A há­zi­or­vos­ok be­teg­anya­gá­nak je­len­tős ré­szét te­szik ki a szív- és ér­rend­sze­ri be­teg­ség­ben szen­ve­dők, vagy olyan ri­zi­kó­pá­ci­en­sek, akik nagy koc­ká­za­tot hor­doz­nak egy szív- és ér­rend­sze­ri be­teg­ség be­kö­vet­kez­tét il­le­tő­en. A há­zi­or­vos­ok kon­zul­ta­tív kap­cso­lat­ban van­nak a kar­di­o­ló­gu­sok­kal, lipidológusokkal, ...

Min­den má­so­dik em­ber éle­té­ben leg­alább egy­szer gon­dot okoz a vég­bél meg­be­te­ge­dé­se. A két leg­gya­ko­ribb prob­lé­ma az arany­ér és a vég­bél­re­pe­dés. A pa­na­szok fő­leg 40 év fe­lett je­lent­kez­nek....

A ma élő egyik leg­na­gyobb kar­di­o­ló­gus szer­ző aláb­bi klas­­szi­kus mon­da­ta ar­ra utal, a RAAS-sal kap­cso­lat­ban szin­te fo­lya­ma­to­san öm­lik ránk az in­for­má­ció­ára­dat, ez pe­dig a kér­dés ak­tu­a­li­tá­sát és fon­tos­sá­gát is mu­tat­ja. Lévy fel­hív­ja a fi­gyel­met ar­ra, hogy a renin–angiotenzin-rendszer alap­ve­tő sze­re­pet ját­szik a ...

A gyer­mek­kar­di­o­ló­gu­sok te­vé­keny­sé­gi kö­re szé­les. Fel­ada­tuk egy­részt a szív­hi­bá­val szü­le­tett gyer­me­kek gyó­gyí­tá­sa, gon­do­zá­sa, más­részt a szisz­té­más meg­be­te­ge­dé­sek­hez tár­su­ló kar­di­o­ló­gi­ai prob­lé­mák ke­ze­lé­se. Ki­emel­ke­dő­en ér­de­kes fel­ada­tuk az új­szü­löt­tek Kardiovaszkuláris be­teg­sé­ge­i­nek ...

A láz­görcs jó­in­du­la­tú cse­cse­mő- és gyer­mek­ko­ri lá­zas ese­mény, amely­nek hát­te­ré­ben ko­po­nyaűri in­fek­ció, vagy egyéb ok nem iga­zol­ha­tó. Leg­gyak­rab­ban 6 hó­na­pos és 3 éves kor kö­zött je­lent­ke­zik, s a gyer­mek ké­sőb­bi fej­lő­dé­sé­re ká­ros ha­tá­sa nincs. Egyes csa­lá­dok­ban va­ló hal­mo­zó­dá­sa köz­is­mert, több fe­le­lős ...

Sem az egye­te­mi évek alatt, sem ké­sőbb nem hall­ha­tott túl so­kat a gyer­mek­ko­ri fer­tő­ző be­teg­sé­gek­ről az, akit ez kü­lön nem ér­de­kelt vol­na. Ál­lam­vizs­gáz­tunk ugyan mind­an­­nyi­an gyer­mek­gyógy­ászat­ból, és ott elő­for­dult né­hány té­tel ka­nya­ró­ról, sza­már­kö­hö­gés­ről, te­ta­nusz­ról, tu­ber­ku­ló­zis­ról, lyssáról, gen­­nyes ...

Az ös­­sze­fog­la­lás cél­ja a pulmonális tu­ber­ku­ló­zis jár­vány­ta­ni hely­ze­té­nek, a ve­szély­for­rá­sok­nak, a di­ag­nó­zis, ke­ze­lés alap­ja­i­nak az is­mer­te­té­se, va­la­mint a meg­elő­zés, vé­de­ke­zés le­he­tő­sé­ge­i­nek a tár­gya­lá­sa. A szer­ző a tu­ber­ku­ló­zis tör­té­ne­té­nek rö­vid össze­fog­la­lá­sa után is­mer­te­ti a ...

Az im­mu­ni­zá­ció el­ter­je­dé­sé­vel, a meg­be­te­ge­dés fo­ko­za­tos csök­ke­né­sé­vel haj­la­mo­sak vol­tunk „meg­fe­led­kez­ni” egy klas­­szi­kus fer­tő­ző be­teg­ség­ről. A mai szü­lő­ge­ne­rá­ció lá­tó­kör­ében sza­már­kö­hö­gés­ben szen­ve­dő cse­cse­mő el­vét­ve, ol­tá­si re­ak­ci­ó­tól „szen­ve­dő” szü­lő és gyer­mek an­nál ...

Két olyan fer­tő­zést tár­gyal a cikk, ame­lyek kö­zül a te­ta­nuszt bak­té­ri­um, a ve­szett­sé­get pe­dig ví­rus okoz, de kö­zös jel­lem­ző­jük, hogy mind­két fer­tő­zés és az ezt kö­ve­tő meg­be­te­ge­dés va­la­mi­lyen sé­rü­lés kö­vet­kez­mé­nye és pusz­tí­tó ha­tá­su­kat az ideg­rend­szer­ben fej­tik ki. Mind­két kór­oko­zó el­len ha­tá­sos vé­del­met ad ...

