Az utób­bi évek nagy eset­szá­mú hi­per­tó­nia­vizs­gá­la­tai a kom­bi­ná­ci­ós te­rá­pia je­len­tő­sé­gé­re irá­nyí­tot­ták a fi­gyel­met. Az el­ső­ként vá­lasz­tan­dó gyógy­szer/gyógy­szer­cso­port fo­gal­ma he­lyett egy­re in­kább a cél­vér­nyo­más el­éré­sé­nek fon­tos­sá­ga ke­rült elő­tér­be. Vizs­gá­la­tok so­ra iga­zol­ta, hogy ez ...

A két lá­bon já­rás és a ci­vi­li­zá­ci­ós ár­tal­mak, szűk, rossz fel­épí­té­sû ci­pők, moz­gás­sze­gény élet­mód, test­súly­több­let, sta­ti­kai za­va­rok­hoz, gya­ko­ri láb­pa­na­szok­hoz ve­zet­nek. Szisz­té­más gyul­la­dá­sos be­teg­sé­gek­ben, rheumatoid arthritisben (RA), szeronegatív spondylarthritisekben (SNSA), kösz­­vény­ben, sarcoidosisban jel­lem­ző a láb ...

Cél: A ChromaGen szí­nes szű­rő­rend­szer (szem­üveg, kon­takt­len­cse) ha­té­kony­sá­gá­nak mé­ré­se a disz­le­xi­ás pá­ci­en­sek ol­va­sá­si kész­sé­gé­nek fej­lő­dé­sé­re vo­nat­ko­zó­lag. Vizs­gált pá­ci­en­sek és mód­szer: 450 pá­ci­enst vizs­gál­tunk meg, és kor­ri­gál­tunk a ChromaGen-módszerrel. A ChromaGen haploszkópikus len­cse­rend­szer nyolc ...

Az arc­fáj­da­lom etiológiáját il­le­tő­en az el­múlt évek­ben nap­vi­lá­got lá­tott szá­mos új el­mé­let okán idő­sze­rû­nek lát­szik, hogy át­te­kint­sük az arc­fáj­da­lom­ról, mint gyak­ran di­ag­nosz­ti­kus ne­héz­sé­get oko­zó tü­net­ről meg­lé­vő is­me­re­te­in­ket. Az arc­fáj­da­lom, mint tü­net egy­aránt le­het pa­na­sza fül-, orr-, gé­gé­sze­ti, ...

A bőr­da­ga­nat min­den­ki, a be­teg és a vizs­gá­ló ­or­vos ál­tal jól lát­ha­tó­an, a kültakarón ala­kul ki. En­nek el­le­né­re gya­ko­ri az elő­re­ha­la­dott ál­la­pot­ban ke­ze­lés­re ke­rü­lő da­ga­nat, amely a be­teg szo­ci­á­lis izo­lá­ci­ó­já­hoz, az élet­mi­nő­ség rom­lá­sá­hoz, az élet­ki­lá­tá­sok be­szűkü­lé­sé­hez ve­zet. A ...

Nem­ré­gi­ben új­ra­sza­bá­lyo­zás­ra ke­rült a ká­bí­tó­szer-tar­tal­mú gyógy­sze­rek ren­de­lé­sé­nek sza­bály­anya­ga. A kel­lő nyil­vá­nos­sá­got saj­nos nem ka­pott mó­do­sí­tás a be­te­gek szá­má­ra érez­he­tő­en könnyeb­bé te­szi az ilyen gyógy­sze­rek­hez tör­té­nő fo­lya­ma­tos hoz­zá­ju­tást, mi­vel más gyógy­sze­rek­hez ha­son­la­to­san ...

A gla­u­kó­ma (zöldhályog) vi­lág­szer­te nép­be­teg­ség, a vak­ság egyik ve­ze­tő oka. Az ese­tek dön­tő több­sé­gét ki­te­vő, kró­ni­kus le­fo­lyá­sú for­mák­ban a be­teg­ség lé­nye­ge a retinális ganglionsejtek prog­res­­szív apoptosisa. En­nek hát­te­ré­ben a kó­ro­san emel­ke­dett intraokuláris nyo­más, a lá­tó­ideg­fő ke­rin­gé­si za­va­rai (iszkémia-...

A ke­rin­gé­si rend­szer be­teg­sé­gei kö­zül leg­gya­ko­rib­bak a szív és az agy vér­el­lá­tá­si za­va­rai ál­tal oko­zott kór­ké­pek (az iszkémiás szív­be­teg­sé­gek és a stroke), va­la­mint a pe­ri­fé­ri­ás ar­té­ri­ák meg­be­te­ge­dé­sei mi­att ki­ala­ku­ló vér­ke­rin­gé­si za­va­rok. Ez utób­bi be­teg­ség­cso­port je­len­tő­sé­gét ál­ta­lá­ban ...

A vi­lág fej­lett or­szá­ga­i­ban a stroke a mor­ta­li­tá­si és mor­bi­di­tá­si sta­tisz­ti­kák elő­ke­lő he­lyén áll; gaz­da­sá­gi ter­he is az egyik leg­na­gyobb az ös­­szes be­teg­ség kö­zött. Ma­gyar­or­szá­gon a stroke a har­ma­dik leg­gya­ko­ribb ha­lá­lok, a tar­tós rok­kant­ság leg­gya­ko­ribb elő­idé­ző­je. Az ös­­szes agyi ér­ka­taszt­ró­fa több mint 80%-...

