Bár a 2020/2021-es szezonban a szezonális influenzajárványt a világ számos országában a SARS-CoV-2-járvány kiszorította, biztosak lehetünk abban, hogy ez nem fog így maradni. A COVID-19-pandémia lezajlásával ismét számolnunk kell az influenzával is, így érdemes számba venni, milyen érvekkel lehet segíteni az alapellátó háziorvosokat abban, hogy pácienseik a korábbi éveknél nagyobb arányban fogadják el a ...

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) leggyakrabban előforduló rizikófaktora a cigarettafüst. Az előzetes vizsgálatok alapján a dohányhevítés – szemben az égetéssel – kevésbé káros alternatíva lehet azon felnőtt dohányzók számára, akik az ismert egészsésgügyi kockázatok ellenére sem szoknak le a dohányzásról. A hosszú távú hatásokat, valamint az éghető cigaretta és a dohányhevítő rendszerek ...

A szervezetbe kerülő allergének elsősorban a légutakon keresztül jutnak be a szervezetbe, de akár a táplálékokban lévő allergének is kiválthatnak légúti panaszokat. Nem csoda tehát, hogy a fül-orr-gégészetet felkereső betegek igen jelentős részénél felmerül és ki is mutatható a tünetek hátterének allergiás volta. Dr. Noszek Lászlóval, a Szt. Imre kórház főorvosával a téma számos aspektusát érintve ...

Az atópiás ekcéma igen gyakori, krónikus, gyulladásos bőrbetegség, amely az esetek jelentős százalékában már csecsemő- vagy kisdedkorban manifesztálódik.
A gyulladásos bőrtünetek, a bőrszárazság és a bőrviszketés jelentősen befolyásolja a betegek életminőségét, így a korszerű és hatékony terápia beállítása elengedhetetlen. Enyhe és mérsékelten súlyos ekcémában általában elegendő az emolliensek...

A ketogén diétát harminc év óta használják világszerte, így hazánkban is, elsősorban a gyermekneurológiai betegek kiegészítő kezelésére. Napjainkban a ketogén diétát evidenciák alapján alkalmazzuk és a diéta bevezetése, valamint tartós alkalmazása standardizált, szakmai protokollokban rögzített. Elsődleges, másodlagos indikációkat különböztetünk meg. A ketogén diétákkal kapcsolatos klinikai ...

A gyomornyálkahártya-védelem (gasztroprotekció) alapja a hatékony savszekréció-gátlás. A protonpumpagátló (PPI) szerek bevezetése forradalmasította a felső tápcsatornai betegségek, különösen a savfüggő kórképek kezelését és kimenetelét. A PPI szerek biztosítják a leghatékonyabb gasztroprotekciót. Az antikoaguláns, antitrombotikus kezelés során gyakran nem alkalmazunk hatékony gasztroprotekciót, amely a ...

A vizsgálat célja a szulfanilurea- (SU-) alapkezeléshez hozzáadott további antidiabetikus kezelések hatékonyságának és biztonságosságának a felmérése volt 2-es típusú diabetes mellitusban (T2DM). Placebóval összehasonlítva az SU és az SGLT2- vagy alfa-glükozidáz-gátló kombináció kivételével valamennyi további kombináció szignifikánsan emelte a hypoglykaemia kockázatát. Valamennyi SU-alapú kombináció ...

A 60 év feletti populáció közel egynegyedét érinti a cukorbetegeség, amelynek egyik szövődménye, a diabéteszes neuropathia is igen gyakori, így nem számít ritkaságnak a háziorvosi gyakorlatban. Az állapot felismerhető, és vannak lehetőségeink az állapot kezelésére – hangsúlyozta dr. Jermendy György professzor, aki a Háziorvos Továbbrendel c. előadássorozat vendégeként tartott előadást a témában....

Az N-acetil-cisztein (NAC) a cisztein nevű aminosav származéka, a leggyakrabban rendelt mukolitikumok közé tartozik Európában. Az N-acetil-cisztein hatóanyagot 1960-ban szabadalmaztatták, nyolc évvel később pedig gyógyszerré vált: mukolitikumként a cisztás fibrózis és a COPD, antidotumként pedig paracetamol-túladagolás kezelésére. Az azóta eltelt időben számos adat gyűlt össze a vegyület egyéb, potenciálisan ...

