A laktóz a csecsemők fontos tápláléka

A laktóz főként a tejben és tejtermékekben található diszacharid, az anyatej fő szénhidrát-komponense. Elfogyasztása után a vékonybélbe jut, ahol a kefeszegélyben található laktáz enzim a laktózmolekulát galaktózra és glükózra hasítja, így teszi lehetővé a felszívódást. Ha ez az enzimatikus bontás nem történik meg, a tejcukor a bélben marad, ezt nevezzük laktóz-malabszorpciónak. A vastagbélben bakteriális fermentáció hatására a tejcukor elbomlik, a bélben bomlástermékek, hidrogéngáz, metán, szén-dioxid, emellett rövid szénláncú zsírsavak szaporodnak fel, melyek hatására kialakul az intoleranciára jellemző klinikai kép.

Milyen tünetek esetén gondoljunk laktózintoleranciára?

A laktóz felszívódásának elégtelensége miatt a keletkezett savak és gázok hasi fájdalmat, haspuffadást, fokozott bélgázképződést okoznak. A megnövekedett ozmotikus terhelés következménye a széklet nagy víztartalma, mely laza székletürítést, hasmenést okoz. A széklet jellemzően nagy tömegű, vizes, a gázok miatt habos, savanyú szagú. Számos közlemény foglalkozik a kólika és a laktóz-malabszorpció összefüggésével, azonban két külön kórállapotról van szó, melyek elkülönítése nehéz.

Csecsemőkori laktózfelszívódási zavar okai

Csecsemőkorban a típusos tünetegyüttes hátterében egy jóindulatú, átmeneti állapot, a relatív enzimhiány áll. 100 ml érett anyatej 7 g tejcukrot tartalmaz, így az élet első hónapjaiban a testsúlyhoz képest igen magas a laktózbevitel. Ebben az időszakban a csecsemők egy jelentős részénél átmeneti funkcionális hipolaktáziával kell számolnunk, ez a jelenség a koraszülöttek és újszülöttek relatív laktázhiánya. A tünetek kialakulásához érett bélflóra szükséges, ezért a tünetek jelentkezésével a 2-3. élethéten, a vastagbél kolonizációja után találkozunk. A jelenség igen gyakori, egyes vizsgálatok szerint akár a csecsemők negyedét is érintheti; azonban átmeneti, néhány hét alatt spontán rendeződő állapot, tartós kezelést nem igényel.
Az átmeneti relatív laktázhiány nem keverendő össze egy másik, igen ritka, súlyos veleszületett betegséggel, a kongenitális laktázhiánnyal. Ez az igen ritka, kb. 40 esetben leírt autoszomális recesszív öröklődést mutató betegség az első szopástól tüneteket okoz, súlyos újszülöttkori hasmenés, gyarapodási képtelenség képében jelentkezik, élethossziglan fennálló. Fontos tudni tehát, hogy a jól fejlődő, jól szopó csecsemőnél jelentkező hasmenés hátterében nem kongenitális laktáz-deficiencia, hanem egyéb ok (tejallergia, enterális infekció, stb.) áll.

Hasonló tünetek – differenciáldiagnosztikai kihívások

A mindennapi gyakorlatban csecsemőkorban nehézséget okozhat a tehéntejfehérje-allergia és a tejcukor-felszívódási zavar elkülönítése. A tünetek között részben ugyan átfedés van, de a két betegség patomechanizmusa, kezelése és prognózisa teljesen más. Bonyolítja a képet, hogy a tejallergia a vékonybél bolyhainak károsodása miatt szekunder hipolaktáziához vezethet, így a tünetek keverten jelentkezhetnek; ilyenkor azonban a tejfehérjementes diéta mellett a bélbolyhok regenerálódása a laktázaktivitás visszatéréséhez vezet. A tünetek pontos megfigyelése és a diagnosztikai vizsgálatok helyes értékelése segít abban, hogy betegünk számára a megfelelő diétát javasoljuk.

