A nem megfelelően kontrollált hipertónia a kardiovaszkuláris morbiditásnak és mortalitásnak, köztük a stroke, a szívelégtelenség és veseelégtelenség kialakulásának az egyik legfőbb rizikófaktora. Az említett komoly szövődmények ellenére még a 140/90 Hgmm-es értéket is világszerte igen alacsony arányban érik el. A nem megfelelő vérnyomáskontroll okai között a kezelőorvosok nem elég erélyes terápiája, a nem ...

A perifériás érbetegség (PAD) az egész szervezetet érintő, generalizált ateroszklerózis egyik megjelenési formája. A PAD a globális megbetegedés része, a rendszerbetegség részjelenségeként indikátora lehet a cerebro- és kardiovaszkuláris eseményeknek. Epidemiológiai adatokból ismert, hogy a PAD nagy kardiovaszkuláris mortalitással járó betegség, amely már korai, tünetmentes stádiumában is diagnosztizálható egy ...

A magasvérnyomás-betegség és a szívkoszorúér-betegség, mint az endothel diszfunkciójával jellemezhető kardiovaszkuláris elváltozások gyakran olyan anyagcserezavarokkal járnak, mint a 2-es típusú diabétesz, a dyslipidaemia és az obesitas. A vérnyomáscsökkentés kedvező kardiovaszkuláris hatása jól ismert, legtöbbször az alkalmazott antihipertenzív szer fajtájától függetlenül megjelenik. A hasonló szív- és ...

A köszvény klasszikus belgyógyászati kórkép, az újabb eredmények a kardiometabolikus betegségekkel való egyre szorosabb kapcsolatra utalnak. A metabolikus szindróma, az obesitas, a hipertónia kockázata összefüggést mutat az emelkedett szérum húgysavszintekkel. A szívelégtelenség klinikai kimenetele és a stabil angina provokálhatósága kedvezőtlenebb hyperurikaemia esetén. 2-es típusú diabetes mellitus és krónikus ...

Egy egészséges ember átlagosan heti háromnál többször, de napi háromnál kevesebbszer ürít székletet. Hasmenés akkor alakul ki, ha a napi széklettömeg 200 g feletti, a székletürítések száma megnő, vagy a széklet állaga lazává válik a magasabb folyadéktartalomnak köszönhetően. A hasmenés kialakulása mögött az alábbiakban részletezettek szerint többféle ok húzódhat meg. ...

 A szervezet működéséhez szükséges D-vitamin 90%-a a bőrben termelődik UV-B-sugárzás hatására, azonban az UV-sugárzás a legfontosabb kockázati tényező a nem-melanoma bőrrák, és részben a melanoma kialakulásának szempontjából. A napfényvédelem ezen tumorok megelőzését szolgálja, másrészről azonban az esetlegesen kialakult D-vitamin-hiánynak számos belszervi betegségben jelentős szerepe van. A megfelelő ...

A diabetes világszerte növekvő prevalenciája egyre nagyobb terhet ró az egészségügyi rendszerekre és a társadalomra. A diabéteszes betegeknek szembe kell nézniük a kardiovaszkuláris komplikációk és a megnövekedett morbiditás és mortalitás kockázatával. Annak ellenére, hogy a korai terápiás beavatkozás előnyössége jól megalapozott evidenciákkal rendelkezik, a diabéteszes betegek jó részénél a metabolikus ...

Az Európai Diabétesz Kongresszus gazdag szakmai programjában szerepelt egy olyan prezentáció, amely a korábbi ADVANCE-vizsgálat adatainak utólagos elemzéséről szólt. Sophia Zoungas (Sydney-i Egyetem, Ausztrália) azt találta, hogy a több mint 5 éves utánkövetéssel készült vizsgálatban az intenzív glükóz­kontroll szignifikáns mértékben 65%-kal csökkentette a végállapotú vesebetegség kockázatát a standard ...

Az influenza szisztémás megbetegedés, jelentős népegészségügyi, gazdasági vonzattal. Többnyire spontán, szövődmény nélkül gyógyul. A veszélyeztetett csoportba tartozó személyek szövődménykockázata magasabb. A pulmonális szövődmények az elsődleges vírusos pneumónia, a kombinált vírusos-bakteriális pneumónia, valamint a másodlagos bakteriális pneumónia. Az extrapulmonális szövődmények közül kiemelendő a ...

