1Semmelweis Egyetem, Népegészségtani Intézet, Budapest
2Országos Korányi Pulmonológiai Intézet, Budapest
A SARS-CoV-2 okozta járványra adott legfontosabb kormányzati ajánlások és egészségügyi menedzsment nemzetközi és hazai színtereken
A COVID-19 (koronavírus-betegség 2019) heveny légúti fertőzés, kórokozója a SARS-CoV-2, amely jelenleg is zajló világjárványt okoz. A világon és hazánkban is az igazolt fertőzöttek száma egyre nő, amire az egészségügyi ellátórendszerek nem voltak felkészülve.
Célkitűzés, módszer. Az összefoglaló elsődleges célja a COVID-19-járványra reagáló kormányzati döntéseknek és az egészségügyi ellátórendszer változásainak bemutatása a 2020. augusztus közepéig elérhető irodalmi és hazai adatok alapján a PubMed és más adatbázisok áttekintésével.
Következtetés. A járványhelyzet rámutatott arra a törékenységre, amelyet az egészségügyi ellátórendszerek szerte a világon tapasztalnak. A SARS-CoV-2 terjedésének megfékezésében a klasszikus járványügyi intervenciók, a hatékony kormányzati döntések, valamint a hatósági ellenőrzések kiemelkedő fontosságúak, mindezek sikeréhez járul hozzá az egészségügyi dolgozók, a betegek és a látogatók oktatása, valamint vezetői szinten a tárgyi és a személyi feltételek biztosítása. Mindemellett nem lehet eléggé hangsúlyozni az egyéni védekezés stratégiáit, valamint az ehhez kapcsolódó felelősséget sem.
Bevezetés
A COVID-19 heveny légúti fertőzés, kórokozója a SARS-CoV-2, amely jelenleg is zajló világjárványt okoz (1). A világon és hazánkban is az igazoltan SARS-CoV-2-vel fertőzöttek száma egyre nő, a fertőzöttek száma átlépte a 20,8 milliót, míg a halálos áldozatok száma a 750 ezret (2). A WHO 2020. január 30-án a COVID-19-et nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetként azonosította, majd 2020. március 11-én kimondta, hogy a SARS-CoV-2 okozta járvány kielégítette a pandémia kritériumrendszerét (3). Emellett deklarálta, hogy a betegség járványos terjedését a korai felismerés, az izoláció, a kontaktkutatás és a betegek gyors kórházi ellátása megszakíthatja (4). Szakirodalmi adatok alapján a betegek 81%-ánál a klinikum enyhe, 14%-ában súlyos, 5%-ában kritikus lefolyású, a WHO ajánlása alapján a rizikóbetegség nélküli fiatalabb betegek – enyhe lefolyás esetén – otthonukban biztonsággal elkülöníthetők, tüneti terápiában részesíthetők (5, 6, 7). Azok a betegek, akik idősek, súlyos társbetegségekkel küzdenek, vagy a klinikum alapján veszélyeztetettek, kórházba – lehetőség szerint a területileg illetékes infektológiai osztályra, ennek kapacitáshiánya esetén más kijelölt ellátóosztályra – utalandók és szállítandók (8).
Pandémia esetén az előre nem látható költségek emberi, társadalmi és politikai szempontból is óriási megterhelést jelentenek. A döntéshozóknak, a tisztviselőknek meg kell fontolniuk ezeket a lépéseket minden szinten, elsődleges fontosságú elemek közül több átfogó és együttműködésen alapuló tervezés, a szűkös források elosztásának megvitatása, valamint az oktatás és a képzés tervezése jelentős időt és pénzt vesz igénybe (9). Jelen összefoglaló elsődleges célja a COVID-19-járványra reagáló kormányzati döntések és az egészségügyi ellátórendszerek változásainak, valamint az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben lezajló változásoknak a bemutatása a 2020. augusztus közepéig elérhető irodalmi és hazai adatok alapján.
Az egészségügyi ellátórendszer új lehetőségei
A jelenlegi járványhelyzet rámutatott arra a törékenységre, amelyet az egészségügyi ellátórendszerek szerte a világon tapasztalnak. Nem volt felkészülve a világ egy pandémiára, pedig különösen a klímaváltozással összefüggésben számítani kellett arra, hogy újabb, eddig ismeretlen vírusok törnek elő, amelyek mortalitása és fertőzőképessége a jelenlegi járvánnyal összevethető. A mindennapi élet szerves részének kell lennie a járványügyi prevenciónak, az egymást erősítő, összehangolt egészségügyi intézkedéseknek és a hatékony hatósági ellenőrzéseknek (1. ábra) (10).
