Lapszám: Háziorvos Továbbképző Szemle | 2025 | 30. évfolyam, 1. szám 57-59
Szerző: Rosta László dr.1
1Háziorvosi Rendelő, Felsőrajk

A VERIFY-vizsgálat klinikai jelentősége

A VERIFY-vizsgálat a primer kombinációs terápia hatékonyságát bizonyította a szekvenciálisan alkalmazott metformin + vildagliptin kezelési elvvel szemben, a glikémiás kontroll vonatkozásában. A szinergista kombináció frissen felfedezett, 2-es típusú diabétesz esetén, a szinte normo­glykaemiás HbA1c-értékek elérése mellett sem fokozta a hypoglykaemia kockázatát: jól tolerálhatónak és biztonságosnak bizonyult. A tanulmány eredményei alátámasztják és hangsúlyozzák a megfelelő glikémiás kontroll korai elérésének és hosszú távú fenntartásának fontosságát.
 

Előzmények

 

A 2-es típusú diabétesz egy krónikus megbetegedés, amely – kezelés nélkül vagy elégtelen kezelés esetén – fokozatosan progrediál, és évek alatt számos mikro- és makrovaszkuláris szövődmény kialakulásához vezethet. Ugyanakkor jól ismert, hogy amennyiben a megbetegedést korai stádiumában sikerül felfedezni, a szénhidrát-anyagcserét pedig megfelelően rendezni, akkor diabétesz progressziója megállítható/lassítható, a szövődmények kialakulásának kockázata pedig jelentősen csökkenthető. Kérdéses volt ugyanakkor, hogy a megfelelő glikémiás kontroll eléréséhez a hagyományos szekvenciális kezelés – azaz új készítmény hozzáadása csak az előző készítmény elégtelensége esetén szükséges-e – vagy a hipertónia kezelésében akkor már elterjedt primer kombinációs terápia a célravezetőbb. A primer kombináció alkalmazása kapcsán számos kérdés merült fel az irodalomban (1):

  • csökkenthető-e a klinikai inercia;
  • késleltethető-e a glikémiás kontroll romlása;
  • individuális terápia kérdése;
  • költséghatékonyság;
  • kockázat/előny kérdése;
  • várható-e előny hypoglykaemia, illetve testsúly tekintetében;
  • várható-e javulás az adherenciában?

 

 

A VERIFY-vizsgálat leírása

 

A VERIFY-tanulmány (2, 3, 4) egy randomizált, kettős vak, klinikai vizsgálat, amelyben a metformin + vildagliptin korai kombinációt hasonlították össze a standard metformin-monoterápiát követően, szekvenciálisan alkalmazott metformin + vildagliptin kezeléssel újonnan diagnosztizált 2-es típusú diabéteszes betegekben. A vizsgálatot 34 ország, összesen 254 centrumában (számos magyar részvevővel) végezték. A beválasztási kritériumok között 18 és 70 év közötti életkor, kevesebb mint
2 éve diagnosztizált, gyógyszeres terápia nélküli 2-es típusú diabétesz, 6,5–7,5% közötti HbA1c- és 22-40 kg/m2 közötti BMI-érték szerepelt. 2 hetes screening vizitet, majd 3 hetes run-in periódust követően – amely alatt a metformin feltitrálása történt a cél-, vagy a maximálisan tolerálható dózisig – került sor az 1:1 arányú randomizációra, amelynek során a vizsgálat 1. periódusában, a korai kombinációs ágon, a 2×1000 mg (vagy a maximálisan tolerált dózisú, de minimum napi 1000 mg) metformin mellé 2×50 mg vildagliptint, a standard ágon pedig a 2×1000 mg (vagy a maximálisan tolerált dózisú, de minimum napi 1000 mg) metformin mellé, naponta kétszer placebót alkalmaztak. Háromhavonta HbA1c-meghatározás történt, és azon betegek, akik esetében két egymást követő alkalommal ez 7% feletti érték volt (így az elsődleges terápiás cél nem teljesült), a vizsgálat 2. periódusába kerültek. Ekkor a metformin-monoterápiát is 2×50 mg vildagliptinnel egészítették ki, így a 2. periódusban már minden részvevő ugyanazt a kombinációs kezelést kapta. Amennyiben a 2. periódusban, a metformin + vildagliptin mellett, a megfelelő glikémiás kontroll nem volt biztosítható (a másodlagos terápiás cél nem teljesült), a vizsgálatot vezető döntése alapján a 3. periódusban bázis inzulin adására volt lehetőség. Az elsődleges végpont a terápia kezdetétől az egymást követően mért két, 7% feletti HbA1c detektálásáig eltelt idő volt. A másodlagos végpontok a 2. periódus alatti HbA1c-progresszió, az éhomi vércukorszint változása, a HbA1c változása a kiindulási állapothoz képest, illetve a biztonságosság és a tolerabilitás voltak.

