A hi­per­tó­nia nem­csak az éle­tet ve­szé­lyez­te­tő sú­lyos kardiovasz­ku­lá­ris ri­zi­kó­fak­tor, ha­nem a szö­vőd­mé­nye­ként ki­ala­ku­ló szerv­ká­ro­so­dá­sok kap­csán az élet­mi­nő­ség­re is rend­kí­vül ked­ve­zőt­le­nül hat. En­nek egyik leg­gya­ko­ribb ma­ni­fesz­tá­ci­ó­ja a sze­xu­á­lis za­var, fér­fi­ak­ban az erektilis diszfunkció. Nem tel­je­sen ...

A szer­zők a ve­se­ko­csány gyors el­éré­sé­re bal ol­da­li transzabdominális laparoszkópos tu­mo­ros nephrectomia so­rán a szo­ká­sos­tól el­té­rő, mediocolicus, köz­vet­len hilus meg­kö­ze­lí­tést hasz­nál­tak. Rész­le­te­sen is­mer­te­tik, és ké­pek­kel il­luszt­rál­ják az al­kal­ma­zott tech­ni­kát. Sa­ját mű­té­tes anya­guk­ban ös­­sze­ha­son­lí­tot­ták a ...

A szer­zők a Fő­vá­ro­si Szt. Já­nos Kór­ház Uro­ló­gi­ai Se­bé­sze­ti Osz­tá­lyán az el­múlt 10 év­ben vég­zett transzperineális és transzrektális prosztatabiopsziáik elem­zé­sét vé­gez­ték el, kü­lö­nös te­kin­tet­tel a mód­sze­rek pon­tos­sá­gá­ra, ered­mé­nyes­sé­gé­re, és a szö­vőd­mé­nyek gya­ko­ri­sá­gá­ra. Az 1998 és 2002 kö­zött tör­tént 612 ...

A szer­zők egy 47 éves fér­fi­ be­teg jobb ol­da­li, funk­ci­o­ná­li­san szo­li­ter, tá­gult üreg­rend­sze­rű, több­szö­rö­sen ope­rált, zsu­go­ro­dott pyelonnal funk­ci­o­ná­ló ve­sé­jé­nek meg­men­té­sé­re calyco-ileo-neocystostomiát vé­gez­tek. A ko­ráb­bi hal­mo­zott, kö­ves gör­csök meg­szűn­tek, a vi­ze­let sza­ba­don ürül a bél-uré­te­ren....

Szer­zők be­szá­mol­nak a laparoszkópos retroperitoneális lympha­de­necto­miá­val szer­zett ta­pasz­ta­la­ta­ik­ról. Há­rom év so­rán ös­­sze­sen 31 be­te­get ope­rál­tak ez­zel a mód­szer­rel, több­sé­gü­ket kli­ni­kai I. stá­di­u­mú nem-seminoma mi­att. A mű­té­ti idő a gya­kor­lat nö­ve­ke­dé­sé­vel szig­ni­fi­kán­san csök­kent és je­len­leg nem hos­­szabb a ...

A Ma­gyar Gyermekleukémia Te­rá­pi­ás Mun­ka­cso­port 1971 óta va­ló­sít­ja meg a gyer­mek­ko­ri le­u­ké­mi­ás be­te­gek szisz­te­ma­ti­kus re­giszt­rá­lá­sát, egy­sé­ges ki­vizs­gá­lá­sát, gyógy­ke­ze­lés­ét, gon­do­zá­sát és utánkövetését. 1973 óta a Mun­ka­cso­port­ból fej­lő­dött Gyermekonkológiai Há­ló­zat, amely je­len­leg a Ma­gyar Gyer­mek­or­vos­ok ...