Az egészségügyi ellátórendszer átalakítása egyik napról a másikra megváltoztatta az ellátás rendszerét. Nagy hangsúlyt kapott az alapellátás kapuőri szerepe, a fertőzésgyanús betegek azonosítása, a normál ellátás szervezése; felértékelődött a digitális egészségügy szerepe és az egészségügyi dokumentáció elektronikus elérhetősége (11). A telemedicina típusú, digitális eszközökön alapuló egészségügyi szolgáltatások akár új ellátási formaként értelmezhetők, hisz a korábbi személyes megjelenésen alapuló egészségügyi ellátáshoz képest a személyes kontaktus kiesik. A beteg távolinak, személytelennek érezheti az ellátást, ez az ellátás kimenetelét, a beteg együttműködését is befolyásolhatja. Ennek kezelésére a folyamatos betegoktatás és az ellátás lebonyolításának szabályaira vonatkozó, jól átgondolt előírásokra van szükség (12).
A digitális megoldások között vannak az egészségügyi szereplők munkáját támogató és terhelését csökkentő lehetőségek, de vannak olyanok is, amelyek társadalmi együttműködésen alapulnak, és az állampolgárok biztonságérzetét javítják a közös információáramoltatás segítségével (2. ábra), amelyek elsősorban a már diagnosztizált és a gondozási fázisban lévő betegek számára jelenthetnek komoly előnyt.
A WHO és a CDC által megfogalmazott legfontosabb prioritások jelen vészhelyzetben
Az Egészségügyi Világszervezet és a Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ felhívta a világ figyelmét arra, hogy készüljenek fel a COVID-19-pandémiára (13). Jelenleg az amerikai kórházak teljes kapacitással működnek, és a járványkórházakra gyakorolt hatása várhatóan még súlyosabb lesz (14). Az utóbbi években csökkent ugyanis a kórházak és a kórházi ágyak száma világszerte, továbbra is nagyon kevés az egészségügyi szakember, az intenzív ellátásban eddig is nagy volt a terhelés, és viszonylag alacsony a létszám. A sürgősségi osztályok túlzsúfoltak, és gyakran a betegeket más szakellátásba szükséges átirányítani, mert nincs elég kapacitás fogadni az újonnan érkezőket. Ezeken kívül az egészségügyi dolgozók a fertőzött betegekkel való szoros kontaktus miatt komoly fertőzési kockázatnak vannak kitéve (15).
A WHO és a CDC által megfogalmazott legfontosabb prioritások
1. Átfogó és realisztikus tervezés az egyes kórházak szintjén, valamint együttműködés a régió összes kórháza között.
2. A vírus nozokomiális terjedésének megakadályozása az egészségügyi dolgozók és a betegek védelme érdekében, és ezáltal a kórházi munkaerő hosszú távú fenntartása.
3. Az egészségügyi források észszerű, etikus és szervezett módon történő elosztása.
4. A kórházi ágyak 30%-ának felszabadítása a COVID-19-járvány esetleges jövőbeli betegei számára egyhetes felmondási idővel.
5. Telefonos és internetes tanácsadóvonalak működtetése, amelyekkel csökkenthető a személyes orvos-beteg találkozások száma.
6. Az információközlés legyen azonnali, tömör, egyértelmű és konzisztens, valamennyi dolgozó számára elérhető és érthető.
7. Emelni szükséges az egészségügyi dolgozók szezonális influenza elleni átoltottsági szintjét, hogy e betegség terhét csökkenteni lehessen.
8. Meg kell szervezni az egészségügyi dolgozók gyermekeinek otthoni felügyeletét, amennyiben az iskolákat, az óvodákat, a bölcsődéket bezárják.
9. Koordinálni szükséges az önkéntes vagy a más területekről érkező egészségügyi szakdolgozók és orvostanhallgatók toborzását és oktatását.
10. Optimalizálni szükséges a digitális egészségügyi szolgáltatások használatát, pl. a betegek nyomon követését a kórházból történő hazatérés után; a kezelőorvos képes legyen távolról ellenőrizni betege állapotát (pl. vérnyomás, vércukorszint); oktatás és képzés biztosítása orvosi konzultációk révén – fekvőbetegek vagy járóbetegek részére –, különösen a vidéki területeken.
