A szemfelszínt érintő leggyakoribb mikrobiális gyulladások a con­junc­tivitisek és keratitisek. Az objektív és a szubjektív tünetek alapján a két szembetegség biztonsággal elkülöníthető egymástól.

Conjunctivitis esetén a háziorvos kolléga vállalhatja a beteg kezelését. Kivétel a chlamydia- és gonococcusinfekció. Gyanú esetén azonnali szemészeti vizsgálat és kezelés szükséges. Infekciózus keratitis a ...

Egyes becslések szerint a lakosság legalább egyötöde küszködik valamilyen ételérzékenységgel, vagy más szóval ételintoleranciával, amit azt jelenti, hogy bizonyos ételek fogyasztása kellemetlen tüneteket okoz számukra....

Bár a fájdalom teljesen objektív mérése nem megoldható, ma már rendelkezésre állnak azok az eszközök – pl. vizuális-analóg skála, verbális skála –, melyek jó közelítéssel helyes megítélést tesznek lehetővé, és segítik a fájdalomcsillapítás megfelelő módjának kiválasztását....

A Nemzetközi Diabetes Szövetség (International Diabetes Fede­ration, IDF) adatai szerint 2017-ben világszerte 352 millió embernek, a felnőtt népesség 7,3%-ának magasabb volt a vércukorszintje a normálisnál, bár még nem érte el a diabétesznek megfelelő szintet. Ezt a cukorbetegséget megelőző állapotot prediabé­tesznek nevezzük, amely többnyire tünetmentes, de a diabétesz, a kardiovaszkuláris megbetegedések, ...

Közismert, hogy a cukorbetegség (diabetes mellitus) – elsősorban az ún. jóléti társadalmakban – nagyon sok embert érint. 2014-ben az OEP-adatbázisban szereplő 2-es típusú cukorbetegek száma 727 000 volt, amely a teljes lakosságra vonatkoztatva 7,3%-os előfordulást jelent. A standardizált prevalencia közel másfél évtized alatt 4,2%-ról 6,4%-ra nőtt. 2017 novemberében – a statisztikai adatok szerint – Magyarországon...

A Debreceni Kardiológiai Napok a lifelong learning koncepció jegyében szervezett továbbképző fórum, ahol a szívgyógyászok, belgyógyászok és családorvosok a kardiológia legfontosabb területeit érintő aktualitásokkal frissíthetik az ismereteiket – nyilatkozta házigazdaként a rendezvényt szervező Csanádi Zoltán professzor. Véleménye szerint a hagyományosan március elején tartott szakmai összejövetel ...

A molekuláris (komponensalapú, CRD) allergiadiagnosztika, amely technikailag a hagyományos IgE-alapú labortesztek elvén alapul, de annál jóval megbízhatóbb, eredményesen alkalmazható a táplálékallergének okozta reakciók és kereszt­reakciók hatékonyabb előrejelzésére, valamint ismeretlen eredetű anafilaxiák kiváltó okának pontosabb meghatározására is. A diagnosztikai pontosság fokozása, a felesleges diéta ...

A szerző összefoglaló közleményében ismerteti a földimogyoró-allergia diagnosztikájával és kezelésével kapcsolatos legújabb kutatási eredményeket. Bemutatja a molekuláris allergiadiagnosztika szerepét a magas anafilaxiakockázatú páciensek minél pontosabb azonosításában, kiemelve az Ara h2 molekuláris komponens jelentőségét. Ismerteti az úttörő jelentőségű LEAP-klinikai vizsgálat eredményeit, valamint az ezekre...

Az allergiás betegségek prevalenciája világszerte magas, és folyamatosan nő. Bár egyre többet tudunk a háttérben álló pato­mecha­nizmusokról, a kezelési lehetőségek száma alig gyarapodott. A tüneti kezelések széles körben elterjedt terápiás metódusok az allergiás betegségekben, amelyek jól kontrollálhatják a betegek állapotát. Az egyetlen oki kezelés azonban jelenleg az allergén immunterápia, amely a betegség ...

