A dohányzás a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának jól ismert kockázati tényezője, miközben a dohányzással összefüggésbe hozható halálozás egyik leggyakoribb oka is valamely szív-érrendszeri szövődmény. A cigarettafüst olyan mérgező vegyi anyagokat tartalmaz, melyek az alveoláris gáton átjutva a véráramba kerülnek, fokozzák az oxidatív stresszt és gyulladásos választ váltanak ki. Emellett a dohányzás igazoltan kedvezőtlen irányba mozdítja el a zsíranyagcsere-folyamatokat is, ami szintén érkárosodáshoz és a szív-érrendszeri funkciók romlásához vezet. Éppen ezért a dohányégetés alternatívájaként megjelent dohányhevítéses technológia kockázatcsökkentő potenciálját egyre szélesebb körben vizsgálják tudományos módszerekkel.

Azt azonban továbbra is fontos tudni, hogy a dohányzáshoz köthető betegségek elkerülésének leghatékonyabb módja minden dohány- és nikotinterméktől való teljes tartózkodás. Tehát a rá sem szokás, illetve dohányzás esetén a leszokás a legjobb döntés. A füstmentes alternatívák kizárólag azon felnőtt dohányzók számára jelenthetnek ártalomcsökkentő megoldást, akik valamilyen okból kifolyólag nem szoknak le a cigarettázásról.

Zimlichman és munkatársai a témában releváns in vitro, in vivo és klinikai vizsgálatok eredményeit összegezték.

A cigarettáról való leszokás hatása a szív-érrendszeri kockázatra

A szakirodalomból kitűnik, hogy a dohányzásról való leszokás lényeges szív-érrendszeri kockázatcsökkentő hatása a leszokást követő 10-15 évben válik teljessé: ennyi idő elteltével az egykor dohányzók szív-érrendszeri kockázata a sosem dohányzókéhoz hasonló szintre térhet vissza. Bár a leszokás milliók életét menthetné meg, és becslések szerint hozzávetőlegesen 10 évvel növelné meg az életéveket, régóta ismert probléma, hogy a szív-érrendszeri betegségekre nézve magasabb kockázati csoportokba tartozók többsége sem hajlandó leszokni a dohányzásról.

A leszokás útjában számos tényező, köztük viselkedésbeli és egyéb pszichés tényezők, a nikotinfüggőség és az egészségügyi kockázat tagadása áll. Éppen ezért a közelmúlt technológiai fejlesztései és az innovatív, füstmentes megközelítés kedvezőbb alternatívát jelenthet azok számára, akik valamely okból nem szoknak le a dohányzásról, de a dohány-, illetve nikotinfogyasztással járó kockázatot csökkenteni szeretnék. Az égés folyamatának kizárásával ugyanis jelentősen kevesebb káros anyag szabadul fel a dohányfogyasztás során. 

A cigarettával való összehasonlításban megjelent in vitro és in vivo vizsgálatokból kitűnik, hogy számos biomarker tekintetében kedvezőbb folyamatok zajlanak le az égés jelenléte nélkül: alacsonyabb oxidatív stressz, mérsékeltebb gyulladásos folyamatok és kevesebb monocita-endothel interakció mérhető a dohányhevítés során keletkező aeroszol hatása mellett.

Az in vitro és in vivo vizsgálatokban igazolt, szignifikánsan alacsonyabb káros és potenciálisan káros vegyi anyagoknak való kitettséget számos klinikai vizsgálat is igazolta, melyek egy része a szív-érrendszerre toxikus anyagokra is kitér. A relatív ártalomcsökkentés (30 százalékig) még abban az esetben is igazolható volt, ahol a hevített dohányfogyasztást alkalmi cigarettafogyasztás kísérte – olvasható Zimlichman és munkatársai összegzésében.

Egy randomizált klinikai vizsgálati sorozatban 3 hónapon át vizsgálták cigarettáról hevített dohányra váltó japán és amerikai dohányzók laboreredményeit. A vizsgált 15 biomarker szintjében már a váltást követő ötödik naptól jelentős csökkenés volt mérhető azoknál, akik a cigarettát teljesen elhagyták, ideértve az endothel funkciót, vérlemezke aktivitást, gyulladásos folyamatokat és zsíranyagcserét tükröző
indikátorokat.

