Az élő közvetítés során hangsúlyozták, hogy a hevített dohányból felszabaduló aeroszol is tartalmaz káros, illetve potenciálisan káros anyagokat, azonban ezek száma és mennyisége nagyságrendileg elmarad a dohányfüstben ismert káros anyagokétól. Kérdés, hogy jelenleg mit tudunk az aeroszolban található vegyi anyagokról, illetve hogyan, vagy mikor válik igazolhatóvá a relatív ártalomcsökkentés elmélete?

Mint az köztudott, a cigarettázás rendkívül magas kockázatot jelent egyes betegségek, például a tüdődaganatok és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) kialakulásában, így folyamatos az érdeklődés, illetve a vizsgálódás arra vonatkozóan, hogy az égés- és füstmentes alternatív eszközök csökkentik-e majd ezen betegségek előfordulási gyakoriságát. A tizedik Open Science beszélgetés témája a dohányhevítő rendszer használatakor keletkező aeroszol összetételének összehasonlítása volt a cigarettafüst összetevőivel. A beszélgetésben részt vevő vendégek Maurice Smith, senior tudományos tanácsadó és Catherine Goujon, kémiai kutatás vezető voltak.

Smith először magát a dohányhevítő rendszert ismertette, mely három fő részből áll: a hevíthető dohánytöltetből, a hevítőpengét tartalmazó hevítőből, illetve a töltést biztosító tokból, amelyben a hevítő tárolandó. Az eszközt úgy tervezték meg, hogy az a dohánytöltet hőmérsékletét érzékelje, és abban az égési hő elérése ne legyen lehetséges. Smith hangsúlyozta, hogy a dohányhevítő rendszer megjelenése óta már független tanulmányok egész sora igazolta, hogy az eszközben valóban nem zajlik le égési folyamat.

1. ábra: Keletkező PAH vegyületek a hőmérséklet függvényében*

Smith ezt követően azt a 7 lépcsős programot ismertette, mellyel az ártalomcsökkentő hatás vizsgálható. Ennek első lépcsője volt egy olyan rendszer megtervezése, amelynél a szervezetbe bevitt közeg (aeroszol) nagyságrendileg kevesebb vegyi anyagot tartalmaz, mint a cigarettafüst. Ennek kapcsán Smith elmondta, hogy minél magasabb a hőmérséklet annál több policiklikus aromás szénhidrogén (PAH) vegyület keletkezik a dohány felmelegedése (és égése során), ráadásul egyre nagyobb mennyiségben (lásd 1. ábra). Az ábrán jól látszik, hogy égés 400 Celsius fok felett jelentkezik, amivel drasztikusan megugrik a PAH vegyületek mennyisége, éppen ezért a hevítőrendszer úgy került beállításra, hogy ezt a küszöbértéket ne léphesse át.

Ezt követi az aeroszol kémiai és fizikai vizsgálata, a standard és a rendszertoxikológiai vizsgálatok (ideértve az állatmodell vizsgálatokat). A beszélgetés során ezeket Goujon mutatta be a közönségnek. Amellett, hogy az aeroszol és a cigarettafüst közti különbség már szabad szemmel is látványosan észlelhető a laboratóriumi szűrőlapokon, a kémiai vizsgálatok azt mutatják, hogy az aeroszol több mint 90% víz és glicerin szemben a cigarettafüst 50%-os víz és glicerintartalmával. Emellett, míg a cigarettafüstben több mint 6000 vegyület mutatható ki, addig a hevítés eredményeként keletkező aeroszolban körülbelül 500 féle vegyület található meg.

Nagy különbség az összetételben – emelte ki példaként Goujon – hogy az aeroszolban nem találtak szabadgyököket, illetve szénalapú szilárd anyagokat. Emellett elhangzott, hogy ez idáig az aeroszol 98 százalékát sikerült kémiai vizsgálatokkal azonosítani. Smith ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a toxikológiai vizsgálatok során négy olyan vegyületet azonosítottak az aeroszolban, melyek aggodalomra adhatnak okot, ugyanakkor ezek koncentrációja elmarad a toxikusnak minősített szintektől, amit az FDA is megerősített, különösen a cigarettafüsttel való összehasonlításban**. Összességében 90-95 százalékkal kevesebb toxikus vegyület van az aeroszolban, mint a cigarettafüstben – mondták a szakértők.

2. ábra: A dohány égése vagy hevítése során keletkező anyagok közti különbségek szemléltetése

Az aeroszolvizsgálatok eredményeire építettek az eddig lezajlott és jelenleg is zajló klinikai vizsgálatok, amit fogyasztói magatartásokat vizsgáló kutatásokkal egészítenek ki. A program legfelső lépcsője pedig a termék piacra kerülése után végzett vizsgálatok és megfigyelések szintje.

Záró gondolatként a beszélgetés moderátora azt a kérdést tette fel, hogy miért nem lehet jelenleg bizonyossággal állítani, hogy a füstmentes alternatívák kevésbé károsak az egészségre. Smith szerint ennek bizonyítása már belátható időn belül meg fog történni, de emellett is fontos hangsúlyozni, hogy a dohányzási kockázatcsökkentés biztos és leghatékonyabb módját mindig a cigarettáról és nikotinról való teljes leszokás jelenti. Arra vonatkozóan még gyűlnek az adatok, illetve további bizonyítékokra van szükség, hogy a füstmentes technológia, illetve az egyéb nikotinbevitelt biztosító termékek, milyen hatással lesznek a fogyasztók egészségére. A tanácsadók azonban hangsúlyozzák, hogy a dohányzók jelentős hányada nem kísérli meg a leszokást, a többség élete során végig fenntartja dohányzási szokásait, így a potenciális ártalomcsökkentés, amit például a dohányhevítő rendszer jelenthet, azon felnőtt dohányzók számára, akik valamilyen okból kifolyólag nem szoknak le– még ha relatív ártalomcsökkentésről is van szó – jelentős társadalmi és egyéni haszonnal, a betegségteher érzékelhető mérséklődésével járhat.
 

Forrás:
PMI Science (2023. április 4.), Is the Tobacco Heating System’s aerosol different from cigarette smoke? https://www.linkedin.com/events/isthetobaccoheatingsystem-saero7041388560477749250

*McGrath, T.E. et al. 2007. Formation of polycyclic aromatic hydrocarbons from tobacco: The link between low temperature residual solid (char) and PAH formation. Food and Chemical Toxicology. 45. 6. 1039-1050.

** Scientific Review of Modified Risk Tobacco Product Application (MRTPA) Under Section 911(d) of the FD&C Act -Technical Project Lead https://www.fda.gov/media/139796/download

Az Open Science tudományos esemény a Philip Morris International szervezésében történt.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

Hozzászólások