A pulmonológiai összefoglaló fejezetben a négy leggyakoribb tüdőgyógyászati kórképet ismertetjük, az asztma bronchialét, a krónikus obstruktív tüdőbetegséget (COPD), az intersticális tüdőbetegségeket és a tüdődaganat kivizsgálását és jelenlegi aktuális kezelését.
 ...

Az asthma bronchiale ezerarcú betegség. Leggyakrabban a klasszikus, fulladó, sípoló légzéses kórképre gondolunk, amikor hajnalban megérkeznek az asztmások, befulladva, a szirénázó mentővel, a tüdőgyógyászati osztályokra. Majd kifejlesztésre kerültek a belégzésben alkalmazható gyulladáscsökkentő szerek, hamarosan követve az inhalációs kortiko­szteroid mellé adott hosszú hatású béta-2-receptor-agonista ...

Az interstitialis tüdőbetegségek (ILD-k) csoportja olyan, heterogén betegségek csoportja, amelyek közös jellemzője a tüdőszövet diffúz érintettsége, kötőszövetes vázának, interstíciumának eltérő típusú és fokú gyulladása, fibrózisa. Mintegy 200 különböző betegség tartozik a csoportba, jelentős részüknél az etiológia ismeretlen marad, és szinte minden altípusában megjelenhetnek progresszív fibrózissal ...

Nemzetközi és hazai tápláltsági állapotfelmérések szerint a kórházi ellátásra kerülő betegek 5-15%-a mesterséges táplálást igényel. Tapasztalataink azt igazolják, hogy a rászoruló betegeknek csak töredéke részesül ebben a kezelés szerves részét képező ellátásban.
A téma fontossága miatt időről időre foglalkozni kell a táplálásterápiával, mivel így lehetőség adódik a kórképenként eltérő ...

A nyaki ér UH (CDS) vizsgálatoknak fontos szerepe van a stroke prevencióban. Segítségével az ateroszklerózis mértéke, kialakult stroke esetén oki szerepe (carotis stenosis/occlusio) állapítható meg. A stroke- és az általános vaszkuláris prevenció szintén elengedhetetlen része a beteg kardiovaszkuláris kockázatának megfelelő szérumlipid-célértékek elérése és megtartása. Az ateroszklerózis kialakulásának ...

Az elmúlt években több, a hipertónia ellátását meghatározó irányelv is napvilágot látott: 2023-ban az Európai Hypertonia Társaság (ESH), 2024-ben pedig az Európai Kardiológus Társaság (ESC) jelentette meg ajánlásait, míg ugyancsak 2024-ben az ESH egy gyakorlati útmutatót is kiadott. A két európai irányelv tartalma azonban nem minden ponton volt összhangban egymással, amely a mindennapi klinikai gyakorlatban ...

A Magyar Hypertonia Társaság 2025-ben megjelent irányelveit bemutató webkonferencián Páll Dénes professzor, a társaság új elnöke a vérnyomásméréssel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket és adatokat tekintette át. A hipertónia felismerésében és megfelelő kontrolljában egyre nagyobb szerepet kapnak a rendelőn kívüli módszerek, az otthoni vérnyomás-monitorozás (HBPM), a vérnyomásnapló és a 24 órás ambuláns ...

A szívelégtelenség terápiája az elmúlt években alapvetően megváltozott: új gyógyszercsoportok és friss klinikai evidenciák alakítják a mindennapi gyakorlatot. Nyolczas Noémi professzorral arról beszélgettünk, milyen terápiás áttörések javították a betegek prognózisát, hogyan fonódik össze a szívelégtelenség, a diabétesz és a krónikus vesebetegség kezelése, és milyen szerepet játszhatnak a háziorvosok ezen ...

Dr. Debabrata Mukherjee kardiológusprofesszor a Texas Tech Egyetem El Pasó-i (Texas) campusán a Belgyógyászati Tanszék vezetője. Az American Heart Association idei kongresszusán a tíz év után revideált, akut koronáriaszindróma utáni kezelésekre vonatkozó ajánlások leglényegesebb aspektusait osztotta meg magyar kollégáival. Röviden kitért még a perkután koronáriaintervenció során elengedhetetlen képalkotó ...

A Háziorvos Továbbrendel sorozat legutóbbi adásának aktualitását a közeljövőben várható, a háziorvosi kompetenciákat bővítő jogszabályok adták. Bizonyos antidiabetikumok felírásához szükséges szakorvosi javaslat gyakori kontrollvizsgálatokat és szakrendelői megjelenést tett szükségessé. Ez jelentősen terhelte az ellátórendszert, és valószínűleg hozzájárult ahhoz is, hogy a korszerű diabéteszgyógyszerek, ...

