Az akut középfülgyulladás (otitis media acuta, OMA) a gyermekkor egyik leggyakoribb betegsége, amely a háziorvosi gyakorlatban is mindennapos kihívást jelent. Ötéves korig gyermekek mintegy 70-80%-a legalább egyszer átesik rajta, és az egyik leggyakoribb antibiotikumfelírási indikáció. Felnőttekben ritkábban fordul elő, de súlyosabb lefolyás és nagyobb szövődménykockázat jellemzi. A diagnózis helyes felállítása, a ...

Az akut tonsillitis vagy tonsillopharyngitis a Waldeyer-féle garatgyűrűt, leggyakrabban a tonsilla palatinákat és a garat nyálkahártyáját érintő, infektív vagy egyéb eredetű, heveny gyulladásos folyamat. Az akut tonsillitis (tonsillitis acuta) minden korosztályt érinthet. A kisgyermekkor, a gyermekkor és a fiatal felnőttkor jellemző entitása. A kórkép gyermekek és felnőttek esetében is döntően virális eredetű, ...

A rhinosinusitis gyakori, jelentős népegészségügyi teherrel járó betegség, amely akut (<12 hét) vagy krónikus (>12 hét) formában jelentkezhet. Klinikai diagnózisa négyből legalább két jellemző tünet – orrdugulás, orrváladékozás, szagláscsökkenés, arcfájdalom – egyidejű fennállásán alapul, amelyből az egyik tünetnek vagy az orrdugulásnak, vagy az orrváladékozásnak (előre vagy hátra) kell lennie. A ...

A túlsúly és az elhízás a hipertónia kialakulásának egyik legfontosabb, befolyásolható kockázati tényezője. A hipertónia kialakulásához főként a testsúlytöbblet esetén felszaporodó visceralis, perivaszkuláris és peri­renális zsírszövet okozta szimpatikus idegrendszeri aktivitásnövekedés, a gyulladásos folyamatok és a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer fokozott aktivitása járul hozzá. Mind férfiak, mind ...

Hipertóniás betegeknél a kardiovaszkuláris (CV) rizikó becslése alapvető fontosságú a terápiás döntéshozatal és az általános gondozás szempontjából. Az Európai Hypertonia Társaság (European Society of Hypertension, ESH) 2023. évi és az Európai Kardiológusok Társasága (ESC) 2024. évi hipertónia-irányelvei megegyeznek abban, hogy azoknál a betegeknél, akiknél nincs már ismerten nagy vagy nagyon nagy CV-rizikó, ...

 A magas vérnyomás megelőzésében, kezelésében az ideális testsúly elérése (IA), a nátriumbevitel csökkentése (IB), a káliumbevitel növelése, az „egészséges” táplálkozás (IA), a kellő fizikai aktivitás (IB), az alkoholfogyasztás csökkentése és a megfelelő stresszkezelés kiemelt jelentőségű. A nem gyógyszeres megoldások átlagosan 5 Hgmm-rel csökkentik a vérnyomást a magas vérnyomásban szenvedő ...

A hipertónia gyógyszeres kezelése 2025-ben szinte valamennyi beteg esetében kombinált terápiát jelent. A tartós orvos-beteg együttműködés érdekében 24 órás hatástartamú, fix dózisú kettős vagy hármas kombinációk előnyben részesítése javasolt. Renin-angiotenzin-aldoszteron rendszert gátló kezelés (ACE-gátló vagy angiotenzinreceptor-blokkoló) mellett kalciumantagonista vagy tiazid, tiazidszerű diuretikummal ...

A szív-ér rendszeri betegségek leggyakoribb rizikótényezője a hipertónia. A magasvérnyomás-betegség diagnosztikájának alapja a helyesen kivitelezett vérnyomásmérés. Ezen nemcsak a rendelői mérések helyes módszertanát értjük, hanem a rendelőn kívüli mérések alkalmazásának helyes gyakorlatát is. A rendelőn kívüli mérések, azaz az otthoni és az ambuláns vérnyomás-monitorozások nemcsak javítják a ...

A magasvérnyomás-betegség az egyik leggyakoribb népbetegség: a felnőtt lakosság legalább egyharmada érintett. Jelentősége kiemelkedő, hisz tartós fennállása esetén nemcsak jelentősen nő a szív- és érrendszeri rizikó, emelkedik a szívinfarktus, a stroke, a szívelégtelenség és a hirtelen szívhalál kockázata, hanem csökken a várható élettartam, és kedvezőtlenül alakulhat az életminőség is. Ugyanakkor a ...