Nemzetközi kitekintés
A COVID-19-járvány visszaszorítását célzó legdrasztikusabb intézkedéseket Kínában hajtották végre: egész városokat zártak le, szigorú utazási korlátozásokat vezettek be, felfüggesztették a buszok, a metrók és a kompok közlekedését is (16). Dél-Koreában tömeges szűréseket végeztek, már a kezdetekkor igyekeztek ingyenes és egyszerű tesztekkel megszűrni a lakosságot (17). Szingapúr pénzügyi támogatást nyújtott azoknak a fertőzötteknek, akik megtartották a karantént, és bírságot szabtak ki azokra, akik nem tettek eleget a hatóság kéréseinek. Ezeken felül rendkívül alapos kontaktkutatást végeztek, széleskörűen teszteltek, minden fertőzött számára ingyenes kórházi kezelést biztosítottak, és ingyen arcmaszkot adtak minden rászorulónak (18). A tajvani kormány betiltotta az egészségügyi maszkok exportját, és 16 centes hatósági árat állapított meg a termékre. A védőfelszerelések hiányát elkerülendő új gyártósorokat állított be, és katonákat vezényelt át a gyárakba, hogy növeljék a termelést (19).
Az Apple és a Google 2020. április 10-én bejelentette, hogy együttműködnek egy olyan technológiai keretrendszer közös kialakításában, amely alapul szolgálhat a koronavírus terjedésének nyomon követését segítő alkalmazások fejlesztésében (20). A rendszer célja, hogy lehetővé tegye a kormányok számára a magánélet védelmét szolgáló, a koronavírus-fertőzötteket követő vagy kontaktkövető hivatalos alkalmazások létrehozását azzal a céllal, hogy ezt a funkciót közvetlenül integrálják az iOS és az Android mobilplatformjaiba úgy, hogy alkalmazása adatvédelmi szempontból is kifogástalan és biztonságos legyen (21, 22). Ugyanebben a hónapban Berlinben a Deutsche Telekom bemutatta a német szövetségi kormány megbízásából fejlesztett kapcsolatkövető okostelefon-alkalmazást, amely figyelmezteti használóját, ha fertőzésveszéllyel járó kapcsolatba került az új típusú koronavírus egy igazolt hordozójával. Az alkalmazás akkor riasztja a felhasználót, ha legalább 15 percen keresztül 2 méteres távolságon belül tartózkodott telefonjával egy olyan igazolt fertőzöttel, akinél szintén volt okostelefon, rajta az alkalmazással, amelyben rögzítette, hogy pozitív eredményt mutat a koronavírustesztje. A riasztott felhasználó így tudhatja, hogy elkaphatta a vírust, és az értesülés arra sarkallhatja, hogy megvizsgáltassa magát. Reményeik szerint ez nagyban hozzájárulhat a jövőben a fertőzési láncolatok megszakításához (23).
A 2020 elején elterjedő koronavírus-járvány a megerősített vírusfertőzések és a halálesetek számának gyors növekedése miatt mind az orvosok, mind a lakosság körében pszichológiai problémákat okozott, pl. szorongást, depressziót és stresszt. A Kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság számos irányelvet tett közzé a vészhelyzet pszichológiai válságkezelésének alapelveitől kezdve a járványra vonatkozó pszichológiai segélyvonalak létrehozásán keresztül a pszichológiai forródrótszolgálatokig, és 2020. január 27-én közzétette a pszichológiai válságkezelés nemzeti iránymutatását is (24).
A vírus terjedésének korlátozása az EU-ban és hazánkban
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak legfőbb szerepe, hogy tudományos szempontból felmérje a fenyegető veszélyeket, megerősítse Európa védelmét a fertőző betegségekkel szemben. A központ gyors kockázatértékeléseket végez, naprakész járványügyi tájékoztatást nyújt, és a járványhelyzetben alkalmazandó válaszlépésekkel kapcsolatos iránymutatása révén technikai támogatást biztosít (25). Iránymutatása egyebek mellett a betegségfelügyelet, a felkészültség, a reagálástervezés és a laboratóriumi támogatás területét foglalja magában (26).
Az Európai Bizottság 2020. március 17-én létrehozta a COVID-19-cel foglalkozó tanácsadó testületet, amelyet több tagállamból összesen hét járványügyi és virológiai szakértő alkot (27). A testület feladata, hogy irányelveket dolgozzon ki tudományosan megalapozott uniós válaszlépések megtételéhez, és összehangolja a kockázatcsökkentési intézkedéseket. A testület elnöki tisztségét a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen és Sztella Kiriakídisz, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős európai biztos tölti be. Az Európai Unió a tagállamaival együtt azon dolgozik, hogy megfékezze a vírus terjedését, ezért az uniós vezetők 2020. március 17-én megállapodtak arról, hogy ideiglenesen korlátozzák az EU-ba való beutazást a nem létfontosságú utazások esetében. A korlátozások 2020. június 30-áig voltak érvényben (28). A tagállamok 2020. július 1-jétől megkezdték a külső határokon bevezetett utazási korlátozások fokozatos feloldását néhány harmadik ország lakosai tekintetében. A 2020. augusztus 7-én frissített jegyzékben a következő országok szerepelnek: Ausztrália, Kanada, Grúzia, Japán, Új-Zéland, Ruanda, Dél-Korea, Thaiföld, Tunézia, Uruguay, Kína (28).
