Az obesitas napjainkban nem csupán a testtömeg növekedéseként, hanem komplex kardiometabolikus szervként értelmezhető. A zsírszövet diszfunkciója – az adipokin-egyensúly felborulása, a krónikus gyulladás és az inzulinrezisztencia révén – központi szerepet játszik a kardiovaszkuláris és metabolikus betegségek kialakulásában. E folyamatok hozzájárulnak a hipertónia, a 2-es típusú diabétesz, az ateroszklerózis és...

A bélmikrobiom a „bél–szív tengelyen” keresztül jelentős szerepet játszik a kardiovaszkuláris betegségek patogenezisében. A diszbiózis, a csökkent rövid szénláncú zsírsavtermelés és a fokozott bélpermeabilitás elsősorban a gyulladásos, immun- és neurohormonális mechanizmusokon keresztül hozzájárul a hipertónia, az ateroszklerózis és a szívelégtelenség kialakulásához. A mikrobiális metabolitok, ...

A metabolikus szindróma napjaink egyik legjelentősebb népegészségügyi problémája, amelynek prevalenciája világszerte folyamatosan emelkedik. A klasszikus meghatározás szerint a metabolikus szindróma olyan komplex anyagcsere-eltérések együttese, amely magában foglalja a centrális obesitast, az inzulinrezisztenciát, a hyperglykaemiát, a dyslipidaemiát és az artériás hipertóniát.
A szindróma jelentőségét kezdetben ...

A szívinfarktust követő rehabilitáció kiemelt jelentőségű a hosszú távú mortalitás és morbiditás csökkentésében. A miokardiális infarktuson (MI) átesett elhízott betegek esetében a rehabilitáció komplex feladat, mivel jelen vannak a kardiometabolikus kockázati tényezők, a fizikai terhelhetőség csökkent és gyakran társulnak mozgásszervi panaszok. A rehabilitáció során kiemelt jelentősége van a gyógyszeres ...

A teljestest-térképes anyajegy- és bőrvizsgáló rendszerek alkalmazása sok esetben segíti a klinikusok munkáját. Egyrészt az eredményes és hatékony szekunder prevenció kiegészítéseképpen, másrészt az innovatív terápiák mellett gyakran kialakuló súlyos, akár életet veszélyeztető mellékhatások követése kapcsán, valamint az egyéb képalkotó vizsgálatokkal nem, vagy nem pontosan megítélhető novum, vagy ...

A denzitometria megbízható eszköze nemcsak az osteoporosis diagnosztikájának, hanem a kezelés követésének is. Hogyan időzítsük a kontrollvizsgálatokat? Fontos-e, hogy a beteget mindig ugyanazon a készüléken vizsgáljuk? Mi a különbség a gerincen és a femuron történt mérés értelmezésében? Mikor tekinthető eredményesnek az antiporotikus kezelés? Meddig adhatjuk, hogyan állítsuk le a denosumabkezelést? Leel-Őssy ...

2026. január 1-jétől a háziorvosok ismét közvetlenül utalhatnak betegeket oszteodenzitometriás vizsgálatra háromévente, emellett jogosultságot kaptak évi egyszeri 25-OH-D-vitamin-szint meghatározására is. Dr. Csupor Emőke az alapellátás megváltozott körülményeit, valamint a háziorvosok sokrétű szerepét mutatja be a csontritkulásos betegek ellátásában, emellett a továbblépés lehetőségeire is rámutat. Az ...

A hagyományos denzitometriás mérés elengedhetetlen, de önmagában nem mindig elegendő része a töréskockázat pontos megítélésének. A csont mechanikai szilárdságát ugyanis nemcsak az ásványianyag-tartalom, hanem a mikroarchitektúra és a mechanikai tulajdonságok is meghatározzák. Két olyan kiegészítő módszer is rendelkezésre áll, amely lehetővé teszi a csontminőség további jellemzését, valamint a már ...

A psoriasis (pikkelysömör) poligénes öröklődést mutató, immunmediált krónikus bőrbetegség, amelynek kialakulásához különböző környezeti faktorok (pl. trauma, fertőzések, gyógyszerek) is hozzájárulhatnak. Gyakran nem csupán a bőrt és a körmöket érinti, hanem ízületi gyulladással, arthritis psoriaticával is társulhat. A közepesen súlyos és súlyos fokú betegség esetén magasabb a relatív kockázat a ...