A 2021-es évet is világszerte végigkísérte a COVID-19-járvány különböző variánsai ellen folytatott küzdelem, ám az eszköztárba már bekerültek a számtalan életet megmentő vakcinák. A következőkben rövid áttekintést olvashatnak arról, mi történt 2021. januártól decemberig a világban és Magyarországon a járványhullámok, az oltások, a járványügyi intézkedések vonatkozásában.
 ...

Az allergiás légúti betegségeket több mint 100 éve kezelik specifikus immunterápiával. Alkalmazzák pollen, méh- és darázscsípés, háziporatka, állati szőrök és hámok allergiájának kezelésében. Az immunterápia megváltoztatja az allergiás kórtörténet természetes lefolyását, immuntoleranciát indukálva. Abban az esetben indikált, ha a farmakoterápiára nincs megfelelő válasz, és ha az allergén elkerülése...

A napi új fertőzések és a kórházban kezelt COVID-19-betegek számának csökkenése arra utal, hogy talán túl vagyunk a járvány ötödik, ún. omikron-hullámának tetőzésén. Dr. Jakab Ferenccel, a Pécsi Tudományegyetem professzorával, a PTE Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetőjével a járványhelyzet értékelésénél túl az oltások védő hatásáról, a védekezés továbbra is szükséges módjairól és a járvány ...

 Itt vagyunk a COVID-19-pandémia harmadik évében, mégis beszélni kell egy másik „járványról” is.
A világszerte elsöprő módon növekvő allergiaprevalenciát nem csoda, ha valaha „allergiás járványként” emlegették. A még mindig észlelhető növekvő gyakorisága miatt nem lehet levenni a napirendről a multiorgan allergiás betegségek ellátását....

Az anafilaxia az akut allergiás reakciók legsúlyosabb formája. Az anafilaxia előfordulása a legutóbbi években is növekedett, ezért folytatni kell a diagnózissal és kezeléssel kapcsolatos ismeretek terjesztését, hogy minden egészségügyi szakember felkészült legyen a sürgősségi ellátásra. Az Allergológiai Világszervezet (World Allergy Organization, WAO) új ajánlása elfogadja a korábbi útmutatót, és tartalmaz ...

Az ekcémák a bőrgyógyászati praxisban igen gyakran előfordulnak, közülük az atópiás dermatitis (AD) prevalenciája évek óta érzékelhetően növekszik, de jelentős mértékben emelkedett a kontakt allergiás esetek száma is. Egyes típusaiknak megjelenése évszaktól függően is változik. Így például a diszhidrotikus ekcéma nyáron, az AD vagy a szeborrea tüneteinek fellángolása ősszel-télen gyakoribb, míg a ...

Az alapellátó orvosok praxisközösségi együttműködésének már van egyfajta előélete, hiszen különböző modellprogramok keretén belül már kipróbálásra került. Hogyan válik be a modell, ez még a jövő kérdése, de mind a hazai, mind a nemzetközi gyakorlatban találunk jó példákat, amelyek a rendszer bevezetése mellett szólnak. A rendszer bevezetésének gyakorlati szempontjait az EGIS Cafe adásában Békássy ...

A COVID-19 (coronavirus disease 2019) betegséget a SARS-CoV-2 vírus okozza. A kórokozó angol neve, amiből a rövidítés származik: severe acute respiratory syndrome coronavirus 2 – azaz egy olyan koronavírusról van szó, ami akut, súlyos légúti megbetegedést okoz. 2020 márciusában ezt még valóban egy akut betegségnek gondoltuk, de az azóta eltelt 2 év alatt kiderült, hogy ennek a vírusfertőzésnek, az esetek egy ...

A SARS-CoV-2-fertőzés akut megbetegedést, majd nem sokkal a fertőzést követően súlyos, intenzív osztályos kezelést igénylő multiinflammatorikus betegséget (MIS-C vagy PIMS), illetve intenzív kezelést nem igénylő, de életminőséget rontó long COVID betegséget okozhat. Az első és második hullámot követően gyakori volt az MIS-C megbetegedés a gyermekek körében. Későbbi szövődményként leírták az 1-es ...

Gyermekek körében az ételallergia prevalenciája az elmúlt néhány évtizedben folyamatos emelkedést mutat a fejlett országokban, így hazánkban is. Irodalmi adatok alapján a gyermekek 5-8%-ot is érintheti (1).  Annak ellenére, hogy jelentősen szaporodnak a kutatási eredmények az allergia kialakulásáról, megelőzéséről és a jelenleg csak klinikai vizsgálatok keretén belül elérhető immunterápiás ...