A magyar kormány legfőbb célja az egészségügyi ellátórendszer kapacitásait meghaladó járványcsúcs elkerülése, a kedvezőtlen gazdasági hatások kezelhető szinten tartása, valamint a járványgörbe kilapítása annak érdekében, hogy a védőoltás kifejlesztésére és szükséges mennyiségben történő legyártására, az antivirális gyógyszeres terápiák elérhetővé tételére több idő legyen (29). Járványügyi helyzetben az egészségügyi ellátásokra és azok finanszírozására speciális szabályok alkalmazandók, mivel az állam közegészségügyi érdeke a járvány megfékezése és megelőzése. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 142. §-a kimondja, hogy az igénybevétel alapjául szolgáló jogviszony előzetes igazolása nélkül, az e törvényben és a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével kell biztosítani a Magyarország területén tartózkodó személyek részére a járványügyi ellátások közül többek között a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatot, a kötelező orvosi vizsgálatot, a járványügyi elkülönítést, a fertőző betegek szállítását, továbbá a mentést, amennyiben az adott személy azonnali ellátásra szorul (30). Ezen jogszabály 142. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy – ha a törvény kivételt nem tesz – az e törvényben foglalt ellátások és feladatok közül a központi költségvetésben kell biztosítani többek között az iménti ellátások, továbbá az egészségügyi válsághelyzeti ellátás költségének fedezetét. A jelenlegi, koronavírussal összefüggő járványügyi helyzetben alkalmazandó járványügyi intézkedések kötelező érvényűek minden Magyarországon tartózkodó személyre, és alapvetően állami közérdeket szolgálnak, ezért az állam egészségügyi felelősségvállalása keretében a központi költségvetésből kell megteremteni a pénzügyi fedezetet azon személyek járványügyi ellátására is, akik egészségbiztosítással nem rendelkeznek (30).
Néhány jelentősebb intézkedés Magyarországon a COVID-19-járványra reagálva
A koronavírus elleni védekezésről szóló, 2020. évi XII. törvényt 2020. március 30-án fogadta el a Magyar Országgyűlés a COVID-19-járvány magyarországi terjedésével kapcsolatban. A törvény rendeleti kormányzást vezetett be, azonban bevezetése után mindössze 79 nappal, 2020. június 18-án a törvény hatályát veszítette, mivel azt a veszélyhelyzet elmúltával az Országgyűlés visszavonta (31).
2020. március 8-ától az összes fekvőbeteg-ellátó és bentlakásos szociális intézményben látogatási tilalmat rendeltek el. 2020. március 11-ei közleményében az Országos Vérellátó Szolgálat tudatta, hogy 30 napra kizárnak minden olyan személyt a véradásból, aki február 5-e után külföldön járt. Ezen a napon megjelent a 41/2020. (III. 11.) kormányrendelet, a hatályos jogszabály az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről (32).
Március 30-ától a kórházak élére kórházparancsnokok kerültek, akik fő feladata az, hogy segítsék az intézmények készlet- és erőforrás-gazdálkodását. Az Országos Mentőszolgálat minden megyében és a fővárosban újabb kocsikat állított szolgálatba, ezzel egy időben a Dél-pesti Centrumkórház Szt. László telephelyén 145 ágyat szabadítottak fel. A Magyar Közlönyben (2020. 03. 15.) megjelent rendeletmódosítás szerint az orvosok/szakorvosok által felírt gyógyszerek kiadhatók –felírási igazolás nélkül – annak a személynek, aki megmondja a gyógyszerésznek a beteg tajszámát, és saját személyazonosító adatait, hitelt érdemlően, igazolja (33). Magyarországnak is van hivatalos kontaktkövető alkalmazása – VírusRadar néven a Google Play Áruházból ingyen letölthető –, amely az okostelefon-felhasználók körében alkalmas lehet arra, hogy a koronavírus-átfertőződési rátát csökkentse, valamint a potenciálisan fertőzött személyeket azonosítsa.
Magyarországon a járvány kezdete óta két kiemelt kórházba, a Dél-pesti Centrumkórházba (Szt. László kórházba) és az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetbe szállítják az új, intenzív ellátást igénylő, súlyos állapotú koronavírusos betegeket. A döntés célja az, hogy más kórházak tehermentesítésével csökkenjen a koronavírusos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók száma, és fokozatosan helyet kapjanak az újra induló elektív, tervezett kórházi beavatkozások (34).