Az ál­ta­lá­nos or­vo­si pra­xis­ban meg­for­du­ló be­teg­anyag 15%-át a pharyngitissel je­lent­ke­ző be­te­gek te­szik ki. A di­ag­nó­zis fel­ál­lí­tá­sá­hoz leg­több­ször ele­gen­dő a fi­zi­ká­lis vizs­gá­lat, és a több­nyi­re ví­ru­sos be­teg­ség leg­gyak­rab­ban tü­ne­ti ke­ze­lés­re gyógy­ul. Ez alól ki­vé­telt csak a bak­te­ri­á­lis vagy gom­bás ...

A köz­le­mény­ben a szer­ző az is­mét­lő­dő stroke-kal kap­cso­la­tos epi­de­mi­o­ló­gi­ai ada­to­kat és a stroke-kal tár­su­ló leg­gya­ko­ribb be­teg­sé­ge­ket fog­lal­ja ös­­sze; a te­rá­pi­ák kö­zött el­ső­sor­ban a hi­per­tó­nia, a trombocitaaggregáció-gátlás, és az antilipémiás ke­ze­lés kér­dé­se­it tag­lal­ja. El­iga­zí­tást ad a carotis-szűkületes ...

Min­den tíz kö­zül egy em­ber 60 éves­nél idő­sebb. 2050-re min­den öt­ből, 2150-re pe­dig min­den há­rom­ból egy em­ber vár­ha­tó­an 60 év fe­let­ti le­het. A stroke glo­bá­lis je­len­tő­sé­ge mel­lett a ha­zai prob­lé­má­kat és gon­do­kat szá­mos de­mog­rá­fi­ai, egész­ség­ügyi és szo­ci­á­lis, va­la­mint gaz­da­sá­gi sa­já­tos té­nye­ző fo­koz­za (ko­rai ...

Az Egye­sült Ál­la­mok­ban az 1970-es évek­től kezd­ve me­re­de­ken csök­kent a koronáriabetegség és a stroke mor­ta­li­tá­sa, de ez­zel pár­hu­za­mo­san már ész­lel­ték, kü­lö­nö­sen az 1980-as évek­től, hogy a di­a­lí­zis­re ke­rü­lő be­te­gek ará­nya fo­ko­za­to­san nö­vek­szik, és azon be­lül el­ső­sor­ban a di­a­bé­te­szes ere­de­tű nefropátia és a ...

2005. no­vem­ber 3-án 13 tár­sa­ság és az OALI ve­ze­tő kép­vi­se­lői má­so­dik al­ka­lom­mal a II. Te­rá­pi­ás Kon­szen­zus Kon­fe­ren­ci­án MOTESZ In­ter­disz­cip­li­ná­ris Fó­rum ke­re­té­ben kö­zel 400 fő­nyi hall­ga­tó­ság előtt 15 elő­adás vi­tá­ja ke­re­té­ben ala­kí­tot­ták ki a vég­ső ál­lás­fog­la­lá­so­kat, ame­lye­ket táb­lá­za­tok­ban ...

Dysphagia ese­tén kü­lönb­sé­get kell ten­nünk az oropharyngealis (száj­üreg, ga­rat) és az oeso­phagealis (nye­lő­cső) ere­de­tû dysphagia kö­zött. Idős­kor­ban az oropharyngealis dysphagia a gya­ko­ribb, a nye­lés­za­var, a nye­lé­si ne­he­zí­tett­ség hát­te­ré­ben az ese­tek 75-80%-ában oro­pha­ryngealis dysphagiához ve­ze­tő okok áll­nak. A nye­lő­cső ere­de­tű dysaphagia a ...

Az el­múlt két év­ti­zed­ben az ateroszklerotikus meg­be­te­ge­dé­sek antlipidémiás ke­ze­lé­sé­nek aján­lá­sa­i­ban a cél­ér­té­kek egy­re csök­ke­nő ér­té­ke­ket mu­tat­tak. A kli­ni­kai gya­kor­lat iga­zol­ta, hogy a cél­ér­té­kek el­éré­se egy­ben az ateroszklerózis prog­res­­szi­ó­já­nak meg­ál­lá­sá­hoz, il­let­ve reg­res­­szi­ó­já­hoz ve­zet­het. ...

A ke­rin­gé­si rend­szer be­teg­sé­gei kö­zül az iszkémiás szív­be­teg­ség és a stroke a leg­gyak­rab­ban elő­for­du­ló be­teg­sé­gek. Az agyi ke­rin­gés­za­va­rok és azok tü­ne­tei több­fé­le fel­osz­tás­ban is­mer­tek. A 24 órán túl fenn­ál­ló fokális ne­u­ro­ló­gi­ai tü­ne­te­ket, ame­lyek hát­te­ré­ben bi­zo­nyít­ha­tó­an csak az agyi ér­rend­szer ...

A gyógy­szer­ku­ta­tá­sok meg­szo­kott me­net­rend­jük sze­rint az alap­ku­ta­tás­tól ki­in­dul­va ha­lad­nak a klinikum fe­lé, leg­alább­is mind­ad­dig, amíg vagy még a ku­ta­tás-fej­lesz­té­si fá­zis­ban, vagy már a klinikumban olyan nem várt ha­tá­so­kat ész­lel­nek, ame­lyek új al­kal­ma­zá­si te­rü­le­tek, ja­val­la­tok fe­lé nyit­hat­nak le­he­tő­sé­get. Ilyen ...

A szer­zők ret­ros­pek­tív fel­dol­go­zás­ban vizs­gál­ták a Bianchi-féle transscro­ta­lis orchidopexia ered­mé­nyes­sé­gét olyan he­re­le­szál­lá­si za­va­rok ese­tén, ame­lyek­ben a preoperatív fi­zi­ká­lis vizs­gá­lat so­rán a he­re fe­szü­lés­sel a he­re­zacs­kó­ba húz­ha­tó volt. 36 Bianchi-orchidopexia tör­tént 27 pá­ci­ens­nél. Az ese­tek fel­dol­go­zá­sa so­rán...