Az anafilaxia akut, életet veszélyeztető, I-es típusú hiper­szen­zi­tivitási reakció. Bár kihívás felismerni a korai jeleket, illetve felállítani a pontos diagnózist, a kórkép gyors felismerésével és adekvát ellátásával megelőzhető a súlyos, végzetes kimenetel. Azonnali ellátásában az intramuscularis adrenalininjekció beadása az első és legfontosabb teendő. Minden betegellátásban dolgozó orvosnak ...

Az asztma komoly egészségügyi probléma, amely emberek százmillióit érinti szerte a világon. Prevalanciája számos országban ma is tovább nő, jelentős terhet róva az egészségügyi ellátórendszerre, illetve a társadalomra. A háziorvosok szerepe az obstruktív tüdőbetegek, így az asztmások „kiemelésében”, illetve az asztma kezelésénél nélkülözhetetlen partnerszintű orvos-beteg kapcsolat kialakításában ...

Lapunk szakmai munkáját több neves szerkesztőbizottsági tag segíti, köztük dr. Polgár Anna. Az alábbiakban a vele készült interjút olvashatják....

A 2-es típusú diabétesz (T2DM) kezelésére alkalmazott orális vércukorcsökkentő szerek hatékonyságának az összehasonlítása céljából a szerzők elvégezték a témában elérhető randomizált kontrollos vizsgálatok (RCT) meta-analízisét. Összesen 11, öt különböző kategóriába tartozó szert hasonlítottak össze, amelyeket a vizsgálatok során monoterápiában alkalmaztak a T2DM betegek kezelésére. A glikolizált ...

A hipertónia kezelésére vonatkozóan az Európai Kardiológus Társaság és az Európai Hipertónia Társaság 2018-ban közös irányelvet adott ki, és ehhez kapcsolódóan a közelmúltban megújult a hazai ajánlás is. Ezek legfontosabb sarokpontjairól és szemléletéről Járai Zoltán professzort kérdeztük a Debreceni Kardiológia Napokon bemutatott előadását követően.

 ...

Aktuális, gyakorlatorientált, lényegre törő – ezek a jellemzők rejtik az immár XX. alkalommal megrendezett Budapest Diabetes Szimpózium sikerének titkát. A szakmai program összeállítását Halmos Tamás és Jermendy György professzorok neve fémjelezte, a magas színvonalat pedig az előadóként részt vevő szakmai kiválóságok garantálták....

A kardiovaszkuláris betegségek egyik legfontosabb befolyásolható kockázati tényezője a magasvérnyomás-betegség, amely viszonylag könnyen diagnosztizálható, illetve kezelésére számos gyógyszercsoport áll rendelkezésre – az életmód-változtatás mellett. Ennek ellenére mind a nemzetközi, mind a hazai kontrolláltsági mutatók jelentősen elmaradnak a várakozástól, a kezelt betegek kevesebb mint 50%-a éri el kívánatos...

68. alkalommal rendezték meg az Amerikai Kar­dio­lógiai Társaság éves közgyűlését. Az idei, 2019-es rendezvénynek New Orleans adott otthont, és a 3 napos rendezvényen hozták nyilvánosságra az ACC/AHA legújabb irányelveit a kardiovaszkuláris betegségek primer prevenciójával kapcsolatban. Bemutatták a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésével összefüggő legfrissebb életmódbeli ajánlásokat, valamint a ...

A jelenlegi klinikai irányelvek a tünetes angina gyógyszereit elsőként választható (béta-blokkolók, kalciuman­ta­gonisták, rövid hatású nitrátok) és második vonalban választható (ivabradin, trimetazidin, ranolazin, nicorandil) szerekre osztják annak ellenére, hogy nem voltak olyan közvetlen összehasonlító vizsgálatok, amelyek bizonyították volna az egyik csoportba tartozó szerek szuperioritását a másik csoportba ...

Az akut bronchitis (ABR) főként vírus-, ritkábban bakteriális fertőzés okozta megbetegedés, amely legtöbbször spontán, tüneti szerek (pl. köptetők) használata mellett, 3-4 héten belül gyógyul, de egyes esetekben a (többnyire száraz) köhögés tovább, akár 8 hétig is eltarthat. Az ABR általában lázzal és száraz köhögéssel kezdődik, majd a köhögés produktívvá válik, amelyet másodlagos tünetek, mint kínzó ...