Ismét a szokott helyen, a Hélia Szállóban, Budapesten rendezte meg 2009. február 20-a és 21-e között a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikája a 21. Füvészkerti Urológus Napokat és a hozzá társuló Urofarsangot. A 375 regisztrált résztvevő számára a rendezvény továbbképzési lehetőséget biztosított. A kiemelten be­mu­tatott uroonkológia területén kívül több felkért előadás az urológia egyéb ágait is ...

1948 óta több felmérés foglalkozott a szexuális zavarok között leggyakrabban előforduló me­re­ve­dé­si problémák prevalenciájának felmérésével, de csak kis létszámú csoportokon, nem megbíz­ha­tó adatok születtek. Az 1990-es évek elején került közlésre a híres Massachusettes Male Aging Study (MMAS) megdöbbentő eredmények közlésével. Ez volt az első vizsgálat, amely statiszti­kai­lag is reálisan ...

A de­rék­fá­jás az egyik leg­gya­ko­ribb ok, amely mi­att or­vos­hoz for­dul­nak a járóbetegek. Az át­lag­po­pu­lá­ció kb. 80%-a át­él leg­alább egy­szer éle­te so­rán egy de­rék­fá­jás­sal já­ró epi­zó­dot. Az aláb­bi köz­le­mény a de­rék­fáj­dal­mak osz­tá­lyo­zá­sát, a sür­gős, il­let­ve nem sür­gős te­en­dőt igény­lő fáj­dal­mak di­ag­nosz­ti­kus és ...

A szer­ző ös­­sze­fog­lal­ja a szív­elég­te­len­ség leg­fon­to­sabb epi­de­mi­o­ló­gi­ai ada­ta­it és a be­teg­ség prog­nó­zi­sá­val kap­cso­la­tos is­me­re­te­ket. A szív­elég­te­len­ség je­len­leg az egyik leg­gya­ko­ribb kór­há­zi ke­ze­lést igény­lő meg­be­te­ge­dés, 70 éven felül a hospitalizációk há­rom­ne­gye­de ezen ok mi­att kö­vet­ke­zik be. A ...

Az „Él­jen 140/90 Hgmm alatt” moz­ga­lom el­ső éve alatt a ma­gyar fel­nőtt la­kos­ság csak­nem fe­le meg­is­mer­te cél­ki­tû­zé­se­in­ket, és mint­egy 45–50.000 egyén mé­ret­te meg vér­nyo­má­sát, akik ed­dig ez­zel nem tö­rőd­tek. A moz­ga­lom­ban részt­ve­vő há­zi­or­vos­ok és szak­or­vos­ok szá­ma meg­ha­lad­ta az ez­ret. Si­ke­rült a Ma­gyar Hypertonia ...

A Ma­gyar Kar­di­o­ló­gu­sok Tár­sa­sá­ga Ba­la­ton­fü­re­den meg­tar­tott tu­do­má­nyos kong­res­­szu­sán önál­ló szim­pó­zi­um ke­re­té­ben hall­hat­tak a részt­ve­vők a vér­nyo­más­csök­ken­tők új ha­tás­ta­ni cso­port­já­ba tar­to­zó di­rekt renin in­hi­bi­tor aliskiren ha­tás­me­cha­niz­mu­sá­ról, az ed­di­gi vizs­gá­la­ti ered­mé­nyek­ről és a ...

A szer­zők át­te­kin­tik a le­het­sé­ges or­to­péd­se­bé­sze­ti ke­ze­lé­si mó­do­za­to­kat. Rész­le­te­sen tár­gyal­ják azon se­bé­szi be­avat­ko­zá­so­kat, ame­lyek az ízü­let meg­tar­tá­sát cé­loz­zák és hang­sú­lyoz­zák, hogy szá­mos si­ker­rel ke­cseg­te­tő se­bé­szi ke­ze­lé­si mód lé­te­zik, ami meg­előz­he­ti, las­sít­hat­ja az arthrosis ...

A táp­lált­sá­gi ál­la­pot men­­nyi­sé­gi vagy mi­nő­sé­gi za­va­rai szél­ső­sé­ges ese­tek­ben önál­ló kór­ké­pe­ket okoz­hat­nak: marasmus, kwashi­or-kór, beri-beri, skor­but, anorexia nervosa, mor­bid obesitas stb. Azon­ban az akut be­teg­ség­hez tár­sult malnutríció min­den­na­pi or­vo­si je­len­tő­sé­ge mes­­sze meg­ha­lad­ja a fent em­lí­tett spe­ci­á­lis ...

A funk­ci­o­ná­lis vagy ana­tó­mi­ai lép­hi­ány a to­kos bak­té­ri­u­mok­kal szem­be­ni csök­kent vé­de­ke­ző­ké­pes­ség­gel jár; gya­ko­rib­bak és sú­lyo­sabb le­fo­lyá­sú­ak a pneumococcus-, H. influenzae- és a menin­gococcus-infekciók. Ter­ve­zett mû­tét előtt két hét­tel, bal­eset mi­att vég­zett splenectomia után mi­nél ha­ma­rabb be kell ad­ni mind­há­rom ...

A 2-es tí­pu­sú di­a­bé­te­szes be­te­gek szá­ma az el­kö­vet­ke­ző 25 év­ben a becs­lé­sek sze­rint meg­dup­lá­zó­dik, gyak­ran „jár­vány­sze­rû” ter­je­dés­ről is be­szél­nek (1). Két­ség­te­len, hogy mind­ez sú­lyos ter­het je­lent az egyén, a csa­lád és vég­ső so­ron a tár­sa­da­lom szá­má­ra. A cu­kor­be­te­gek ha­lá­lát el­ső­sor­ban a makrovaszkuláris ...