Intézkedések az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben a COVID-19-járvány leküzdésére
A járvány kezdetekor az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet vezetősége két épülettömböt szabadított fel a koronavírus-pozitív és az elkülönítendő betegek ellátására, és új orvosi, egészségügyi ellátócsapatok alakultak a SARS-CoV-2-fertőzött és potenciálisan fertőzött betegek ellátására, ami többletfeladatokat rótt az intézetben dolgozókra, valamint az ügyeleti beosztásokat is érintette. Elismert tüdőgyógyász, tüdőgyógyászati rehabilitációs, intenzív terápiás, radiológus, kardiológus, neuromuszkuláris szakemberek segítségével komplex terápiás protokollt dolgoztak ki a jelentős funkcionális károsodáson átesett, sok esetben hosszú ideig géppel lélegeztetett betegek számára (34, 35, 36). A felmerülő lélegeztetési többletigény ellátására új lélegeztetőgépeket szállítottak az osztályokra, az újonnan felállt egészségügyi ellátócsapatok védőfelszerelése rendelkezésre állt, amelyet a kormányzat és a kórházparancsnoki rendszer biztosított. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben folyó védekezést és munkát, valamint a COVID-19-járványfolyamat részletesebb megértését az immunológus szakorvosok is segítették. Céljaik között szerepel, hogy a járványügyi helyzetnek megfelelően, a pandémia visszaszorulásával a teljes ellátásuk visszatérhessen eredeti állapotába, és az országos feladatok ellátása is megtörténhessen, beleértve a rehabilitációt is (37, 38, 39). A későbbiekben – a járványhelyzetnek megfelelően – szükség lehet az intézetben a jelenlegi feladatok megtartása mellett komplex járványügyi egység kialakítására is.
Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet Radiológiai Osztályának kihívása a veszélyhelyzetben
A Radiológiai Osztály előtt a kihívás kettős volt: egyrészt a dolgozók védelme az esetleges fertőzéstől, másrészt a betegutak optimális szabályozása annak érdekében, hogy lehetőség szerint a fertőzött, vagy esetlegesen fertőzött betegek az ellátást igénylő, de a SARS-CoV-2 által nem fertőzött betegek egymással ne érintkezzenek.
A COVID-19 diagnosztikájában a mellkasi röntgenfelvétel kevésbé specifikus, alkalmazása elsősorban a fekvőbetegosztályokon, a rossz állapotú, lélegeztetett betegek monitorozására szűkül. A natív mellkasi CT-vizsgálat a jelenlegi legérzékenyebb eljárás a betegség tüdőmanifesztációinak kimutatására (40, 41). Heveny tüneteket mutató COVID-19 okozta tüdőgyulladás esetén a diagnózis felállításához – amennyiben a klinikai kép és a PCR-vizsgálat eredménye nem egyértelmű – alacsony dózisú CT-vizsgálatra van szükség (42, 43). Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben csupán egyetlen CT-készülék van, ezért fontos volt alternatív útvonal kialakítása, azaz annak érdekében, hogy a CT-vizsgáló megközelítése ne a belső folyosóról történjék, az épület kerti frontján járda készült, hogy a betegek kívülről juthassanak be a vizsgálóhelységbe. Ez lehetővé tette, hogy a COVID-19-negatív, illetve -pozitív betegek egymástól térben elkülönüljenek, az időbeni elkülönítést a vizsgálatok gondos ütemezésével lehetett elérni. A második CT kialakítása folyamatban van a sebészeti épületben, kormányzati támogatással.
A veszélyhelyzet megszűnte után Magyarországon
A veszélyhelyzet megszűntével az egészségügyi ellátás fokozatosan tért vissza a régi működéséhez. 2020. május 4-étől a betegek csak telefonos egyeztetés után és negatív koronavírusteszttel a birtokukban látogathatták a rendeléseket, az intézményeknek védőeszközöket kellett biztosítaniuk számukra, majd június 15-étől, prof. dr. Kásler Miklós emberi erőforrások miniszter rendelete alapján, valamennyi egészségügyi ellátás korlátozás nélkül elvégezhető lett a járványellenes készültség fenntartása mellett (44). A 2020 márciusában kihirdetett veszélyhelyzet 2020. június 18-án szűnt meg, majd minimum hat hónapra járványügyi készültséget vezettek be. A legtöbb egészségügyi intézmény feloldotta a látogatási tilalmat is.
Mit hozhat a jövő?
A COVID-19-esetek száma világszerte növekedő tendenciát mutat, az ECDC 2020. március elején öt lehetséges forgatókönyvet publikált a közeljövő eseményeire vonatkozóan (45).