Szer­ző a Haemophilus influenzae b (Hib) fer­tő­zés kli­ni­kai és epi­de­mi­o­ló­gi­ai jel­lem­ző­i­nek be­mu­ta­tá­sát a ha­zai ta­pasz­ta­la­tok tük­ré­ben vég­zi el. Elem­zi a Hib-fertőzés spe­ci­fi­kus pre­ven­ci­ó­já­nak ha­zai ala­ku­lá­sát és a kö­vet­kez­mé­nyes po­zi­tív vál­to­zást: a Hib-fertőzés tel­jes vis­­sza­szo­ru­lá­sát. Fi­gyel­mez­tet ...

A ka­nya­ró, amely ko­ráb­ban ál­ta­lá­no­san is­mert gyer­mek­be­teg­ség volt, a vé­dő­ol­tás­ok ered­mé­nye­ként nap­ja­ink­ban csak igen rit­kán, rend­sze­rint be­hur­colt eset­ként for­dul elő. En­nek kö­vet­kez­mé­nye, hogy a be­teg­ség fel­is­me­ré­se, a vizs­gá­ló or­vo­sok kel­lő ta­pasz­ta­la­ta hí­ján mind gyak­rab­ban ma­rad el, vagy ké­sik, ami sú­lyos ...

A lo­ká­lis kortikoszteroidok a bőr­gyógy­ásza­ti he­lyi ke­ze­lés leg­szé­le­sebb in­di­ká­ci­ó­ban al­kal­ma­zott sze­rei nap­ja­in­kig. A lo­ká­lis immunmodulánsok mel­lett sem hagy­ha­tó el a lo­ká­lis szte­ro­i­dok al­kal­ma­zá­sa a na­pi gya­kor­lat­ban. Fon­tos, hogy a ha­tás­me­cha­niz­mus és a mel­lék­ha­tá­sok is­me­re­té­ben a leg­ke­ve­sebb ...

A Nem­zet­kö­zi Diabetes Szö­vet­ség becs­lé­se sze­rint 2025-re a vi­lá­gon 333 mil­lió cu­kor­be­teg lesz vi­lág­szer­te, 90%-uk 2-es tí­pu­sú di­a­bé­tesz­ben szen­ved majd. A vi­lág­szer­te „jár­vány­sze­rű­en” ter­je­dő diabetes mellitus egy­re na­gyobb prob­lé­mát je­lent te­hát az egész­ség­ügy­nek és a tár­sa­da­lom egé­szé­nek egy­aránt, ezért az utób­bi ...

Az obstruktív szindró­ma kli­ni­kai he­te­ro­ge­ni­tá­sa és az egyes kór­for­mák prog­nó­zi­sá­nak kü­lön­bö­ző­sé­ge mi­att az aszt­ma te­rá­pi­á­ja az el­ső élet­évek­ben prob­le­ma­ti­ku­sabb, mint ké­sőb­bi élet­kor­ban. Az aszt­ma spekt­rum­ba tar­to­zó bár­me­lyik kór­for­má­ról le­gyen is szó, is­ko­lás­kor előtt a tü­ne­tek leg­fon­to­sabb ...

A distalis arthrogryposis cso­port­ba tar­to­zó rend­el­le­nes­sé­gek kö­zött kü­lö­nös he­lyet fog­lal el a Freeman–Sheldon-szindróma. Olyan ve­le­szü­le­tett el­vál­to­zás­ról van szó, ame­lyet a kéz- és láb­fe­jek, a kéz- és láb­uj­jak de­for­mi­tá­sa mel­lett, a jel­leg­ze­tes arc- és száj­for­ma kü­lö­nít el az arthrogryposisok egyéb for­má­i­tól....

A Bókay orvosdinasztia meg­ala­pí­tó­ja idő­sebb Bókay Já­nos, a ha­zai gyer­mek­or­vo­si is­ko­la meg­te­rem­tő­je. Ere­de­ti csa­lá­di ne­ve Bock, ame­lyet a sza­bad­ság­harc alatt Bu­da be­vé­tel­ének örö­mé­re vál­toz­ta­tott meg, ez­zel is ki­fe­jez­ve el­kö­te­le­zett­sé­gét a ma­gyar sza­bad­ság ügye iránt. A csa­lád a sze­pes­sé­gi Iglóról szár­ma­zó, ősi ...

„Mi dol­gunk a vi­lá­gon? Küzdeni

Erőnk sze­rint a legnemesbekért.”

(Vö­rös­mar­ty Mi­hály)...

Az emész­tő­szer­vi da­ga­na­tok több mint két­har­ma­da 65 év­nél idő­sebb be­te­gek­ben je­lent­ke­zik. Mind­­azo­nál­tal, a pa­na­szok jel­le­ge és a pá­ci­ens ál­tal tör­té­nő in­terp­re­tá­ci­ó­ja nem kü­lön­bö­zik lé­nye­ge­sen a fi­a­tal­ko­rú da­ga­na­tos be­te­gek­re jel­lem­ző stí­lus­je­gyek­től. Ugyan­így, ha­son­ló­ak a di­ag­nosz­ti­ka, ...

A has­me­nés és szék­re­ke­dés idős­kor­ban is akut és kró­ni­kus for­má­ban je­lent­kez­het. A prob­lé­mát min­dig ko­mo­lyan kell ven­ni, mert jel­lem­ző az or­ga­ni­kus okok (pl. tu­mor) do­mi­nan­ci­á­ja, va­la­mint a kez­det­ben ba­ná­lis­nak lát­szó pa­na­szok is sú­lyos kö­vet­kez­mé­nyek­hez ve­zet­het­nek. A szék­let, szé­ke­lés meg­vál­to­zá­sá­ra ...