A 38 °C feletti maghőmérséklet, amely axilláris mérésnél 38,3-38,5 °C-nak feleltethető meg, láznak tekinthető (1). A láz a légúti infekciók tünetei között is megtalálható. Az influenzás betegek háromnegyede, a Covid-19 betegek körülbelül ötöde lázas (2)....

A Magyar Hypertonia Társaság idei kongresszusának egyik legnagyobb érdeklődéssel várt eseménye a magyar hipertónia-irányelv frissített változatának bemutatása volt. Dr. Járai Zoltán professzor, a társaság korábbi elnöke foglalta össze ennek legfontosabb elemeit....

Az onkointervenciós eljárások egyaránt alkalmasak jó- és rosszindulatú primer daganatok és metasztázisok kuratív és palliatív kezelésére, alternatívát nyújtva a sebészeti és szisztémás terápiák mellett. Ide tartoznak a kémiai és a termoablációs, az elektroporációs és a transzarteriális embolizációs módszerek. Ezek a beavatkozások sikeresen alkalmazhatók többek között máj-, hasnyálmirigy-, vese-, ...

Dr. Michel Burnier, a svájci Lausanne Egyetem Orvostudományi és Biológiai Tanszékének professzora az ESH (European Society of Hypertension) 34. évi kongresszusa után összefoglalta a vérnyomás-céltartományok elérésére vonatkozó útmutatásokat, illetve ezek megvalósításának lehetséges akadályait. Említést tett arról is, hogy miért előremutató, ha a terápia fix dózisú kombinációkra épül.
 ...

Dr. Stefano Taddei, a Pisai Egyetem professzora, az Experimentális Fiziológia és Medicina Tanszék hipertóniarészlegének vezetője egy kongresszusi interjú keretében részletezte a rezisztens hipertónia kezelésének problematikáját és a fix dózisú kombinációs kezelés jelentőségét ebben a nehezen kezelhető betegcsoportban. Szólt a célértékek elérésének fontosságáról, és arról is, hogy szükség esetén milyen ...

Dr. Rosa de Pinho a Portugál Hypertonia Társaság egykori elnöke, az USF Vale de Vouga orvosa a madeirai Sao Joaóban. Az ESH kongresszusán készült videointerjúnkban arról kérdeztük a doktornőt, hogy mi lehet a hipertónia kezelése kapcsán gyakran tapasztalható orvosi inercia oka, és milyen lehetőségek állnak rendelkezésünkre ennek leküzdésére.
 ...

A nem sebészi daganatellenes kezelések közt, az immunellenőrzőpont-gátlók (a CTLA-4-, a PD-1- és a PD-L1-gátlók) bevezetése forradalmasította az onkológiai terápiát. A rendelkezésre álló különféle gyógyszeres kezelések hatásmechanizmusa különböző, ez pedig eltérő mellékhatásprofilban nyilvánul meg. Szervspecifikus mellékhatások mellett manifeszt autoimmun betegségek is jelentkezhetnek. A mellékhatás-...

A gyulladásos reumatológiai betegségek (mint a rheumatoid arthritis, a spondylitis ankylopoetica, az arthritis psoriatica), valamint az autoimmun kórképek (például a szisztémás lupus erythematosus vagy a szisztémás sclerosis) komplex patomechanizmussal és sokszínű klinikai megjelenéssel bírnak. Az utóbbi évtizedekben a molekuláris és immunológiai ismeretek bővülése új terápiás lehetőségeket teremtett, különös ...

A glükózaminoglikánok (GAG) funkciója nem csak a szöveti struktúra kialakítására korlátozódik. A kondroitin-szulfát (CS) a legnagyobb mennyiségben előforduló GAG, amely pleiotróp hatása révén a gyulladásos folyamatokban gátolja a citokinszekréciót, a gyulladást mediáló intracelluláris jelátvitelt, enzimeket. Ez a hatás a gyógyszer minőségű CS esetében a legkifejezettebb. A CS a kondroprotekción túlmenően ...

Az őszi-téli időszakban gyakoriak a megfázások, amelyek után a gyermekeknél felső légúti betegségek alakul(hat)nak ki. Nem közvetlenül a megfázás az ok, az csak legyengíti a gyermek immunrendszerét, így a szervezet könnyebben esik fertőzések áldozatául. A leggyakoribb felső légúti fertőzés, betegség a nátha, azaz a rhinitis, illetve az ezzel szoros összefüggést mutató rhinosinusitis. A közlemény ezt a témát ...