Az egyik forgatókönyv szerint a perzisztáló, emberről emberre terjedés miatt az egyes lokális esethalmozódások közötti határok összefolynak, a kontaktkeresés egyre kevesebb egyértelmű eredményt fog hozni, megindul a közösségi terjedés. Ezzel párhuzamosan az egészségügyi ellátókra háruló nyomás jelentősen növekedni fog. Ebben a fázisban a mitigáció segíthet csökkenteni a társadalmi betegségteher további növekedését, a legveszélyeztetettebb polgárok védelmét.
A másik forgatókönyv szerint fokozott közösségi terjedés fog zajlani, amely az egészségügyi kapacitást akár a maximumáig terhelheti a sürgősségi és intenzív osztályok, valamint a karanténrészlegek excesszív kihasználtsága miatt. A járvány, az egyéni védőfelszerelés hiánya vagy a betegség miatt elérhetetlen személyzet és a laboratóriumi diagnosztika kapacitáshiánya okán, a legveszélyeztetettebb betegek körében okozhatja a legnagyobb többletmortalitást. E végső fázisban a járvány valószínűleg még mindig szupprimálható lesz drasztikus járványügyi beavatkozásokkal, amelyek indirekten csökkenthetik az egészségügy terhelését is.
Összefoglalás
Tanulmányunkban bemutattuk a COVID-19 okozta pandémiával kapcsolatos legfőbb kormányzati intézkedéseket nemzetközi és hazai színtereken, valamint az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben történt változásokat a 2020. augusztus közepéig elérhető irodalmi és hazai adatok alapján. A járványhelyzet rámutatott arra a törékenységre, amelyet az egészségügyi ellátórendszerek szerte a világon tapasztalnak. A SARS-CoV-2 terjedésének megfékezésében a klasszikus járványügyi intervenciók, a hatékony kormányzati döntések és a hatósági ellenőrzések kiemelkedő fontosságúak, mindezek sikeréhez járul hozzá az egészségügyi dolgozók, betegek és látogatók oktatása, valamint vezetői szinten a tárgyi és személyi feltételek biztosítása. Mindemellett nem lehet eléggé hangsúlyozni az egyéni védekezés stratégiáit és az ehhez kapcsolódó felelősséget sem. A COVID-19 mindannyiunk számára egy eddig ismeretlen helyzetet jelent, amelyre jelenleg még nincs válaszunk. Mindenekelőtt nagyon fontos szem előtt tartanunk, hogy csak akkor tudjuk gyógyító munkánkat hatékonyan végezni, ha vigyázunk magunkra, a családunkra, a gyermekeinkre és az idősebb hozzátartozóinkra, kollégáinkra.
Rövidítések:
CDC = Center for Disease Control and Prevention (Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ); COVID-19 = coronavirus disease 2019 (koronavírus-betegség 2019);
ECDC = European Centre for Disease Prevention and Control (Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ);
EU = Európai Unió; iOS = iPhone operating system (az Apple mobiloperációs rendszere);
Low-dose CT = low-dose computed tomography (alacsony dózisú CT);
PCR = Polymerase Chain Reaction; SARS = severe acute respiratory syndrome (heveny akut légzési szindróma);
SARS-CoV-2 = severe acute respiratory syndrome coronavirus 2 (új koronavírus);
taj = társadalombiztosítási azonosító jel;
USA = United States of America (Amerikai Egyesült Államok); WHO = World Health Organization (Egészségügyi Világszervezet).
Köszönetnyilvánítás
Köszönetünket szeretnénk kifejezni dr. Czibók Csilla és dr. Boros Erzsébet főorvos asszonyoknak magas szintű szakmai munkájukért a COVID-19-betegek komplex rehabilitációjának kidolgozásában.
A közlemény más folyóiratban korábban nem jelent meg, és nem került beküldésre. A szerzők elolvasták a szerzői útmutatót.
Anyagi támogatás: A szerzők a cikk megírása, illetve a kutatómunka során anyagi támogatásban nem részesültek.
Szerzői munkamegosztás:
F. M., K.-F. A., T. G., M. I., E. J., B. K.: irodalomkutatás, cikkírás, a kézirat végső formába öntése.
V. J. T.: irodalomkutatás, kézirat megszövegezése, ellenőrzése, végső formába öntése.
A cikk végleges változatát valamennyi szerző elolvasta és jóváhagyta.
Érdekeltség: A szerzőknek nincsenek érdekeltségeik.
2. A fertőzöttek száma átlépte a 20,8 milliót a világon, több mint 750 ezren meghaltak. Available from: https://koronavirus.gov.hu/cikkek/fertozottek-szama-atlepte-208-milliot-vilagon-tobb-mint-750-ezren-meghaltak [accessed: 1 August 2020].