Szerző az influenza epidemiológiai jellemzői mellett a gyermekekre jellemző tünettanát, komplikációit összegzi, kitérve a diagnózis, a terápia és a megelőzés egyes tényezőire. Kiemeli a védőoltás jelen­tő­sé­gét a prevencióban, és kitér az influenza prevenciót övező tévhitekre is.  ...

1989-es megjelenésük óta a protonpumpa-gátlók továbbra is központi szerepet játszanak és töretlen népszerűségűek a savtúltengéssel járó betegségek kezelésében. Hatékonyságuk miatt a nemzetközi és hazai útmutatók elsőként választandó szerként ajánlják őket gasztro-özofageális reflux betegség, peptikus fekélybetegség, Barrett-nyelőcső kezelésére, továbbá magas rizikójú betegek nemszteroid-...

Az emberi szervezet működésének egyik alappillére a normális bél­flóra, az emésztőrendszerben közreműködő több mint 500 mikro­organizmus harmonikus működése. Ha az egyensúly felbomlik, a szervezet a kórokozókkal szemben egyre védtelenebbé válik. A bélflóra összetétele megváltozik, káros folyamatok láncolata alakul ki....

A Magyar Hypertonia Társaság ajánlása szerint a hipertónia kezelése thiazid diuretikummal, béta-blokkolóval, RAS-gátlóval, kalciumcsatorna-blokkolóval (CCB) is elkezdhető. Azonban mivel az ismert hiper­tó­niások jelentős részénél már szervi szövődmény vagy anyagcsere-betegség van jelen, a célérték eléréséhez a kezelést gyakran kombinációval, illetve anyagcsere-semleges szerekkel kell kezdeni. Az utóbbi időben ...

A szeptemberben Lisszabonban megrendezett Európai Diabétesz Kongresszuson a poszterek között sétálva ismerős arcot pillantottam meg. A nyíregyházi Jósa András Oktatókórház főorvosa, Gaál Zsolt éppen poszterprezentációt tartott. Egy ritka betegségnek számító monogénes diabéteszes fiatal nőbetegük esetét ismertette, akit sikeresen kezeltek szulfanilurea gliclaziddal úgy, hogy terhessége 38. hetében életerős ...

Az Európai Diabétesz Kongresszus poszter szekciójában rögtön a bejárathoz közel, frekventált helyen olvashattak a résztvevők annak a nagy létszámú, kockázat alapú diabétesz szűrővizsgálatnak az eredményéről, amelyet a Magyar Diabetes Társaság a magyar lakosság körében végzett. A munkacsoport nevében prezentáló Winkler Gábor professzor a következőkben foglalta össze a vizsgálat legfontosabb eredményeit....

Az indusztrializált országokban egy felnőtt átlagosan napi 200 g székletet ürít, amelynek 60-85%-a víz. Átlagosan heti háromnál többször, de napi háromnál kevesebbszer ürít székletet egy egészséges ember. Ennek a mennyiségét és az összetételét befolyásolja a diéta rost­tar­tal­ma, a nem (nők kevesebb székletet ürítenek), a szedett gyógyszerek, a fizikai aktivitás és a szervezetet érő stressz.A székelési ...

A Háziorvos Továbbképző Szemle gasztro­en­terológiai blokkjában olyan gyakori betegségek kivizsgálási és modern kezelési stratégiáit állítottuk fókuszba, amely a családorvosok mindennapos gyakorlatában úgyszólván tömegével fordulnak elő. Ilyen a reflux betegség, fekélyes tápcsatornai betegségek, irritábilis bélszindróma és a szék­letürítési zavarok: a székrekedés és a hasmenés....

A tápcsatorna funkcionális betegségei – és különösen az irritábilis bélszindróma – korunk fejlett országainak egyik legjelentősebb népbetegségét alkotják. Jelen összefoglaló az aktuális, Róma III. kritériumrendszer ismertetése mellett a diagnosztika pozitív (megerősítő) és negatív (kizáró) megközelítési módjait, illetve a rendelkezésre álló főbb terápiás irányokat tárgyalja....

Krónikus fájdalmak az idős betegek 60-80%-ában előfordulnak. A multi­mor­biditás az idős betegek között a leggyakoribb. A gyógyszeres polip­rag­mázia az idősek között minden negyedik-ötödik beteget érinti. Az előre­ha­la­dott életkor és a kapott gyógyszerek száma korrelál a mellékhatások kockázatával. A farmakokinetika és farmako­di­ná­mia is meg­vál­tozhat az életkor előrehaladásával. Az idegrendszer...