Az ízületi gyulladások (arthritisek), például a rheumatoid arthritis (RA) esetében, évtizedekig az volt az álláspont, hogy a hatékony kezeléssel (pl. bázisterápiával) meg kell várni a biztos diagnózist. Ezeket a szereket (pl. methotrexat, MTX) csak későn, gyakran az első ízületi eróziók megjelenését követően kezdték alkalmazni. Mindez késlekedéshez, az ízületek gyors károsodásához, sőt tönkremeneteléhez ...

Az EESZT talán a háziorvosok számára nyújtja a legtöbb segítséget, mivel megismerhetik betegük kórelőzményeit, melyek tekintetében eddig a páciensre voltak utalva. A NEAK által ellenőrzött kötelező adatszolgáltatás biztosítja számukra, hogy a szükséges információkat megtalálhassák a rendszerben, azonban részükre is előír kötelezettségeket, amiket a napokban megjelent jogszabály-módosítás alapján az ...

A tüdőfibrózis – bár gyógyszeres kezelése nagyot fejlődött – továbbra is súlyos kórkép, társbetegségei pedig negatívan befolyásolják a beteg funkcionális állapotát, életminőségét és túlélését. A társbetegségek felismerése, konzultálása és helyes kezelése sokat javíthat gondozott betegeink állapotán....

A protonpumpagátlók a leghatékonyabb savszekréció-gátló gyógyszerek, Magyarországon messze az egyik leggyakrabban felírt gyógyszercsoport – tudtuk meg Herszényi László professzortól, aki meghívott előadója volt az Egis által támogatott videoelőadás-sorozatnak. Az előadás fókuszában a protonpumpagátló-kezelés biztonságossága állt, így sok szó esett a korábban felmerült mellékhatásokról, illetve a ...

1934-ben a Nobel-díj Bizottság az orvosi és élettani Nobel-díjat három orvosnak, George H. Whipple, George R. Minot és William P. Murphy kutatóknak ítélte oda. Whipple az 1920-as évek végén, B₁₂-vitamin-hiányos kutyákat nyers májjal etetve, sikeresen gyógyította a vitaminhiányt. Később részben ő, részben Minot és Murphy anaemia perniciosában szenvedő betegeket is sikerrel kezelt nagy mennyiségű (most már nem ...

Napjainkban a cukorbetegség kezelésében alapvető szemléletbeli változást látunk. A korábbi „glükocentrikus,” vércukorszint-orientált kezelési koncepciót felváltotta a betegséggel együtt járó fokozott kardiovaszkuláris és renális kockázat felmérése és a terápia során a bizonyítottan kedvező hatású gyógyszer-kombinációk előtérbe kerülése. Ugyanakkor nem téveszthetjük szem elől a jó ...

A linagliptin és a glimepirid kardiovaszkuláris biztonságosságát összevető hosszú távú, prospektív, randomizált CAROLINA-vizsgálat új adatot szolgáltatott a funkcionális pancreas-szelektív glimepirid keringési kimenetelre gyakorolt hatásáról. Igazolta, hogy a két készítmény addigi diabé­teszke­zelés mellé történő (add-on) alkalmazása egyaránt biztonságos, a kardiovaszkuláris kimenetel mutatói a ...

A VERIFY-vizsgálat volt az első, amely bebizonyította a korai met­formin + vildagliptin kombinációs terápia hosszú távú előnyét és hatékonyságát a glikémiás kontroll tekintetében a metformin-mono­terápiát követően alkalmazott szekvenciális vildagliptinterápiával szemben. A szinergista kombináció a szinte normoglykaemiás HbA_1c-értékek elérése mellett sem fokozta a hypoglykaemia-kockázatot, jól ...

Az EMPA-REG OUTCOME-vizsgálat elsőként igazolta az empagliflozin kardioprotektív hatását a kardiovaszkuláris halálozást és a szívelégtelenséget tekintve 2-es típusú diabéteszes betegekben. A szigorú beválasztási kritériumok miatt a randomizált klinikai tanulmányok azonban csak korlátozottan reprezentálják a teljes diabéteszes populációt. A folyamatban levő EMPRISE-vizsgálat értékes kiegészítő adatokkal ...