3. Baloch S, Baloch MA, Zheng T, et al. The Coronavirus Disease 2019 (COVID-19) Pandemic. Tohoku J Exp Med. 2020; 250: 271–278.
4. Sohrabi C, Alsafi Z, O’Neill N, et al. World Health Organization declares global emergency: A review of the 2019 novel coronavirus (COVID-19). Int J Surg. 2020; 76: 71–76.
5. Wang C, Horby PW, Hayden FG, et al. A novel coronavirus outbreak of global health concern. The Lancet 2020; 395: 470–473.
6. Ma S, Hecht A, Varga J, et al. Breath-by-breath quantification of progressive airflow limitation during exercise in COPD: a new method. Respir Med. 2010; 104[3]: 389–396.
7. Pákó J, Barta I, Balogh Z, et al. Assessment of the Anti-Aging Klotho Protein in Patients with COPD Undergoing Pulmonary Rehabilitation. J. COPD. 2017; 14: 176–180.
8. WHO. Clinical management of severe acute respiratory infection when novel coronavirus (nCoV) infection is suspected. 2020. Available from: https://www.who.int/publications/i/item/clinical-management-of-covid-19 [accessed: 3 August 2020].
9. Nicola M, O’Neill N, Sohrabi C, et al. Evidence based management guideline for the COVID-19 pandemic – Review article. Int J Surg. 2020; 77: 206–216.
10. Böszörményi Nagy Gy, Balikó Z, Kovács G, et al. Egészségügyi szakmai irányelv a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) diagnosztikájáról és kezeléséről az alap-, a szak- és a sürgősségi ellátás területére. Med. Thor. 2014. különszám.
11. Kerti M, Balogh Z, Varga J. Új eszközök a pulmonológiai fizikoterápiában. Med. Thor. 2015; 68[3]: 200–205.
12. Győrffy Z, Békási S, Szathmári-Mészáros N, et al. A telemedicina lehetőségei a COVID-19-pandémia kapcsán a nemzetközi és a magyarországi tapasztalatok és ajánlások tükrében. A COVID-19-pandémia orvosszakmai kérdései. Orv Hetil. 2020; 161: 983–992.
13. Centers for Disease Control and Prevention. Coronavirus Disease 2019 (COVID-19). Infection control. Available from: https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/infection-control/index.html [accessed: 5 August 2020].
14. Clinicians’ Biosecurity News: What US Hospitals Should Do Now to Prepare for a COVID-19 Pandemic. Available from: https://www.centerforhealthsecurity.org/cbn/2020/cbnreport-02272020.html [accessed: 6 August 2020].
15. Hanfling D, Hick J, Stroud C, et al. Committee on Crisis Standards of Care. Crisis Standards of Care: A Toolkit for Indicators and Triggers. Washington, DC: National Academies Press; 2013. Available from: http://www.acphd.org/media/330265 /crisis%20standards%20of%20care%20toolkit.pdf [accessed: 7 August 2020].
16. Peng F, Tu L, Yang Y, et al. Management and Treatment of COVID-19: The Chinese Experience. Can J Cardiol. 2020; 36: 915–930.
17. Choi S, Han C, Lee J, et al. Innovative screening tests for COVID-19 in South Korea. Clin Exp Emerg Med. 2020; 7: 73–77.
18. Lee VJ, Chiew CJ, Khong WX. Interrupting transmission of COVID-19: lessons from containment efforts in Singapore. J Travel Med. 2020; 27[3]: taaa039.
19. Yi-Fong Su V, Yen YF, Yang KY, et al. Masks and medical care: Two keys to Taiwan’s success in preventing COVID-19 spread [published online ahead of print, 2020 Jun 4]. Travel Med Infect Dis. 2020; 101780.
20. Abbas AR, Alsafi Z, Rahman A, Syed S. Today’s actions shape tomorrow’s world: is the Coronavirus Pandemic (COVID-19) eroding our privacy? Int J Surg. 2020; 79: 12.
21. Davalbhakta S, Advani S, Kumar S, et al. A systematic review of the smartphone applications available for coronavirus disease 2019 (COVID-19) and their assessment using the mobile app rating scale (MARS). Preprint. medRxiv. 2020; 20144964.
22. Iyengar K, Upadhyaya GK, Vaishya R, et al. COVID-19 and applications of smartphone technology in the current pandemic. Diabetes Metab Syndr. 2020; 14: 733–737.
