Az irritábilis bél szindróma (IBS) világszerte gyakori funkcionális gasztrointesztinális rendellenesség, amelyet visszatérő hasi fájdalom, puffadás, székletürítési zavarok és általános életminőség-romlás jellemez. A bélmotilitás zavara, a visceralis túlérzékenység, a bél–agy tengely működészavara és a pszichoszociális tényezők egyaránt hozzájárulnak a tünetekhez (1, 2). A terápia legtöbbször tüneti; a...

A pharyngitis okozta toroktáji fájdalmak hátterében az esetek 80%-ában vírusos fertőzés áll; és csupán a fennmaradó esetek vezethetők vissza bakteriális, ritkábban gombás infekcióra (1). Azaz torokfájás esetén sem kóroki szempontból, sem pedig az antibiotikumrezisztencia térnyerésére tekintettel nem indokolt az antibiotikumok rutinszerű alkalmazása (1). Célravezetőbb lehet az antibiotikum helyett antiszeptikum ...

A Magyar Hypertonia Társaság kongresszusán, az Egis szimpóziumának középpontjában Tünde esete állt, aki sportos életmódja és relatíve fiatal életkora ellenére szívinfarktuson esett át. A négy előadó különböző nézőpontból világította meg a tanulságokat: Járai Zoltán a vérnyomáskezelés jelentőségét hangsúlyozta, Tomcsányi János pedig elsősorban a lipidcsökkentés fontosságára hívta fel a figyelmet. ...

Az MHT-kongresszus Egis-szimpóziumának előadásai egy körképet vázoltak fel arról, hogy hol tartunk ma a hipertónia kezelésében. Ábrahám György professzor adatokkal bizonyította, hogy Magyarország bátran nevezhető a fix kombinációk éllovasának. Simon Attila professzor a RAAS-gátlás szerepét hangsúlyozta a szekunder prevencióban, rámutatva az ACE-gátlók és a megfelelő kombinációk előnyeire és indikációira. ...

A Magyar Hypertonia Társaság idei kongresszusának egyik kiemelt szimpóziumán azokat a projekteket mutatták be, amelyek a szakmai társaság kezdeményezésére és irányításával, illetve az Egis támogatásával valósultak meg. Az előadások során Páll Dénes professzor a szezonális vérnyomás-ingadozások klinikai jelentőségét és terápiás vonatkozásait ismertette, Járai Zoltán professzor a Magyar ABPM Regiszter ...

Az ateroszklerotikus kardiovaszkuláris betegségek továbbra is vezető halálokoknak számítanak hazánkban, ezért kiemelt jelentőségű minden olyan kezdeményezés, amely a korai felismerést szolgálja. A Magyar Hypertonia Társaság kongresszusán, az EGIS egyik szimpóziumán mutatkozott be az a VENTURA-program, amely háziorvosi praxisokban carotis-ultrahangvizsgálatokkal segíti az ateroszklerózis időben történő kimutatását, ...

A mindennapi gyakorlatban a laboreredmények elemzésekor jellemzően kevesebb figyelem irányul a húgysavszintre, holott egyre szélesebb a szakirodalma annak az egyre gyakrabban felmerülő kérdésnek, hogy a hyperurikaemia tekinthető-e önálló tényezőnek a kardiovaszkuláris megbetegedések rizikófaktorai között, és vajon a húgysavcsökkentő kezelés képes-e csökkenteni a szív-ér rendszeri kockázatot. Az MHT idei ...

A torokgyulladás az egyik leggyakrabban előforduló panasz a háziorvosoknál, illetve a patikákban. A torokgyulladás (pharyn­gitis) legtöbbször vírusos eredetű, és bár a tünetek kifejezetten kellemetlenek lehetnek, a betegség általában önkorlátozó, vagyis kezelés nélkül is néhány napon belül enyhül. Ennek ellenére a pharyngitis továbbra is az antibiotikum-felírás egyik leggyakoribb oka, pedig az antibiotikumok ...

A köszvény hosszú távú kontrolljának alapja, hogy a húgysavszintet következetesen a célérték alá szorítsuk, minden rendelkezésre álló terápiás eszköz igénybevételével. Dr. Pálinkás Mártonnal, az Országos Mozgásszervi Intézet reumatológus szakorvosával a Magyar Reumatológusok Egyesülete (MRE) vándorgyűlésén beszélgettünk a jelenlegi kezelési lehetőségekről, illetve arról, hogyan visz közelebb a célhoz a...