Az International Children’s Continence Society (ICCS – Gyer­me­kek vi­ze­lé­si prob­lé­má­i­val fog­lal­ko­zó nem­zet­kö­zi szak­mai szer­ve­zet) sze­rint az éj­sza­kai ágy­ba­vi­ze­lés, az­az pri­mer enuresis nocturna (Primary Nocturnal Enuresis, PNE) a gyer­me­kek­nél ká­ro­so­dott ideg­rend­sze­ri, meg­ér­té­si funk­ci­ók za­va­rá­val és éb­re­dé­si ne­héz­ség­gel jár ...

A vizs­gá­lat cél­ja: a bu­da­pes­ti gyer­mek- és ser­dü­lő­ko­ri ön­gyil­kos­ság­ok elem­zé­se volt kor­cso­port­ok, ne­mek, év­sza­kos meg­osz­lás és az el­kö­ve­tés mód­ja sze­rint. Eu­ró­pá­ban a gyer­mek- és ser­dü­lő­ko­rú­ak kö­zött ha­zánk­ban a leg­na­gyobb ará­nyú az ön­gyil­kos­ság.
Anyag és mód­szer: A Sem­mel­we­is Egye­tem Igaz­ság­ügyi ...

El­ső mun­ka­he­lyem a bu­da­pes­ti Or­vos­tu­do­má­nyi Egye­tem Kór­bonc­ta­ni és Rák­ku­ta­tó In­té­ze­te volt, ahol ak­kor a gyer­mek­ko­ri da­ga­na­tok­kal sen­ki nem fog­lal­ko­zott. 1954-ben ke­rül­tem át a II. Gyer­mek­kli­ni­ká­ra. 1960-ban Eckhardt Sán­dor bíz­ta­tá­sá­ra és Odile Schweisguth se­gít­sé­gé­vel a fran­cia ál­lam ösz­tön­dí­já­val az ál­ta­la ...

Az oszt­rák-ma­gyar gyer­mek­gyógy­ásza­ti kap­cso­la­tok már a rég­múlt­ban kez­dőd­tek. A kli­ni­kai tu­do­má­nyos gon­dol­ko­dás és in­for­má­ció­cse­ré­nek há­bo­rú utá­ni új­ra­élesz­té­se Auszt­ria és Ma­gyar­or­szág kö­zött a köl csö­nös fá­ra­do­zás ered­mé­nye­ként már a XX. sz. 70-es éve­i­ben – ami­kor a vas­füg­göny még el­vá­lasz­tot­ta a ...

1990-ben, ami­kor a hi­deg­há­bo­rú­nak vé­ge lett és a Szov­jetúnió eu­ró­pai be­fo­lyá­sa csök­kent, az Ame­ri­kai Egye­sült Ál­la­mok Bel­ügy­mi­nisz­té­ri­u­ma el­kü­lö­ní­tett egy ös­­sze­get ar­ra a cél­ra, hogy egész­ség­üg­­gyel kap­cso­la­tos fej­lesz­té­si ter­ve­ket tá­mo­gas­son Bul­gá­ri­á­ban, (az ak­ko­ri) Cseh­szlo­vá­ki­á­ban, ...

A gyer­mek­ko­ri da­ga­na­tos be­teg­sé­gek gyógy­ulá­sa te­rén je­len­tős ha­la­dás tör­tént az el­múlt év­ti­ze­dek­ben. Ma már a pro­to­kol­lok meg­ter­ve­zé­sé­nél nem­csak a tel­jes gyógy­ulás, ha­nem a mi­nél tel­je­sebb élet­mi­nő­ség is lé­nye­ges szem­pont. A da­ga­nat­el­le­nes ke­ze­lé­sek je­len­tős akut és ké­sői to­xi­ci­tá­sá­nak ...

Az epigenetikus sza­bá­lyo­zás­ban be­kö­vet­ke­ző vál­to­zá­sok egy­re na­gyobb je­len­tő­sé­gé­re de­rül fény a da­ga­na­tok ki­ala­ku­lá­sá­ban és a te­rá­pi­á­ra adott vá­lasz­ban egy­aránt. Egy­re több új, ígé­re­tes tumorellenes szer ke­rül be a kli­ni­kai gya­kor­lat­ba, ame­lyek ha­tá­su­kat az epigenetikus sza­bá­lyo­zás egyes pont­ja­in fej­tik ki. A PML-...