23. Bünte O. Corona-Krise: Deutsche Telekom liefert anonymisierte Handydaten an RKI. [Corona crisis: Deutsche Telekom delivers anonymized cell phone data to RKI]. Heise Online (in German). Available from: https://www.heise.de/newsticker/meldung/Corona-Krise-Deutsche-Telekom-liefert-anonymisierte-Handydaten-an-RKI-4685191.html [accessed: 12 August 2020].
24. Liu S, Yang L, Zhang C, et al. Online mental health services in China during the COVID-19 outbreak. Lancet Psychiatry 2020; 7: 17–18.
25. European Centre for Disease Prevention and Control: Early Warning and Response System (EWRS). Available from: https://www.ecdc.europa.eu/en/early-warning-and-response-system-ewrs [accessed: 13 August 2020].
26. European Centre for Disease Prevention and Control: Risk assessment on COVID-19, 10 August 2020. Available from: https://www.ecdc.europa.eu/en/current-risk-assessment-novel-coronavirus-situation [accessed: 13 August 2020].
27. European Commission: Commission decision of 16. 3. 2020 setting up the Commission’s advisory panel on COVID-19. Available from: https://ec.europa.eu/transparency/regexpert/index.cfm?do=groupDetail.groupDetailDoc&id=39740&no=1 [accessed: 14 August 2020].
28. Időrendi áttekintés – a COVID-19-cel kapcsolatos tanácsi intézkedések. Available from: https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/coronavirus/timeline/ [accessed: 15 August 2020].
29. Anderson RM, Heesterbeek H, Klinkenberg D, et al. How will country-based mitigation measures influence the course of the COVID-19 epidemic? Lancet 2020; 395: 931–934.
30. 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről. Available from: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700154.tv [accessed: 16 August 2020].
31. Magyar Közlöny 2020. évi 58. szám. Available from: https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/9b48945c85f190378f67e253337be4299edf743f/megtekintes [accessed: 16 August 2020].
32. 41/2020. (III. 11.) korm. rendelet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről. Available from: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2000041.kor [accessed: 16 August 2020].
33. Magyar Közlöny 2020. évi 44. szám. Available from: https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/0533b33e4b89bae9e014cd5c190cac4ed5b1878f/megtekintes [accessed: 17 August 2020].
34. COVID-19 betegek komplex rehabilitációja. Medical online 2020. június 23.
35. Varga J, Szilasi M. A pulmonológiai rehabilitáció kézikönyve. Budapest: SpringMed Kiadó; 2018.
36. Varga J. Smoking and pulmonary complications: respiratory prehabilitation. Journal of thoracic disease 2019; 11: S639.
37. Varga J. Porszasz J, Boda K, et al. Felügyelt magas intenzitású folyamatos és intervallum, valamint otthoni tréning hatásának vizsgálata krónikus obstruktív tüdőbetegek rehabilitációjában. Med. Thor. 2008; 61: 135–143.
38. Hegedűs B, Varga J, Somfay A. Interdisciplinary rehabilitation in patients with Ankylosing Spondylitis. Orv. Hetil. 2016; 157[28]: 1126–1132.
39. Varga J, Munkácsi A, Máthé Cs, et al. A belégző izmok tréningjének hatása a betegek fizikai állapotára COPD-ben. Med Thor. 2018; 71: 96–102.
40. Varga J. Krónikus obstruktív tüdőbetegség. Háziorvos Továbbképző Szemle 2018; 23: 26–30.
41. Varga J, Pálinkás A, Lajkó I, et al. Pulmonary arterial pressure response during exercise in COPD: A correlation with C-reactive protein (hsCRP). The open respiratory medicine journal 2016; 10: 1.
42. Vágvölgyi A, Rozgonyi Z, Kerti M, et al. Effectiveness of pulmonary rehabilitation and correlations in between functional parameters, extent of thoracic surgery and severity of post-operative complications: randomized clinical trial. J of Thor Dis. 2018; 10: 3519–3531.
43. Vágvölgyi A, Rozgonyi Z, Vadász P, et al. A mellkassebészeti műtéti teherbíró képesség megítélése, perioperatív légzésrehabilitáció. Orv. Hetil. 2017; 158[50]: 1989–1997.
44. Hétfőtől újraindulhat az egészségügyi ellátás. Available from: https://koronavirus.gov.hu/cikkek/hetfotol-ujraindulhat-az-egeszsegugyi-ellatas [accessed: 17 August 2020].
45. ECDC. Outbreak of novel coronavirus disease 2019 (CO¬VID-19): increased transmission globally – fifth update. 2020. Available from: https://www.ecdc.europa.eu/en/publications-data/rapid-risk-assessment-outbreak-novel-coronavirus-disease-2019-covid-19-increased [accessed: 17 August 2020].
Cikk értékelése
| Eddig 11 felhasználó értékelte a cikket. |
Hozzászólások