Nyolcból öt klinikai végpont (tüdőfunkció, oxigénellátottság, gyulladásos folyamatok,
karcinogenitás és zsíranyagcsere) esetében szignifikáns különbség volt mérhető a dohányhevítő rendszerre váltók esetében a cigarettafogyasztást folytatókhoz képest.

Egy másik, 6 hónapot felölelő amerikai vizsgálatból pedig szintén kitűnt a káros és potenciálisan káros anyagokkal szembeni szignifikánsan alacsonyabb kitettség a dohányhevítő rendszert használók körében, ami kedvezőbb szív-érrendszeri klinikai végpontokat eredményezett a vizsgálat során, igazolva ezzel a füstmentes technológia ártalomcsökkentő potenciálját, melyet a fenti ábra összegez.

Kisebb mintán vizsgálva, de számos más vizsgálat is alátámasztani látszik a füstmentes alternatívák kedvezőbb hatásait a cigarettához képest. Egy olasz vizsgálatban (n=20) például minden dohányzó résztvevő kipróbálta az e-cigarettát és a dohányhevítő rendszert is a cigaretta alternatívájaként, és a klinikai végpontokban már egyhetes intervallum mellett is jól látható volt, hogy a füstmentes eszközök esetében kevesebb káros, akut változás zajlik le a szív-érrendszerben.

Egy másik vizsgálatot (n=75) akut és krónikus fázisra bontottak, így rövid (1 óra) és hosszú (1 hónap) távon mérték a dohányhevítő rendszer CO szintre, pulzushullámra, MDA és tromboxán B2 szintre gyakorolt hatásait. A krónikus fázisban többek között vizsgálták a szívizom munkájának különböző paramétereit és a koronáriák működését is. A dohányhevítő rendszer használata mellett számos biomaker esetében javuló értékek voltak kimutathatók: kedvezőbb eredmények születtek például a CO szint, a koronáriák tartalék kapacitása, a szívizom-munka és a tromboxán B2 szint alakulásában is. A vizsgálatot publikáló szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a füstmentes alternatívaként szolgáló dohányhevítésre való váltás kevésbé káros a szív-érrendszer egészségére nézve, mint a cigarettafogyasztás folytatása.

Egy friss randomizált, kontrollált vizsgálat, amely brit egészséges dohányzók körében ajánlotta fel a dohányhevítő rendszer alkalmazását, dohányzást mellőző kontrollcsoport mellett, 180 napos utánkövetéssel, szintén azt igazolta, hogy a hevített dohányra váltók javuló biomarker értékei közelítenek a nem dohányzóknál látható értékekhez. 

Az egyre nagyobb számban elérhető vizsgálatok fényében, általánosságban elmondható, hogy a dohányhevítő rendszerre váltók körében hasonló élettani folyamatok zajlanak le, mint a dohányzásról leszokók körében, illetve, hogy a cigarettához viszonyítva a füstmentes alternatívák mellett jelentősen csökken a dohányzás szív-érrendszerre kifejtett negatív hatása – olvasható Zimlichman és munkatársai közleményében. A kockázatok teljes kiküszöbölése azonban továbbra is kizárólag a dohány és nikotintartalmú termékek teljes mellőzésével érhető el.

Emellett azonban fontos hangsúlyozni, hogy az alternatív füstmentes termékek sem kockázatmentesek, - mert tartalmazhatnak például nikotint, ami egyéb káros hatása mellett megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást -, és hosszútávú hatásuk tudományos igazolásához is további vizsgálatokra van szükség.

Forrás:

Zimlichman, R. et al. (2022) Heated Tobacco Products and Cardiovascular Disease:
A Narrative Review of Peer-Reviewed Publications, EMJ Cardiol. 2022;10 [Suppl 6]:2-10. DOI: 10.33590/emjcardiol/1012453

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

Hozzászólások