A ve­sék multilokuláris cisz­tás tu­mo­rai rit­kák. A szer­zők cél­ja ezen da­ga­na­tok be­mu­ta­tá­sa két be­teg kór­tör­té­ne­tén ke­resz­tül. Az el­múlt más­fél év­ben két gyer­me­ket ke­zel­tek a szer­zők in­té­ze­té­ben multilokuláris cisztikus ve­se­da­ga­nat­tal. A szö­vet­ta­ni vizs­gá­lat az egyik eset­ben cisztikus, par­ci­á­li­san dif­fe­ren­ci­ált ...

A szer­zők két in­té­zet együtt­mű­kö­dé­sé­vel (SE Fül-Orr-Gégészeti, Fej-Nyak Se­bé­sze­ti Kli­ni­ka, il­let­ve
a Szt. Lász­ló Kór­ház Vé­dő­ol­tá­si Szak­ta­nács­adó­ja) le­he­tő­vé tet­ték, hogy a cochlearis imp­lan­tá­ci­ó­ra vá­ró be­te­gek vé­dő­ol­tá­si prog­ram­ban ve­gye­nek részt.
Cél­ki­tű­zés: Az implantált be­te­gek ada­ta­i­nak ...

A Föld la­kos­sá­gá­nak kb. 60-80%-a laktóz-intoleráns, amely gyak­ran nem ke­rül kó­ris­mé­zés­re. Az adult-típusú laktóz-intolerancia hát­te­ré­ben a kö­zel­múlt­ban két­faj­ta ge­ne­ti­kai po­li­mor­fiz­must ha­tá­roz­tak meg, amely­nek meg­osz­lá­sa leg­job­ban az észak-eu­ró­pai or­szá­gok­ban is­mert. A pri­mer autoszomális recesszív örök­lés­me­ne­tet mu­ta­tó ...

Szer­zők is­mé­tel­ten vizs­gál­ták is­ko­lás gyer­me­kek jód­el­lá­tott­sá­gát há­rom ha­zai te­le­pü­lé­sen (Bu­da­pest, Csákvár, Szol­nok), ke­re­ken egy év­ti­zed táv­la­tá­ban. Az el­ső vizs­gá­lat 1994-ben tör­tént egy eu­ró­pai ta­nul­mány, a „ThyroMobil-study” ke­re­té­ben. A fel­mé­rést 2005-ben meg­is­mé­tel­ték az elő­ször al­kal­ma­zott ...

Is­mert, hogy cso­dá­la­tos apa és fiú orvosegyéniségek al­kot­tak. Né­hány pél­dát eme­lünk ki: idő­sebb Im­re Jó­zsef és if­jabb Im­re Jó­zsef, Ko­rá­nyi Fri­gyes és Ko­rá­nyi Sán­dor, idő­sebb Jancsó Mik­lós és if­jabb Jancsó Mik­lós, Grósz Emil és Grósz Ist­ván. Va­la­men­­nyi­en örök­fé­nyű csil­la­gok a tu­do­mány ég­bolt­ján.
Kö­zé­jük tar­to­zik a ...

Gerald Ford, az Egye­sült Ál­la­mok el­nö­ke 1976-ban a „National Medal of Science” ne­vű ér­dem­rend­del tün­tet­te ki Prof. Dr. György Pált, a gyer­me­kek táp­lál­ko­zá­sa te­rén vég­zett ku­ta­tá­sai, új vi­ta­mi­nok fel­fe­de­zé­se, va­la­mint az In­do­né­zi­á­ban és Thailandban a nép táp­lál­ko­zá­sá­nak ja­ví­tá­sa ér­de­ké­ben ki­fej­tett mun­kás­sá­ga ...