A 2-es típusú diabétesz kezelésében az orális antidiabetikumok meglehetősen népszerűek. Gyógyszeres kezelés szükségessége esetén a legtöbb mértékadó szakmai irányelv szerint a metformin az elsőként választandó készítmény. A 2-es típusú diabétesz előre haladó kórlefolyásából adódóan idővel kombinációs kezelésre kell áttérni a megfelelő glikémiás kontroll elérése érdekében. Az orális ...

Mivel egyre inkább elvárás, hogy szűk tartományban tartsuk a vércukrot a szövődménynek megelőzése érdekében, komoly kihívást jelent olyan terápiát találni, amely mellett a legkisebb a glukóz­varia­bilitás. A bázisinzulinok új generációjának fejlesztésekor emiatt fontos szempont a minél kiegyensúlyozottabb vércukorcsökkentő hatás biztosítása, ami a hypoglykaemiák lehető legkisebb kockázatában nyilvánul...

A funkcionális dyspepsia (FD) a leggyakoribb funkcionális tápcsatornai kórképek közé tartozik. Az FD kórisméje és differenciáldiagnosztikája gyakran komoly kihívást jelent. A jelen cikk tárgyalja az FD több célpontú kezelésének lehetőségeit. Az étkezési és az életviteli szabályok betartása mellett első lépésben a Helicobacter pylori (H. pylori) eradikációs kezelés javasolt. A gyógyszeres kezelést ...

 A jelentős népegészségügyi problémát okozó magasvérnyomás-betegség kezelésével kapcsolatosan a közelmúltban több ajánlás látott napvilágot. Többek között kiemelendő az otthoni vérnyomásmérés jelentőségének a hangsúlyozása és az egyre szigorúbb vérnyomás-célértékek. A kezelés vonatkozásában egyértelmű, hogy már a terápia kezdetekor szinte valamennyi esetben kombinációs kezelés ...

 A magas vérnyomás és a magas koleszterinszint a legfontosabb rizikófaktorok közé tartoznak. Jól ismert, hogy kezelésükkel jelentősen tudjuk csökkenteni a kardiovaszkuláris események gyakoriságát. Az előírt gyógyszerek nem előírás szerinti szedése, a rossz beteg­adhe­rencia mindkét területre jellemző lehet, de a lipidszintcsökkentésre fokozottabban. A kedvezőtlen együttműködési eredmények ismeretében ...

Nem rezekálható, hepatocellularis carcinomában szenvedő betegek esetén a bevacizumabbal kombinált atezolizumab jobb, teljes és progressziómentes túlélést eredményezett, mint a sorafenib....

Az alvásmedicina, bár fiatal tudományág, az utóbbi 15 évben kiemelkedő figyelmet kapott, elsősorban a nagy populációt érintő, magas rizi­kófaktort jelentő betegségcsoportok miatt. Az alvásfüggő légzészavarok spektruma igen széles, ide tartozik a felső légúti rezisz­ten­cia szindróma, az obstruktív alvási apnoe szindróma, a centrális alvási apnoe, valamint a Cheynes–Stokes-légzés is. Bár a közönséges,...

Bár a COVID-19-járvány okán meghozott intézkedések hatására kevesebb figyelem fordult – többek között – a kardiovaszkuláris betegek felé, azt nem szabad elfelejteni, hogy kezelésük és gondozásuk során a megváltozott körülmények ellenére is a szakmai irányelveknek megfelelően kell eljárni. A Háziorvos Továbbrendel webkonferencia-sorozat vendége volt Simonyi Gábor főorvos, aki a koleszterincsökkentés ...

„Isn’t it funny how day by day nothing changes, but when we look back everything is different” – idézte C. S. Lewis szavait Tomcsányi János professzor, amikor a Háziorvos Továbbrendel egyik adásában az évek óta forgalomban lévő ivabradin terápiában betöltött szerepéről beszélt egy, a közelmúltban napvilágot látott új vizsgálati eredmény kapcsán. Magyarországon 2017-es adatok szerint a szívelégtelenség ...

A szimpatikus túlsúly mindannyiunk életében jelen van, de hogy kinél milyen mértékben jelenik meg, és okoz-e kardiovaszkuláris érintettséget, azt számos tényező befolyásolja. A fokozott szimpatikus túlműködés a klinikumban jól ismert kórállapotok képében jelentkezik, így annak csökkentését elsőrendű terápiás célként kell szem előtt tartani. A szimpatikus túlműködés patomechanizmusáról és ...