A közelmúlt klinikai vizsgálatai alapján a „minél alacsonyabb, annál jobb” elv változatlanul érvényesült a nagy kardiovaszkuláris rizikójú betegek LDL-koleszterin csökkentő terápiájában. Ennek megfelelően az igen nagy kardiovaszkuláris rizikóban szenvedő betegek LDL-koleszterin célértékét változatlanul 1,8 mmol/l-ben, illetve a nagy kar­dio­vaszkuláris rizikóban szenvedőkét pedig 2,5 mmol/l-ben határoztuk ...

A 2003 óta immár negyedszer – 15 társaság részvételével – megrendezett prevencióval foglalkozó Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferenciákon egyik legfontosabb téma a kockázat-besorolás. A negyedik ilyen kon­ferencián 2009-ben a nagy kockázat volt a fókuszban. A kardiovaszkuláris betegségek, diabétesz és kró­ni­kus veseelégtelenség változatlanul a nagy kockázatba sorolandó. Ugyanakkor tünetmentes egyéneknek is ...

Az akut koronária szindrómát (ACS) követő statinterápia hatásossága – az ismételt kardiovaszkuláris események és a mortalitás csökkentése terén – egyértelműen alátámasztott. Függetlenül a felvételkor észlelt koleszterinszinttől, még a kórházi szakban nagy dózisú statinterápia megkezdése indokolt. ACS-t követően a primer cél a plakk stabilizációja, másodlagos cél a plakk regressziójának elérése. Nagy ...

Hipertóniabetegségben összefoglalva a kockázati és célértékeket azt mondhatjuk, hogy a célérték elérése az alapvető, tehát 140/90 Hgmm alatt kell legyen a vérnyomás. Diabéteszes és nephropathiás betegekben, stroke-on és szívinfarktuson átesetteknél, metabolikus szindrómában és krónikus veseelégtelenségben szenvedőknél pedig 130/80 Hgmm alatti a kívánt érték. Egy gramm/nap mértékű pro­teinu­ria esetén már...

A szénhidrátanyagcsere-zavarok kórismézése és a cukorbetegség kezelésével kapcsolatos célértékek alapvetően nem változtak a 2007-ben megrendezett 3. Terápiás Konszenzus Konferencia óta, módosultak azonban a 2-es típusú cukorbetegség vércukorcsökkentő kezelésének hangsúlyai. A keringési kockázat tekintetében a 2-es típusú diabétesz, valamint a mikro- vagy makroalbuminuriával társuló 1-es típusú cukorbetegség ...

A szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében számos gyógyszercsoport fontos szerepet játszik. Miokardiális infarktus és szívelégtelenség utáni halálozás csökkentésében a béta-blokkolók, ACE-gátlók, illetve ARB-k, és esetenként a szelektív aldoszteron-receptor-blokkolók fontosak. Diabéteszes betegek esetében hasonló indikációval alkalmazhatjuk fenti szereket. A lipidcsökkentő szerek (kiemelten a statinok) is ...

A béta-blokkolókról szóló viták jól nyomon követhetők az elmúlt évek főként hipertónia, kisebb részt szívelégtelenség ajánlásainak változásait figyelve. A legutóbbi hipertónia ajánlás megjelenése és az ezzel való fokozottabb orvoslátogatói marketing tevékenységek adták az alkalmat, hogy összefoglaló készülhessen a béta-blokád he­lyé­ről és szerepéről, kikerülve a gyakori túlzott egyszerűsítéssel...

A primer prevenció a 21. századi orvoslás elkerülhetetlen eleme. Megelőzni egy betegséget, elkerülni egy fertőzést, hosszú távon mind az egyén, mind a társadalom számára kifizetődőbb, mint a betegség kezelése és következményeinek teherviselése. ...

A tanulmány célja: a trombocitaaggregáció-gátló terápia hatásának vizsgálata ST-szakasz eleváció nélküli akut koronária szindrómás (ACS) betegek kórlefolyására és a vérlemezke hemosztázis állapotára. Beteganyag és elrendezés: a tanulmány első fázisában összehasonlították az originális clopidogrel készítmény és generikus változata, a KRKA által gyártott clopidogrel* filmtabletta hatékonyságát olyan ACS ...

Háttér és célkitűzés: Keveset tudunk a H2-receptor antagonisták hatékonyságáról az acetilszalicilsav kiváltotta peptikus fekély kiújulásának prevenciója terén. Jelen vizsgálatban összehasonlították nagy dózisú fa­mo­tidin és pantoprazol hatékonyságát, a tüneteket okozó fekélyek és eróziók kiújulásának megelőzésében. Elrendezés: Randomizált, kettős vak, kont­rollált vizsgálatot végeztek 160 beteg ...