A kö­zel­múlt­ban ha­zánk­ban járt Bolli pro­fes­­szor rész­vé­te­lé­vel kerekasztal ta­lál­ko­zó ke­re­té­ben nyílt le­he­tő­ség ha­zai szak­em­be­rek­nek – diabetológusoknak, kar­di­o­ló­gu­sok­nak és há­zi­or­vos­ok­nak – a cu­kor­be­teg­ség ke­ze­lé­sé­nek ak­tu­á­lis kér­dé­se­i­ről be­szél­get­ni, ta­pasz­ta­la­tot cse­rél­ni. A be­szél­ge­tés a ...

A szisz­té­más lupus erythematosus (SLE) és az idiopátiás inflam­ma­toricus myositisek (IIM) szisz­té­más autoimmun be­teg­sé­gek. Az SLE min­den szer­vet érint, és szí­nes kli­ni­kai tü­ne­tek­ben ma­ni­fesz­tá­ló­dik. A gyul­la­dá­sos izom­be­teg­sé­gek a ha­ránt­csí­kolt iz­mo­kat érin­tik, de jár­hat­nak belszervi ma­ni­fesz­tá­ci­ók­kal is. Mind­két be­teg­ség­ben ...

A psoriasis mo­dern ke­ze­lé­se egy for­ra­dal­mi te­rá­pi­ás meg­kö­ze­lí­tés el­ter­je­dé­sé­nek él­vo­na­lá­hoz csat­la­ko­zik. A me­di­ci­ná­ban meg­je­len­tek az el­múlt két év­ti­zed­ben azok a ke­ze­lé­si mód­sze­rek, amik egy is­mert pathogenetikai út­vo­nal egy konk­rét ele­mé­re hat­nak, an­nak sze­lek­tív blok­ko­lá­sá­val. 1998–1999-ben ke­rült a ...

A köz­le­mény át­te­kin­ti az acne patomechanizmusát, tü­net­ta­nát, tí­pu­sa­it. Rész­le­te­sen tár­gyal­ja a ke­ze­lé­sé­nek le­he­tő­sé­ge­it. Ki­emel­ten fog­lal­ko­zik az isotretion te­rá­pi­á­val, mint az acne leg­ha­tá­so­sabb ke­ze­lé­si mód­sze­ré­vel.
 ...

Az ek­cé­mák a bőr­gyógy­ásza­ti gya­kor­lat­ban leg­gyak­rab­ban elő­for­du­ló bőr­be­teg­sé­gek. A kü­lön­bö­ző kli­ni­kai tí­pu­sok patomechanizmusa lé­nye­ges kö­zös ele­me­ket is mu­tat, ugyan­ak­kor az egyes kór­for­mák alap­ve­tő el­té­ré­se­ket mu­tat­nak a be­teg­sé­get ki­vál­tó okok te­kin­te­té­ben. Az ek­cé­mák ke­ze­lé­sé­ben a ki­vál­tó ok, ...

A rossz­in­du­la­tú bőr­da­ga­na­tok, köz­tük a melanoma malignum gya­ko­ri­sá­ga is vi­lág­szer­te nő. Ma­gyar­or­szá­gon tíz­ezer fe­let­ti bőr­da­ga­na­tot di­ag­nosz­ti­zá­lunk éven­te. Igen sok­szí­nű kli­ni­kai kép­pel jár­nak, emi­att sok­szor na­gyon ne­héz el­kü­lö­ní­te­ni őket a jó­in­du­la­tú da­ga­na­tok­tól. A malignus bőr­da­ga­na­tok ko­rai ...

A sarjadzógombák okoz­ta fer­tő­zé­sek kö­zül a bőr­re, an­nak füg­ge­lé­kes sza­ru­kép­le­te­i­re és a nyál­ka­hár­tyák­ra kor­lá­to­zó­dik a köz­le­mény. Rö­vi­den elem­zi a fer­tő­zés­re haj­la­mo­sí­tó té­nye­ző­ket, a fer­tő­zés pato­mechanizmusát. Is­mer­te­ti a kór­oki je­len­tő­sé­gű gom­ba­fa­jo­kat. Át­te­kin­ti a leg­fon­to­sabb kli­ni­kai ...

A hos­­szú he­te­ken, hó­na­po­kon át nem gyógy­uló, ún. kró­ni­kus se­bek etiológiája és ke­ze­lé­se alap­ve­tő­en el­tér az ese­mény­te­le­nül, vi­szony­lag gyor­san sza­ná­ló­dó mû­té­ti, vagy a min­den­na­pos te­vé­keny­ség, bal­eset kö­vet­kez­té­ben vé­let­len­sze­rû­en ke­let­ke­ző se­bek­től, seb­zé­sek­től. A szer­ző­pá­ros – úgy is mint a ...

A nép­be­teg­ség­nek szá­mí­tó hi­per­tó­nia ke­ze­lé­sé­ben nap­ja­ink­ban egy­re na­gyobb sze­re­pet kap­nak a fix kom­bi­ná­ci­ós gyógy­szer­ké­szít­mé­nyek. Az egyén­re sza­bott te­rá­pia ki­ala­kí­tá­sát nagy mér­ték­ben se­gí­ti, ha több­fé­le ha­tás­erős­sé­gű kom­bi­ná­ció áll az or­vos ren­del­ke­zé­sé­re, mint pél­dá­ul a perindoprilt és ...