Lapszám: Háziorvos Továbbképző Szemle | 2023 | 28. évfolyam, 5. szám
Szerző: Rosta László dr.1
1Háziorvosi Rendelő, Felsőrajk

A monogénes diabétesz jelentősége az alapellátásban

A monogénes diabétesz a cukorbetegség egy olyan speciális formája, amely különböző gének öröklődő mutációja következtében alakul ki. A betegség hátterében számos genetikai eltérést azonosítottak már, amelyek különböző klinikai kórformákat eredményeznek. Jellemző a családi halmozódás, illetve a viszonylag enyhe kezdet. Az esetek döntő többségében tévesen vagy 1-es, vagy 2-es típusú diabétesznek diagnosztizálják, és a genetikai eltérés vagy később, vagy egyáltalán nem is kerül felismerésre. Éppen ezért az alapellátás szempontjából fontos azoknak a tényezőknek az ismerete, amelyek alapján a monogénes diabétesz gyanújának fel kell merülnie, és a beteget további kiegészítő vizsgálatokra szükséges irányítani.
 

A monogénes diabétesz történeti háttere

 

A monogénes diabétesz, vagy MODY (maturity-onset diabetes of the young) a béta-sejt működés genetikai zavara, amelyekből ma már mintegy 20 különböző forma ismert. Ezek mindegyike egyetlen gén mutációjából alakul ki. 1960-ban az első nemzetközi endokrinológiai kongresszuson Fajans doktor hívta fel a figyelmet egy enyhe klinikai tünetekkel, gyermek- és fiatalkorúakban jelentkező, családi halmozódást mutató diabétesz-kórformára (1). A MODY elnevezés is tőle származik, és hivatalosan ezt a termino­lógiát 1974-ben vezették be (2). A pontos molekuláris genetikai, etiológiai háttér tisztázása az 1990-es évek elején kezdődött, először a GCK-MODY, majd a HNF1A-MODY és a HNF4A-MODY felfedezésével (3). Azóta számos további genetikai eltérést fedeztek fel, és ezek száma napjainkban is tovább bővül. A diabétesz genetikai megközelítésű felosztását mutatja az 1. ábra (1. ábra).

 

 

Mikor gondoljunk MODY-ra?

 

A Magyar Diabétesz Társaság (MDT) szakmai ajánlásában „A” szintű evidenciaként szerepel, hogy ha egy betegnél atípusos 1-es vagy 2-es típusú diabétesz észlelhető, és a családfa felveti az autoszomális domináns öröklődésmenet lehetőségét, akkor a betegnél genetikai vizsgálat végzése indokolt a feltételezhető monogénes diabétesz igazolása/elvetése érdekében (4). Ebben az esetben a beteget célszerű olyan központba irányítani, amelyben a monogénes diabéteszes esetek gondozásával kapcsolatban kellő tapasztalattal és diagnosztikai lehetőségekkel rendelkeznek. A MODY rizikójának becslésében gyakorlati segítséget nyújthat az exeteri egyetem (University of Exeter in Exeter) monogénes diabétesszel foglalkozó munkacsoportja által kifejlesztett „Diabetes Diagnostics” elnevezésű applikáció is (https://www.diabetesgenes.org/exeter-diabetes-app/ModyCalculator), amelyben alapvető klinikai paraméterek beírásával egy kalkulációs értéket kaphatunk, amely segít annak eldöntésében, hogy a MODY az adott esetben milyen klinikai valószínűséggel merül fel. Az applikációban szereplő kérdések:

  • a beteg életkora a diabétesz felfedezésekor;
  • a beteg neme;
  • részesesül-e a beteg antidiabetikum- vagy inzulinterápiában;
  • ha kap terápiát, mióta;
  • BMI;
  • HbA1c;
  • a beteg jelenlegi életkora;
  • a beteg szüléinél volt-e ismert diabétesz;
  • etnikum;
  • egyéb rizikófaktorok jelenléte:
    – veseciszták,
    – süketség,
    – részleges lipodisztrófia,
    – súlyos inzulinrezisztencia, elhízás nélkül,
    – súlyos elhízás, egyéb tünetegyüttesekkel.

Az applikáció, ezen kívül, a MODY különböző életkorokban történő klinikai megjelenési formáit is leírja, kiemelve azokat a jellemzőket, amelyekben monogénes dia­béteszre kell gondolni.

 

 

A MODY prevalenciája és a leggyakoribb típusai

 

A 30 év alatti életkorban a cukorbetegek 1-3%-ában igazolható MODY, ugyanez a gyermekgyógyászati korcsoportban 1-6% közötti érték. Ugyanakkor a prevalencia jelentős földrajzi és etnikai eltéréseket mutathat. Az európai populációban az esetek több mint 90 százalékát a GCK-MODY, a HNF1A-MODY és a HNF4A-MODY teszi ki (5). Általános jellemző az évekig kimutatható C-peptid, a fiatalkori – többnyire 25. életév alatti – kezdet, valamint a kifejezett családi halmozódás.

 

GCK-MODY (korábban MODY-2)

A MODY egyik gyakori formája. A mutáció a glükokináz (GCK-) gént érinti. Általában enyhébb vércukorszint-emelkedés kíséri, a progresszió lassú, ritkán kíséri mikro- vagy makrovaszkuláris szövődmény. Gyógyszeres terápiát az esetek többségében nem igényel, kivéve speciális körülményeket, mint például a terhesség (6).