Mi, klinikusok, mindig nagyrabecsüléssel és elismeréssel tekintünk az Önök munkájára, mert Önöknek a medicina teljes területét kell ismerniük betegeik mindennapi ellátása során. Éppen ezért úgy gondolom, hogy a szakorvosok és a háziorvosok közötti együttműködés rendkívüli jelentőségű. Mindannyian felelősséggel tartozunk betegeink egészségéért, annak megőrzéséért, a betegségek minél hatékonyabb és ...

A lokálisan előrehaladott vagy metasztatatikus urothelialis karcinómás betegek kezelése az elmúlt évtizedekben a platinabázisú (ciszplatin vagy karboplatin) kemoterápiára épült, amellyel ugyan a betegek közel felében radiológiai választ lehet elérni, azonban a medián túlélés, erős mellékhatások mellett is, csupán 14 hónap körül alakul. A jelenlegi gyakorlatban a gemcitabin/ciszplatin kombináció számít a standard ...

A prosztatarák a leggyakoribb urológiai rosszindulatú megbetegedés. A kezelési lehetőségei a legnagyobb fejlődésen mentek keresztül az urológiai daganatok között. Ez többek között köszönhető annak, hogy nagyon magas az incidenciája, és van egy speciális tulajdonsága, az androgénreceptor-útvonalon keresztüli hormonérzékenysége. E két tény miatt, évtizedek óta, az egyik legjobban kutatott területe az onkológiának...

A vesedaganatos betegek száma az elmúlt évek adatait figyelembe véve növekedést mutat. Ezen betegeket az egyre jobban hozzáférhető képalkotó eljárások segítségével legtöbbször incidentálisan fedezik fel. A klasszikus triász, a deréktáji fájdalom, a véres vizelet és a tapintható terime ritkán fordul elő. A tüneteket okozó elváltozások előrehaladott, áttétes betegségre hívják fel a figyelmet.
 ...

A hímvessződaganatok rendkívül agresszív, kedvezőtlen prognózisú megbetegedések, amelyek kezelése napjainkban is komoly kihívást jelent a klinikai gyakorlatban. A terápia sebészi beavatkozáson alapul, azonban előrehaladott vagy metasztatikus stádiumban a szisztémás kezelések alkalmazása elengedhetetlenné válik.
Az elsővonalbeli standard terápiának az 5-fluorouracil-ciszplatin kemoterápia számít, azonban az alacsony ...

A prosztatarák a férfiak leggyakrabban előforduló szolid daganatos megbetegedése, amelynek korai felismerése kulcsfontosságú mind az életminőség, mind a várható élettartam javításának szempontjából. A betegség legtöbbször tünetmentes, így a szűrés, valamint a korai felismerés különösen rizikócsoportokban, elengedhetetlen. A prosztatarák modern diagnózisának alapja a PSA-vizsgálat, valamint emelkedett érték ...

Az akaratlan vizeletvesztés, azaz a vizeletinkontinencia soha nem „normális” vagy „tolerálandó”. Nem evidens következménye az életkori változásoknak, és nem természetes velejárója a többszörös gyermekvállalásnak vagy a prosztatabetegségeknek. Minden esetben enyhíthető, kezelhető, ám sokszor elsiklunk felette: vagy a vizsgálóorvos felejt el rákérdezni, vagy az inkontinens személy fél/felejti el jelezni. Ez ...

Az akut, nem komplikált hólyaghurut diagnózisa típusos panaszok esetén többnyire a klinikum alapján is felállítható: diszúria, pollakizúria, sürgető vizelési inger, szuprapubikus diszkomfort, láztalan állapot és vesetáji fájdalom hiánya. Rutin-vizelettenyésztés nem szükséges, de javasolt terhességben, atípusos esetben, elhúzódó vagy 4 héten belül kiújuló tüneteknél. Első vonalban a háziorvosi gyakorlatban ...

A prosztatagyulladás gyakori, de sokszínű kórkép, amely fiatal és idősebb férfiaknál egyaránt állhat diszúria, alhasi vagy gáttáji fájdalom, vizelési nehézség és láz hátterében. Az alapellátásban az egyik legfontosabb a szövődmények felismerése (uroszepszisgyanú, akut vizeletretenció, lázzal társuló alsó húgyúti obstrukció, alvadékos makrohematúria, tartós láz), a vizeletvizsgálat (üledék és ...

A húgyúti kőbetegség az egyik leggyakoribb urológiai kórkép, amely a lakosság mintegy 5-10%-át érinti élete során. Mivel gyakran fiatal felnőttekben jelentkezik, így az egészségügyi terhek mellett a munkából való kiesés gazdasági terhei is jelentősek. A betegek jelentős része először háziorvoshoz fordul akut vesegörcs vagy visszatérő panasz miatt, ezért a családorvos kulcsszerepet játszik a gyors felismerésben, ...