Melyek azok a daganatok, ahol a leggyakoribb a mikroszatellita-instabilitás? Miért kiemelten fontos ennek vizsgálata, ha valószínűsíthető a fennállása? Milyen vizsgálatokat végeztek az MSI daganatok kezeléséhez kapcsolódóan, és ezek milyen eredményeket hoztak? Vajon meddig kell folytatni a kezelést a remisszióba került betegeknél? Dr. Kocsis Judit bemutat különféle eseteket, többek között olyanokat, ahol a kezdeti ...

A mintavételt végző orvos számára a szövet fixálására vonatkozóan ad praktikus tanácsokat Dr. Kuthi Levente, majd a patológiai osztályok gyakorlatának szempontjait sorolja, az anyagtakarékosságtól kezdve a megfelelő archiválásig. Előadásának fókuszában azonban az MS-státusz megállapításának megközelítései állnak, az MMR fehérjék immunhisztokémiai kimutatásától kezdve a mikroszatellita-hossz ...

Hazánkban a DPP4-gátló készítmények a klinikai vizsgálatok alapján – mind monoterápiában, mind metforminnal fix kombinációban alkalmazva – hatékonynak és jól tolerálhatónak bizonyultak, mellékhatásprofiljuk pedig gyakorlatilag nem mutatott érdemi eltérést a placebóhoz képest. A következőkben az ezt igazoló klinikai vizsgálatok összegzése kerül bemutatásra, kiemelve a kardiovaszkuláris biztonságosság ...

Szorongásos és a traumával, stresszel összefüggő zavarok a leggyakoribb betegségek közé tartoznak. A kezelés nélküli esetek, vagy a nem megfelelő, szakszerűtlen ellátásban részesülők életminősége, a tünetek tartós fennállása esetén, jelentősen romolhat. Ennek következményei szerteágazóak. A betegeknél megjelenhetnek az egyéb komorbid pszichiátriai betegségek, szomatikus betegségekkel való megküzdési ...

A hangulati zavarok a leggyakoribb pszichiátriai kórképek közé tartoznak. A bipoláris zavar felismerésében és terápiájában a háziorvos szerepe kiemelkedő, mivel legtöbbször ő az első szakember, aki találkozik a pácienssel, lehet, hogy épp más egészségügyi okból. A megszokottól eltérő viselkedés, a hangulati labilitás, az ingerlékenység, vagy épp a visszahúzódó érdektelenség, levertség feltűnhet. A ...

A gyermekkori figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (Attention Deficit Hyperactivity Disorder, ADHD) prevalenciája a felnőttkorra a felére csökken, ugyanakkor számos esetben előfordul, hogy a gyermekkorban nem diagnosztizált állapotot csak felnőttkorban ismerik fel. A figyelemzavar, az impulzivitás még jó intellektusú egyéneknél is sikertelenséghez, a kapcsolatok megromlásához vezethet. Az ADHD felismerésében, a hasonló ...

A diabéteszes betegek kezelésének legfőbb célja az akut és krónikus szövődmények kialakulásának elkerülése, az életkilátások és az életminőség javítása. Ezt a vércukorszint optimalizálása mellett a klasszikus rizikótényezők (hipertónia, dyslipidaemia, dohányzás, túlsúly) időben megkezdett, célértékre történő kezelésével érhetjük el, és ma már modern, nemcsak önmagában a vércukorszintet ...

A technológia szerepe a cukorbetegség gondozásában forradalmi változásokat hozott az elmúlt években, különösen a betegséggel élők életminőségének javításában és az orvos-beteg kommunikáció hatékonyságában. Felsorolásban bemutatjuk a legfontosabb technológiai újításokat és azok hatását. A leírásban részletesen azonban kizárólag azokat az újításokat ismertetjük, amelyek az alapellátói munka mindennapi ...

A nemszteroid gyulladáscsökkentő (NSAID) szerek nélkülözhetetlenek a mozgásszervi betegségek kezelésében. A NSAID-szerek tartós alkalmazása azonban a tápcsatorna nyálkahártyájának károsodásával, beleértve peptikusfekély-betegség képződésével és szövődményeinek kialakulásával járhat.^1...

Piracetámtartalmú gyógyszerek 1971 óta vannak forgalomban, ezek elsődleges indikációja az időskori memóriazavar. Jelen összefoglaló célja, hogy bemutassa a piracetám alkalmazásával kapcsolatos ellentmondásokat.
A hatóanyag idegrendszeri és vaszkuláris hatásait az öregedéssel együtt jelentkező membránfluiditás-csökkenés befolyásával magyarázzák. A piracetám tudományos irodalma jelentős, ugyanakkor szisztematikus...

 ...

 ...

 ...

 ...

Dr. Nick Hopkinson, a londoni Imperial College pulmonológus professzorának klinikai és kutatási érdeklődési területe a COPD, a krónikus obstruktív tüdőbetegség. Az Európai Tüdőgyógyász Társaság (European Respiratory Society, ERS), az idei bécsi kongresszusán is ebben a témában, a betegség korszerű megközelítéséről, kezeléséről és a betegek gondozásának jelentőségéről küldte el üzenetét egy videóban, ...

Noha a csecsemő- és kisdedkori, általában vírusfertőzések kapcsán fellépő ziháló légzést idővel a kis betegek kinőhetik, a későbbi életkorokban jelentkező asztmás tünetek már tartósan megmaradhatnak. Az alapot egy genetikai hajlam jelenti, amelynek talaján különböző provokáló tényezők, többek között allergének hatására kialakul egy krónikus légúti gyulladás, ennek következtében a légutak ...

Azt jól tudjuk, hogy az RSV elsősorban a 2 év alatti gyermekek megbetegedése. Arra azonban már ritkán gondolunk, hogy légúti tünetek esetén esetleg felnőttekben is RSV-fertőzés állhat a háttérben, amely esetükben is súlyos betegséget okozhat. A Háziorvos Továbbrendel webkonferencia legutóbbi adásában dr. Székely Éva infektológustól hallhattuk azokat az adatokat, amelyek igazolják az RSV-fertőzések jelentőségét ...

A tüdőfibrózis, az intersticiális tüdőbetegség egy formája, amelyet 1924-ben még tüdőzsugorként írtak le, sok esetben az idősebb, nagydohányos embereket érintheti. A betegség természetesen nem sokat változott a 100 év alatt, 2015 óta azonban mégis többet beszélünk róla. Ennek legfőbb oka az, hogy megjelentek olyan gyógyszerek, amelyekkel magára a fibrotikus folyamatra is hatni tudunk, és amelyek segítségével ...

Az ősz beköszöntével ismét megteltek az iskolák, a tömegközlekedés is zsúfoltabbá vált. Az időjárási tényezők és a zárt közösségek kedveznek a fertőzéseknek, amelyek közül a leggyakoribbak a felső légúti hurutok, azok közül is a rhinitisek, rhinosinusitisek. A tüsszögés, orrfolyás, orrviszketés az ősz elején még lehet szezonális allergiás eredetű nátha tünete is, később a vírusos eredetű ...