tájékozódó neurológiai vizsgálat. A háziorvos elsődleges feladata a viszonylag ritka, másodlagos fejfájások felismerése, különös ...

Az enyhe kognitív zavar fokozott kockázatot jelent a további kognitív hanyatlás és a demencia kialakulása szempontjából. Korai felismerése ugyanakkor lehetőséget teremt a módosítható kockázati tényezők célzott kezelésére, a romlás ütemének lassítására, valamint a kognitív teljesítmény javulására azokban az esetekben, amikor a tünetek hátterében kezelhető vagy átmeneti tényező áll. Az Alzheimer-kór korai ...

Dr. Cs. Szabó Zsuzsanna és Prof. Dr. Torzsa Péter: „Életmódorvostan a háziorvosi gyakorlatban – Gyakorlati kézikönyv életmódorvostan licenszvizsgára készülőknek” című kiadványát szeretettel ajánljuk minden háziorvos kollégának, rezidensnek és valamennyi egészségügyi szakembernek, aki hisz abban, hogy a gyógyítás nem ér véget a diagnózis felállításával és a gyógyszer felírásával....

Havi bruttó 9,6 millió forintot keres a legjobban fizetett orvos a magyar közfinanszírozott egészségügyben, de a húszas toplista utolsó helyére is 6,2 millió forintos összeggel lehetett bekerülni. A kiugró összegek azonban nem alapbérek: a pótlékokat és a mozgóbéreket is tartalmazzák, az azonban nem derült ki az adatokból, hogy az adott orvos hány munkaórával és ügyelettel érte el a magas fizetést....

A hörgtágítás a krónikus obstruktív tüdőbetegség (chronic obstructive pulmonary disease, COPD) kezelésének egyik legfontosabb eleme, amely leghatékonyabban a hosszú hatású ß₂-receptor-agonistákat és a hosszú hatású muszkarinreceptor-antagonistákat egyaránt tartalmazó kombinált hörgtágítókkal érhető el. A forgalomban lévő hosszú hatású hörgtágítók hatástartama 12 vagy 24 órás. A COPD-s betegek gyakran ...

Az Magyar Hypertonia Társaság 2026-os kongresszusának egyik legfontosabb szimpóziuma a társaság szakmai projektjeinek eredményeit és az elmúlt évek tapasztalatait foglalta össze. Járai Zoltán professzor a Magyar Hypertonia Regiszter (MHR) első nyolc évének rendelői mérésekből származó adatait ismertette, Páll Dénes professzor pedig a hazai ABPM Regiszter eredményeit emelte ki és nemzetközi jelentőségét méltatta. ...

A Magyar Hypertonia Társaság 2026-os kongresszusának egyik szimpóziuma a hipertóniakezelés terápiás algoritmusainak meghatározó pontjait járta körül. Barna István klinikai főorvos a kis dózisú kettős fix kombinációval történő terápiaindítás előnyeit, Harangi Mariann professzor pedig a hármas fix kombináció időben történő alkalmazása mellett szóló érveket foglalta össze. Járai Zoltán professzor a ...

A Magyar Hypertonia Társaság kongresszusa egyik legizgalmasabb szimpóziumának előadói a hipertónia, a szexuális funkció és a kardiovaszkuláris kockázat összefüggéseit járták körül. Lengyel Szabolcs adjunktus az endotheldiszfunkció és a hipertónia érkárosító hatásának bemutatásával alapozta meg a témát, majd Kopa Zsolt docens az erektilis diszfunkció és a kardiovaszkuláris kockázat szoros kapcsolatára hívta ...

A bakteriális vaginosis az egyik leggyakoribb hüvelyi fertőzés, amely visszatérő panaszokat is okozhat. A betegség hátteréről, felismeréséről, valamint a kétlépcsős kezelés lényegéről és jelentőségéről dr. Melczer Zsolttal, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának docensével beszélgettünk a Magyar Nőorvos Társaság (MNT) idei, balatonfüredi kongresszusán elhangzott előadása ...

A nagy nemzetközi kardiológiai társaságok közös szakértői dokumentumát, a szívinfarktus ötödik univerzális definícióját a müncheni ESC Kongresszuson mutatták be. Legfontosabb változásként a korábbi, numerikus osztályozást a szívinfarktus kialakulásának patofiziológiai hátterét jobban tükröző rendszer váltotta fel. Dr. Kristin Newby, a Duke University (Durham, Észak-Karolina, USA) kardiológus professzora ezt ...