 

HNF1A-MODY (korábban MODY-3)

Szintén a MODY egy gyakori formája. Egy transzkripciós faktor, a HNF1A (hepatocyta nuclear factor 1A) mutációja eredményezi, amely a béta-sejt fejlődését és működését befolyásolja. Jellemzően fiatal felnőttkorban kezdődik, általában posztprandiális hyperglykaemiával, amelyet a későbbiekben az éhomi vércukorszint emelkedése is kísér. Mivel a HNF1A fontos az SGLT2 expressziójához, amely pedig a renális tubuláris reabszorpcióhoz elengedhetetlen, ezért ezekben a betegekben posztprandiális glükozúria is megfigyelhető, sokszor akár a hyperglykae­mia megjelenése előtt. A mikrovaszkuláris szövődmények megjelenésének gyakorisága a megfelelő glikémiás kontroll függvénye. A terápia vonatkozásában – a diéta mellett – a genetikai eltérés alapján elsősorban szulfani­l­­urea-típusú antidiabetikumok hatékonyak, bár bizonyos esetekben második vonalbeli kezelésként az inzulinterápia is szóba jön (7).

 

HNF4A-MODY (korábban MODY-1)

A MODY egy ritka formája, amely szintén egy transzkripciós faktor mutációjának következménye. A klinikai megjelenés és a terápia hasonló, mint a HNF1A-MODY esetében. Az esetek mintegy 55%-ában neonatális diabétesz szerepel a kórelőzményben.
Az 1. táblázat összehasonlítva mutatja be az említett MODY-típusokban észlelhető klinikai eltéréseket és terápiás lehetőségeket (1. táblázat) (8).

Érdemes megemlíteni még az anyai ágon öröklődő MIDD (maternally inherited diabetes and deafness) kórformát, amely a mitokondriális DMS-t érintő mutáció miatt alakul ki, és mint a nevében is szerepel, elsősorban süketség, vagy nagyothallás, illetve változatos klinikai tünetek kísérik.
Megjegyzendő, hogy a MODY-esetek körülbelül 10%-ában jelenleg sem ismert, hogy melyik gén mutációja következtében alakul ki a megbetegedés, illetve azt is fontos megemlíteni, hogy bár a MODY-betegekre kezdetben a normális testalkat és BMI jellemző, a nem megfelelő életmód esetén ebben a diabétesztípusban is kialakulhat elhízás, amely már a 2-es típusú diabéteszfenotípus jegyeit vonhatja maga után.
Hazánkban 2009-től van lehetőség a leggyakoribb monogénes diabétesz formák genetikai diagnosztizálására, amelynek során jelenleg 13 MODY-gén egyidejű vizsgálata történik (9).
 

 

A cikk a Sandoz Hungária Kft. felkérésére készült. A cikkben megfogalmazott állítások teljes mértékben a szerző saját véleményét tükrözik. Amennyiben a cikk hatóanyagot említ, mindig az azt tartalmazó termék érvényes alkalmazási előírása az irányadó. RSdz3782/05.23 Lezárás dátuma: 2023. május 18.

Irodalomjegyzék: 1. Fajans SS, Bell GI. MODY: history, genetics, pathophysiology, and clinical decision making. Diabetes Care 2011; 34: 1878–1884.
2. Tattersall RB, Fajans SS. A difference between the inheritance of classical juvenile-onset and maturity-onset type diabetes of young people. Diabetes 1975; 24: 44–53.
3. Velho G, Froguel P, Clement K, et al. Primary pancreatic beta-cell secretory defect caused by mutations in glucokinase gene in kindreds of maturity onset diabetes of the young. Lancet 1992; 340: 444–448.
4. Egészségügyi szakmai irányelv – A diabetes mellitus kórismézéséről, a cukorbetegek antihyperglikémiás kezeléséről és gondozásáról felnőttkorban; Egészségügyi Közlöny 2020; 12: 1759–1856.
5. Pihoker C, Gilliam LK, Ellard S, et al. Prevalence, characteristics and clinical diagnosis of maturity onset diabetes of the young due to mutations in HNF1A, HNF4A, and glucokinase: Results from the SEARCH for diabetes in youth. J Clin Endocrinol Metab. 2013; 98: 4055–4062.
6. Carmody D, Naylor RN, Bell CD, et al. GCK-MODY in the US National Monogenic Diabetes Registry: frequently misdiagnosed and unnecessarily treated. Acta Diabetol. 2016; 53: 703–708.
7. Stride A, Ellard S, Clark P, et al. Beta-cell dysfunction, insulin sensitivity, and glycosuria precede diabetes in hepatocyte nuclear factor-1alpha mutation carriers. Diabetes Care 2005; 28: 1751–1756
8. Bodnár A, Gaál Zs, Balogh I, et al. A MODY-kalkulátor értéke a monogénes diabétesformák predictiójában. Diabetologia Hungarica 2014; 22(1): 33–38.
9. Jermendy G, Balogh I, Gaál Z. NF-4-a-mutáció okozta monogénes diabetes mellitus (MODY-1) első hazai esete. Orv Hetil. 2016; 157: 469–473. 

Cikk értékelése

Eddig 7 felhasználó értékelte a cikket.

Hozzászólások