Másik jellemző hiba az adult típusú laktózfelszívódási zavar kimutatására szolgáló genetikai eredmény helytelen értékelése. Hazánkban is elérhető a laktázgén (LCT-gén) -polimorfizmus vizsgálata, melyet újszülöttkorban vagy akár a köldökzsinór véréből is el lehet végezni. Fontos tudni, hogy a genetikai vizsgálat nem a laktóz-malabszorpció kimutatására szolgál, hanem az adult típusú laktáz-deficiencia fennállását igazolja vagy zárja ki: azaz non-perzisztens gén jelenléte esetén fiatal felnőtt korban – de mindenképp 2 éves kor felett - a laktóz-malabszorpció tüneteinek megjelenése várható. Ebben a helyzetben azonban csecsemőkorban nem jelentkeznek tünetek, diétának nincs létjogosultsága, felesleges. Ennek alapján egy néhány hónapos csecsemő számára ne javasoljuk a genetikai teszt elvégzését, mert a pozitív eredmény esetén a szülő könnyen abba a hibába eshet, hogy például az infantilis colica hátterében adult típusú hipolaktáziát feltételez, és felesleges diéta mellett dönt.
A laktázenzim hiánya szekunder okok miatt is kialakulhat, ilyenkor a vékonybél károsodásának következtében csökken az enzim termelődése. Ilyen kórállapotok többek között a táplálékallergia – melyről korábban már tettünk említést – a coeliakia, a Crohn-betegség, mely utóbbiak csecsemőkorban ritkán fordulnak elő. Gyakori ok lehet még az enterális infekiókat követő posztinfekt laktózfelszívódási zavar, mely néhány hét alatt spontán rendeződik.

Diagnózis csecsemőkorban a klinikai kép alapján

A laktóz-malabszorpció megállapítása tejcukorterhelést követő hidrogénkilégzési teszten alapul. A vizsgálat csecsemőkorban nehezen kivitelezhető, többnyire felesleges, csak kivételes esetben végezzük. Amennyiben a teszt jelleggel alkalmazott enzimpótlás hatékony, akkor annak folytatása javasolt. Amennyiben a panaszok nem szűnnek meg, azok hátterében egyéb okok állhatnak.

Kezelés: ne teljesen tejmentesen!

A terápia célja a tünetmentesség elérése, amit oly módon érünk el, hogy a vastagbélbe jutó béltartalom már ne tartalmazzon nagy mennyiségű laktózt. Ennek érdekében az anyatejet fogyasztó csecsemők esetén az anyatej kiegészítése javasolt laktáz enzimet tartalmazó készítménnyel, melyet kevés lefejt anyatejbe teszünk és szoptatás előtt odaadunk a csecsemőnek. A laktáz enzim pótlása optimális kezelés: ezzel a terápiával közelíthetjük meg leginkább a fiziológiás állapotot. Fontos, hogy felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy a laktózt és az enzimet egyszerre kell elfogyasztani, a már megjelenő tünetek enyhítésében az enzimkészítmény nem segít. Különféle készítmények érhetők el, fontos a felhasználási és az adagolási javaslatok gondos áttanulmányozása, a nem megfelelő alkalmazás során az enzim veszít hatékonyságából.
Fontos tudni, hogy az anyatej laktóztartalma nem függ össze az anyai laktózfogyasztással, így az édesanya számára diéta tartása nem szükséges. Tápszert fogyasztó csecsemők esetén laktózmentes tápszer fogyasztása javasolt, vagy a standard tápszer fogyasztása enzimmel kiegészítve a fentiek szerint.
Amennyiben a hozzátáplálás már megkezdődött, akkor fel kell hívni a figyelmet a tejtermékek laktóztartalmára is. Az egyes ételek laktóztartalma igen eltérő. A tej és tejtermékek teljes eltiltása felesleges és káros, hiszen a tej fontos energia-, kalcium- és fehérjeforrás. Tejmentes diéta csak abban az esetben indokolt, ha egyúttal tejallergia is igazolódott. Ezekben az esetekben a csontok védelme érdekében gondoskodnunk kell a megfelelő kalciumbevitelről. Az oki kezelés – amennyiben lehetséges – a kiváltó ártalom eliminálásából áll. A vékonybél-nyálkahártya regenerálódása során a laktáz enzim működése visszatérhet.

Hozzászólások