Az androgén alopécia (AGA) a leggyakoribb nem hegesedéssel járó hajhullásforma, amely jelentős életminőség-romlással járhat. Patogenezisében a genetikai prediszpozíció és az androgénhatás, különösen a dihidrotesztoszteron (DHT) szerepe meghatározó, amely a hajtüszők progresszív miniatürizációjához vezet. Az elmúlt években az AGA terápiás lehetőségei jelentősen bővültek. A széles körben alkalmazott ...

A 2-es típusú diabetes mellitus előfordulása az életkor előrehaladtával jelentősen nő, és a 65 év feletti populációban már minden ötödik embert érint (1, 2). Az idős diabéteszes betegek gondozása több szempontból eltér a fiatalabb korosztályétól: a patofiziológiai háttérben az inzulinrezisztencia mellett a béta-sejt funkciójának progresszív csökkenése, a fizikai aktivitás mérséklődése, a testösszetétel ...

A trombózishajlam az életkor előrehaladtával fokozódik (1, 2). Ennek hátterében több tényező áll: az érrendszer strukturális változásai, a fokozódó gyulladásos aktivitás, a gyakoribb immobilitás, valamint a társbetegségek és a gyógyszeres kezelések hatása. Emiatt idősebb korban jelentősen nő a vénás tromboembólia és a pitvarfibrillációhoz társuló stroke kockázata (3, 4). Ezért az antikoagulánskezelés idős...

A 65 év feletti betegek több mint kétharmada kardiológiai beteg, de ezt a rendelőben ülve ön is pontosan tudja. A valódi kihívást ma már nem a tankönyvi esetek jelentik, hanem a tipikus idős páciens: egyszerre küzd hipertóniával, szívelégtelenséggel, tucatnyi gyógyszert szed, ráadásul elesésre hajlamos és törékeny. Ilyenkor a merev szakmai irányelvek és a szigorú célszámok hajszolása helyett a klinikai ...

Időskorú betegek mozgásszervi fájdalomcsillapítása mindennapi kihívás a háziorvos számára, döntő a hatékony kezelés, hiszen az idős és esendő betegek életminőségét rombolja a fájdalom és a következményes mozgáskorlátozottság. A kezelést holisztikus megközelítéssel kell végezni, figyelembe véve a társbetegségeket és a fennálló krónikus gyógyszeres terápiát. A gyógyszer-interakciók és mellékhatások ...

A szarkopéniát a European Working Group on Sarcopenia in Older People (EWGSOP) meghatározása szerint az izomtömeg csökkenése, az izomerő és/vagy a fizikai teljesítőképesség csökkenése jellemzi, amely az időskori fiziológiás folyamatokat meghaladja, ezért ebben az esetben betegségről beszélünk. A teljesítőképesség-csökkenés, az izomerő- és az izommennyiség-csökkenés és a mozgáskoordináció zavara ...

A demenciák a XXI. században egyre nagyobb betegpopulációt ölelnek fel, így az orvos-beteg találkozások során gyakrabban találkozik velük az alapellátás is. A háziorvosok feladatai, a korai felismerésen túl, a gondozók nak nyújtott támogatásban, illetve a kezelés farmakológiai kontrolljában van. A demens betegek kapcsán felmerülő jogi problémákról is érdemes a kollégáknak ismeretet szerezni.
 ...

Az allergiás rhinitis egy gyakori, IgE-mediált allergiás betegség. Prevalenciája évtizedek óta növekedést mutat, jelentős terhet róva az egészségügyi ellátórendszerre, különösen az alapellátásra. A terápia megválasztása során elengedhetetlen a valós adatokon alapuló, naprakész irányelvek és kezelési algoritmusok alkalmazása a betegek egyéni preferenciáinak figyelembevételével. A kezelés egyik alappillérét az...

Az MKT-kongresszus EGIS-szimpóziumának előadásai jól tükrözték, hogy a korszerű kardiovaszkuláris prevenció ma már túlmutat az egyes rizikófaktorok kezelésén: a cél a szívizom, a koszorúér-keringés és az érfal komplex védelme. Dr. Simon Attila az ACE-gátló alapú terápiák kardioprotektív és szekunder prevenciós jelentőségét foglalta össze. Dr. Kónyi Attila a harmadik generációs béta-blokkolók, különösen ...

Egy 64 éves, 2-es típusú cukorbeteg, többszörös kardiovaszkuláris rizikófaktorral élő beteg akut koszorúér-eseményének történetén keresztül négy szakterület képviselői mutatták be, milyen komplex döntéseket igényel ma a magas kockázatú betegek ellátása. Járai Zoltán professzor a vérnyomáskezelés optimalizálásának kérdéseit járta körül; dr. Bujáky Csaba a további revaszkularizáció, a lipidcsökkentés...