Conduit kép­zés­re ál­ta­lá­ban ileumot hasz­ná­lunk, mert orá­li­sabb vé­kony­bél­sza­kasz – jejunum – be­ik­ta­tá­sa a vi­ze­let út­já­ba sú­lyos anyag­cse­re­za­vart okoz­hat. En­nek el­le­né­re a szer­zők egy 59 éves fér­fi ese­tét mu­tat­ják be, aki­nél a ko­ráb­bi mű­té­tek­ből ki­fo­lyó­lag – rö­vid bél szindró­ma – nem volt más le­he­tő­ség, mint ...

A szé­dü­lés a leg­gya­ko­ribb pa­na­szok egyi­ke. A spekt­rum az eny­he, köz­ér­ze­tet ron­tó „bi­zony­ta­lan­ság­ér­zés­től” a já­rás­kép­te­len­ség­hez ve­ze­tő, sú­lyos szé­dü­lé­se­kig ter­jed. Gya­kor­la­ti szem­pont­ból há­rom fő cso­port­ban tár­gyal­juk a tü­ne­te­ket: 1. fo­lya­ma­tos szé­dü­lés. 2. vissza­té­rő, ro­ham­sze­rû ...

 ...

 ...

 ...

A bel­gyó­gyá­szat­ban az egyik leg­gya­ko­ribb pa­nasz­nak szá­mí­tó szé­dü­lés olyan per­cep­ci­ós (tér­ér­zé­ke­lé­si) za­vart je­lent, ami­kor a be­teg úgy ér­zi, hogy test­hely­ze­te a kör­nye­zet­hez ké­pest meg­vál­to­zik. A szé­dü­lés meg­nyil­vá­nul­hat ál­ta­lá­nos gyen­ge­ség­ér­zés­ben vagy áju­lás­ér­zés­ben (pél­dá­ul ser­dü­lő­ko­ri ...

A köz­le­mény a vestibularis rend­szer rö­vid ana­tó­mi­ai ös­­sze­fog­la­lá­sa után is­mer­te­ti az alap­ve­tő vizs­gá­la­to­kat, ame­lyet a szé­dü­lés­ről pa­nasz­ko­dó be­teg­nél el kell vé­gez­ni. Ezt kö­ve­ti azok­nak a kór­ké­pek­nek az is­mer­te­té­se, ame­lyek a fül-orr-gé­gé­szet tárgy­kö­ré­be tar­toz­nak. Ezek is­me­re­te a há­zi­or­vos­ok előtt ...

A cervicalis vertigo bár na­gyon gya­ko­ri di­ag­nó­zis, vi­ta­tott és nem egy­ér­tel­mű en­ti­tás. Elő­ször Claude Bernard ír­ta le 1858-ban, bi­zo­nyí­tá­sa de Jong ön­kí­sér­le­te­in ala­pul. A köz­le­mény a szé­dü­lés jel­lem­ző­it, di­ag­nó­zi­sát, differenciáldiagnosztikus szem­pon­to­kat és a ke­ze­lé­si le­he­tő­sé­ge­ket fog­lal­ja ös­­sze....

A túl­sú­lyos hi­per­tó­ni­ás be­teg ki­vizs­gá­lá­sa so­rán gyak­ran ta­pasz­ta­lunk to­váb­bi kardiovaszkuláris ri­zi­kó­té­nye­ző­ket. A súly­csök­ken­tés va­la­mennyi tár­sult ri­zi­kó­fak­tor ál­la­po­tán is ja­vít. Az el­hí­zott hi­per­tó­ni­ás be­te­gek ke­ze­lé­sé­nél kü­lö­nö­sen cél­sze­rû fi­gye­lem­be ven­ni az anti­hi­per­­tenzív ...

Kró­ni­kus ve­se­be­te­gek­nél a dyslipidaemiák egy má­sod­la­gos for­má­ját ész­lel­het­jük, ame­lyet a triglicerid és a kis dens LDL-partikulák szé­rum­szint­jé­nek emel­ke­dé­se és ala­csony HDL-koleszterin jel­le­mez. A 3-hidroxi-3-me­til­glu­taril-CoA-reduktáz gát­lá­sa statinokkal ked­ve­ző ha­tás­sal van a prog­res­­szív ve­se­elég­te­len­ség­ben. A statinok ál­tal ...

A dyslipidaemia, mint az ateroszklerózis ki­fej­lő­dé­sé­nek egyik patogenetikai té­nye­ző­je, a Framingham Heart Stu­dy ered­mé­nyei alap­ján vált is­mert­té. Az­óta a fő kardiovaszkuláris ri­zi­kó­fak­to­ro­kat azo­no­sí­tot­ták, va­la­mint olyan ke­ze­lé­si aján­lá­so­kat dol­goz­tak ki, ame­lyek a ke­rin­gé­si koc­ká­zat tük­ré­ben ha­tá­roz­ták meg a lipid-...