A béta-receptor blokkoló szerek a belgyógyászati terápiában régóta használatosak és napjainkban a kardiovaszkuláris farma­ko­terápia leggyakrabban alkalmazott gyógyszerei. Ezúttal Orosz István kardiológust, a gyulai Pándy Kálmán Kórház Rehabilitációs osztályán dolgozó főorvost kérdeztük a béta-blokkolók alkalmazásáról....

A hipertónia kezelésében forradalmian új lehetőséget kínál a 10 év óta az egyedüli és egyetlen új gyógyszerhatástani csoportba, a direkt renin inhibitorok közé tartozó vérnyomáscsökkentő szer, az aliskiren alkalmazása. A Magyar Hypertonia Társaság múlt év végi kongresszusán jelentős ismeretanyaggal gazdagodhattak azok a résztvevők, akik a Novartis standján meghallgatták Farsang Csaba professzor rövid és ...

Az antibiotikum-kezelés ideje alatt, valamint az utána egy hétig alkalmazott megfelelő probiotikum egy metaanalízis tanúsága szerint 52%-kal csökkenti az antibiotikum használathoz társuló hasmenés előfordulási gyakoriságát. Az antibiotikum mellé adott probiotikum rutinszerű alkalmazásával csökkenthető a morbiditás, a mortalitás és az egészségügyi kiadások mértéke....

A hipertóniabetegség diagnózisának felállítása során a beteg kezelésének, gondozásának megtervezéséhez szükséges a társuló rizikófaktorok és az esetleges célszervkárosodások, illetve társbetegségek felmérése. Az epidemiológiai vizsgálatok az mutatják, hogy a magas­vér­nyomás-betegség gyakran társul anyagcserezavarral. Hazai adatok szerint 68%-ban magasabb derékkörfogat, 49%-ban glü­kóz­anyag­csere-zavar,...

A magasvérnyomás-betegség felnőtt korban igen gyakori. Az iszkémiás szívbetegség és szövődményeinek, illetve a stroke hátterében gyakran ez a betegség áll. A hipertónia, mint alapbetegség a koronária intervenció után is fennáll, kezelésével az invazív kardiológus is szembesül. Ezúttal Thury Attila kardiológust, a szegedi II. Belgyógyászati Klinika adjunktusát kérdeztük a koroná­ria­betegek hipertóniájának ...

A ve­le­szü­le­tett har­mad­fo­kú atrioventricularis blokk rit­ka kór­kép, amely­nek ki­ala­ku­lá­sá­ban a transplacentarisan át­ju­tó anyai an­ti­tes­tek­nek tu­laj­do­ní­ta­nak sze­re­pet. A be­teg­ség prog­nó­zi­sá­nak szem pont­já­ból kri­ti­kus pe­ri­ó­dus az új­szü­lött- és a cse­cse­mő­kor, ez­után az élet­ki­lá­tá­sok je­len­tő­sen ja­vul­nak. 10 be­te­gük...

A vírushepatitisekre vo­nat­ko­zó is­me­re­te­ink az utób­bi évek­ben je­len­tő­sen bő­vül­tek, el­ső­sor­ban az új di­ag­nosz­ti­kus le­he­tő­sé­gek­nek és a rész­le­tes epi­de­mi­o­ló­gi­ai vizs­gá­la­tok­nak kö­szön­he­tő­en. Még­is az akut, kö­zös­ség­ben szer­zett he­pa­ti­ti­sek 20%-ának, a fel­te­he­tő­en ví­rus okoz­ta kró­ni­kus máj­be­teg­sé­gek ...

Az 1990-es évek­ben fi­gyel­tek fel ar­ra, hogy a ma­gas kortizolszinttel já­ró be­teg­sé­gek­ben (en­do­gén és exogén hypercortisolaemiában: Cushing-szindróma és te­rá­pi­á­san adott szte­ro­id) a glükokortikoid – az im­mu­ni­tás meg­vál­toz­ta­tá­sa mi­att – fon­tos ri­zi­kó­fak­tor az invazív gom­ba­fer­tő­zés lét­re­jöt­té­ben és ezért fon­tos a ko­rai ...

A hazai orvosi folyóiratok között rangos helyet elfoglaló Metabolizmus című interdiszciplináris szaklap hagyományos év végi, ünnepi szerkesztőbizottsági ülését december első napjaiban tartottuk meg. Ebben az évben a lap indulásakor alapított Metabolizmus Díj átadásával Karádi István professzor úrnak köszöntük meg a lapot támogató segítőkész munkáját.
 ...