A Háziorvos Továbbrendel sorozat legutóbbi adásában dr. Majoros Attila, az SE Urológiai Klinikájának docense a túlműködő (hiperaktív) hólyag háziorvosi kivizsgálásához és kezeléséhez adott gyakorlati útmutatást. Kiemelte, hogy az alarm tünetek kizárását követően, a betegek elsővonalbeli kezelése az alapellátásban is megkezdhető antimuszkarin vagy béta-3-adrenoceptor-agonista szerek alkalmazásával.

A ...

A lakosság akár 79%-a is átél valamilyen mértékű torokfájást egy adott év során (1), amelynek hátterében döntően felső légúti vírusos fertőzések állnak. A pharyngitist, a torok nyálkahártyájának gyulladását a fájdalom és a kaparó érzés mellett gyakran kíséri száraz, improduktív köhögés, amely tovább fokozhatja a kellemetlenséget: a köhögés érzékennyé teheti a torok nyálkahártyáját, ezáltal ...

Az obstruktív tüdőbetegségek kezelése folyamatosan fejlődik, új terápiás lehetőségek és diagnosztikai eszközök jelennek meg, amelyek segítik a kezelőorvosokat a betegségmenedzsmentben. Az elmúlt években hangsúlyt kapott a személyre szabott kezelési terv és a korai diagnózis fontossága, a biomarkerek, valamint a kockázati tényezők, például a dohányzás csökkentése. Újdonság a 2025-ös GOLD-ajánlásban megjelenő...

A tüdőrák komplex terápiás stratégiája az utóbbi években alapjaiban változott. A molekuláris profilalkotáson alapuló célzott és immunterápiák gyökeresen átalakították a tüdőrák kezelését, esélyt adva a hosszú túlélésre. Célzottan blokkolható onkogén mutációk és génfúziók jellemzik az ún. onkogénfüggő tüdőrákot, amelyek áttétes stádiumában a célzott szer a leghatásosabb, ezért elsőként ...

A krónikus fájdalomszindróma világszerte az egyik legnagyobb egészségügyi kihívást jelenti, amely jelentős személyes, társadalmi és gazdasági terhet ró az érintettekre. A fájdalom három fő típusát különböztetjük meg: nociceptív, neuropathiás és nociplasztikus, amelyek különböző mechanizmusok alapján alakulnak ki, és emiatt eltérő terápiás igények szerint kezelhetők. A krónikus fájdalom nem csupán a testi...

A fejfájás az egyik leggyakoribb humán fájdalomszindróma. Kóreredet szempontjából önálló fejfájásokat és tüneti (más betegségek következtében megjelenő) fejfájásokat különítünk el. Az önálló fejfájások a fájdalomérző rendszer működészavarának következtében alakulnak ki; legfontosabb képviselőjük a migrén. A migrénes fejfájás közepes vagy erős, lüktető vagy görcsös jellegű; a fájdalmat a ...

A fájdalom kronitizációjával a probléma a központi idegrendszer betegségévé is válhat. Ezen esetekben a klasszikus fájdalomcsillapítókon kívül és helyett olyan gyógyszereket alkalmazunk, amelyek az idegrendszer befolyásolására képesek.
A következő cikkben azokat a gyógyszereket ismertetem, amelyek a klasszikus neurológiai és pszchiátriai hatásukon kívül fájdalomcsillapító hatással is bírnak. ...

A derékfájás a leggyakoribb mozgásszervi panaszok közé tartozik, amely szinte mindenkit érint, legalább egyszer élete során. Hátterében az esetek nagy részében nem áll komoly betegség, a korral részben együtt járó degeneratív eltérések, megerőltetés, túlterhelés következtében alakul ki, és néhány héten belül akár spontán is szűnik. Az esetek jóval kisebb hányadában azonban akár súlyos betegség is állhat...

 A krónikus fájdalom a világ fejlett és kevésbé fejlett országaiban a XXI. századra vezető egészségügyi tényezővé vált. Sajnos, az elméleti és klinikai kutatások eredményei, következtetései nem jutottak el széles körben a hazai orvostársadalomhoz, és a krónikusfájdalom-betegséghez való hozzáállás nem nagyon változott. Azért állítottuk össze ezt a tematikus blokkot, hogy ezzel is segítsük a ...