A kardiovaszkuláris koc­ká­zat a ri­zi­kó­té­nye­zők együt­tes elő­for­du­lá­sa ese­tén meg­sok­szo­ro­zó­dik. A ta­nul­mány 239, ko­ráb­ban gon­do­zás­ban nem állt pá­ci­ens élet­ko­ra, test­tö­megin­de­xe, szisz­to­lés és di­asz­to­lés vér­nyo­más­ér­té­ke, az orá­lis glü­kóz­to­le­ran­cia-teszt (OGTT) so­rán mért éh­gyom­ri és 120 per­ces ...

A metabolikus szindró­ma az el­múlt évek­ben is­mét a fi­gye­lem elő­te­ré­be ke­rült. A metabolikus szindró­ma egy­más­ra ha­tó metabolikus ere­de­tű ri­zi­kó­té­nye­zők együt­te­se, ame­lyek köz­vet­le­nül hoz­zá­já­rul­nak a 2-es tí­pu­sú diabetes mellitus és az ateroszklerotikus kardiovaszkuláris be­teg­sé­gek ki­ala­ku­lá­sá­hoz. A leg­job­ban vizs­gált metabolikus ...

Be­ve­ze­tő­ben át­te­kin­tést nyúj­ta­nak a szer­zők a peroxiszóma-proliferátor ak­ti­vál­ta re­cep­to­rok élet­ta­ni és bio­ké­mi­ai ha­tá­sa­i­ról. A trigliceridszint csök­ken­tő fibrátok be­ve­ze­té­sé­vel in­dult meg olyan ve­gyü­le­tek te­rá­pi­ás al­kal­ma­zá­sa, ame­lyek az endonukleárisan el­he­lyez­ke­dő, peroxiszóma-aktivált re­cep­to­rok ser­ken­té­se ...

Az el­hí­zás ke­ze­lé­sé­ben leg­fon­to­sabb a di­é­ta. Alap­ve­tő az energiabevitel csök­ken­té­se, rö­vid tá­vú in­té­ze­ti VLCD be­ve­ze­tő és hos­­szú tá­vú 1200-1500 kcal di­é­tá­val. Ezen be­lül a zsír­be­vi­tel ará­nyát 38%-ról 30% alá kell csök­ken­te­ni, 50-50%-ban nö­vé­nyi, il­let­ve ál­la­ti ere­de­tű zsí­rok­ra tö­re­ked­ni. Az ener­gia- és ...

A vér áram­lá­sát az ana­tó­mi­ai és élet­ta­ni fel­té­te­lek mel­lett je­len­tő­sen be­fo­lyá­sol­ják a hemoreológiai pa­ra­mé­te­rek is. Ezen té­nye­zők pa­to­ló­gi­ás­sá vá­lá­sa kli­ni­ka­i­lag jól de­fi­ni­ál­ha­tó tünetegyüttest, a hiperviszkozitás szindró­ma ki­ala­ku­lá­sát ered­mé­nyez­he­ti. Az ös­­sze­fog­la­ló köz­le­mény­ben a szer­zők ...

2001. szep­tem­ber 11. után is­mét New York­ban ren­dez­ték meg a DALM (A lipidanyagcsere gyógy­sze­res be­fo­lyá­so­lá­sa) kong­res­­szust, ugyan­ab­ban a Central park­hoz kö­ze­li Hil­ton Ho­tel­ben, mint 6 éve.
A kong­res­­szus el­ső szim­pó­zi­u­mát stí­lu­so­san az auszt­rál Barter pro­fes­­szor nyi­tot­ta, aki el­mond­ta, hogy 6 éve ez­zel a cím­mel (A HDL-részecskék ...

A 2-es tí­pu­sú cu­kor­be­teg­ség nap­ja­ink­ban az egyik leg­gya­ko­ribb, ki­emel­ke­dő nép­egész­ség­ügyi prob­lé­ma. Éven­te a vi­lá­gon kb. 7 mil­li­ó­val nö­vek­szik a be­te­gek szá­ma és kb. 4 mil­li­ó­an hal­nak meg makrovaszkuláris komp­li­ká­ci­ók kö­vet­kez­té­ben. Az utób­bi évek nagy nem­zet­kö­zi ta­nul­má­nyai iga­zol­ták, hogy a di­a­bé­te­szes ...

A vér­nyo­más­csök­ken­tők, el­ső­sor­ban a bé­ta-blok­ko­lók erektilis diszfunkciót oko­zó mel­lék­ha­tá­sá­ról szá­mos adat gyûlt ös­­sze. A bé­ta-blok­ko­ló gyógy­szer­cso­port igen he­te­ro­gén, sok tu­laj­don­ság­ban je­len­tő­sen kü­lön­böz­nek egy­más­tól, de azt ed­dig még nem vizs­gál­ták, hogy a kü­lön­bö­ző bé­ta-blok­ko­ló sze­rek ilyen ...