 

 

A VERIFY-vizsgálat eredményei

 

A közel 5 évig tartó vizsgálatba 2001 beteget vontak be (n = 998 a korai kombináció,
n = 1003 metformin-monoterápia). Az átlagéletkor 54 év, a BMI megközelítően 31 kg/m2, az HbA1c-átlag 6,7%, az átlagos követési idő pedig 59,8 hónap volt mindkét csoportban. Az 1. periódus alatt az elsődleges terápiás cél nem teljesült – vagyis a két, egymást követő alkalommal a HbA1c 7% feletti volt – a betegek 43,6%-ban a korai kombináció alkalmazása, 62,1%-ban pedig a metformin-monoterápia + szekvenciális vildagliptinkezelés alkalmazása esetén ez, a vizsgálat teljes idejére vonatkoztatva, szignifikáns relatív kockázatcsökkenést (HR= 0,51, CI: 0,45–0,58, p<0,001) mutatott a metformin + vildagliptin korai kombinációs csoport javára (1. ábra).

A 2. periódus alatti, nem megfelelő glikémiás kontroll relatív rizikójának csökkenése (HR=0,74, CI: 0,63–0,86, p<0,001) szintén a korai kombinációs terápia előnyét igazolta (2. ábra).

Bár a vizsgálat nem kardiovaszkuláris végpontra volt tervezve, az 5 éves periódus alatt a korai kombinációs terápia ebben a tekintetben is számszerű, bár nem szignifikáns kockázatcsökkenést mutatott a szekvenciális terápiával szemben (HR=0,71, CI: 0,42-1,19, p = 0,19) (3. ábra).

A vizsgálat során mindkét kezelési mód biztonságosnak és jól tolerálhatónak bizonyult, és e szempontok alapján érdemi különbség nem volt a két csoport között. Hypoglykaemia annak ellenére is csak elhanyagolható mértékben fordult elő, hogy a terápia számos esetben tartósan 6% alatti HbA1c-értéket eredményezett.

 

 

Összefoglalás

 

Ha szeretnénk válaszolni a korai kombinációs terápia kapcsán felmerült kérdésekre, akkor részben a VERIFY-vizsgálat, részben a klinikai tapasztalatok alapján ma már egyértelmű, hogy a primer kombináció jelentősen csökkenti a sokszor akár években mérhető klinikai inerciát. A VERIFY-vizsgálat igazolta, hogy a korai kombináció késlelteti a glikémiás állapot romlását, miközben a hypoglykaemia kockázata továbbra is szinte elhanyagolható mértékű volt. Az adherencia vonatkozásában pedig ma már evidenciának tekinthető a fix kombinációs készítmények előnye. A költséghatékonyság pedig a generikumok megjelenésével talán már nem is kérdés.


A cikk a Sandoz Hungária Kft. felkérésére készült. A cikkben megfogalmazott állítások teljes mértékben a szerző saját véleményét tükrözik. Amennyiben a cikk hatóanyagot említ, mindig az azt tartalmazó termék érvényes alkalmazási előírása az irányadó. RSdz4270/09. 24. Lezárás dátuma: 2025. 01. 10. 

Irodalomjegyzék: 1. Cahn A, Cefalu WT. Clinical considerations for use of initial combination therapy in type 2 diabetes. Diabetes Care 2016; 39(2): S137–S145.
2. Matthews DR, Paldanius PM, Proot P, et al. Glycaemic durability of an early combination therapy with vildagliptin and metformin versus sequential metformin monotherapy in newly diagnosed type 2 dibates (VERIFY): a 5-year, multicentre, randomised, double-blind trial. Lancet 2019; 394: 1519–1529.
3. Del Prato S, et al. Study to determine the durability of glycaemic control with early treatment with a vildagliptin-metformin combination regimen vs. standard-of-care metformin monotherapy-the VERIFY trial: a randomized double-blind trial. Diabet Med. 2014; 31: 1178–84. 

Cikk értékelése

Eddig 2 felhasználó értékelte a cikket.

Hozzászólások