Föl­dün­kön a cu­kor­be­te­gek szá­ma mint­egy 246 mil­lió. A rossz anyag­cse­re­hely­zet együtt jár a szö­vőd­mé­nyek, mint neuropathia, ve­se­elég­te­len­ség, lá­tás­vesz­tés, makrovaszkuláris be­teg­sé­gek, am­pu­tá­ció ki­ala­ku­lá­sá­val. Ki­ter­jedt kont­rol­lált kli­ni­kai vizs­gá­la­tok bi­zo­nyí­tot­ták, hogy a di­a­bé­tesz in­ten­zív ke­ze­lé­se a ...

Az in­ten­zív kon­zer­va­tív in­zu­lin­ke­ze­lés (ICT) be­ve­ze­té­se és szé­les­kö­rû al­kal­ma­zá­sa le­he­tő­vé tet­te az 1-es tí­pu­sú cu­kor­be­te­gek kö­zel normoglykaemiás ál­la­po­tá­nak hos­­szú tá­vú meg­va­ló­sí­tá­sát, és ez e be­te­gek élet­mi­nő­sé­gé­nek je­len­tős ja­vu­lá­sát, va­la­mint ér­szö­vőd­mé­nye­ik ...

A szer­ző rö­vi­den is­mer­te­ti a gyer­mek­ko­ri el­hí­zás je­len­tő­sé­gét a fel­nőtt­ko­ri kardio­vasz­kuláris be­teg­sé­gek ki­ala­ku­lá­sá­ban. Az obesitas eu­ró­pai gyer­mek­ko­ri gya­ko­ri­sá­gá­nak be­mu­ta­tá­sa után ré­geb­bi és né­hány éves ha­zai gyer­mek­ko­ri vizs­gá­la­to­kat mu­tat be. Is­mer­te­ti a ha­zai ma­gas (34%) el­hí­zá­si ada­to­kat ...

Az el­hí­zás az utób­bi há­rom év­ti­zed­ben epidemia vált, prevalenciája vi­lág­szer­te nő nem­csak fel­nőtt-, ha­nem gyer­mek- és ser­dü­lő­kor­ban is. Az el­hí­zás a kardiovaszkuláris be­teg­sé­ge­ken kí­vül más be­teg­sé­gek szem­pont­já­ból is koc­ká­za­ti té­nye­ző. A je­len­tős ge­ne­ti­kai ku­ta­tá­sok ed­dig ugyan nem hoz­tak nagy át­tö­rést, de az utób­bi ...

Az ér­el­me­sze­se­dés gyer­mek, il­let­ve ser­dü­lő­kor­ban kez­dő­dik. A fi­a­tal fel­nőtt­ko­ri ér­el­me­sze­se­dés­nek és következménye­i­nek a szív- és ér­rend­sze­ri be­teg­sé­gek­nek egyik ve­szé­lyez­te­tő té­nye­ző­je le­het a gyer­mek és ser­dü­lő­ko­ri el­hí­zás. Ez kü­lö­nö­sen ak­kor igaz, ha az el­hí­zás­hoz más ve­szé­lyez­te­tő ...

Az al­ler­gia ko­runk nép­be­teg­ség­évé vált. Az al­ler­gi­ás be­te­gek szá­ma óri­á­si mér­ték­ben meg­sza­po­ro­dott. A né­pes­ség több mint 20%-a szen­ved az al­ler­gia valamelyik faj­tá­já­tól. Sta­tisz­ti­kai ada­tok sze­rint min­den har­ma­dik be­teg­nek szem­tü­ne­tei is van­nak, ame­lyek kel­le­met­len pa­na­szo­kat okoz­nak, és nagy­mér­ték­ben ...

A ter­hes­ség alat­ti szív­be­teg­ség gya­ko­ri­sá­ga 1-4%. Nap­ja­ink­ban a szív­be­teg ter­he­sek mint­egy 80%-a szív­műtött, vagy nem ope­rált kongenitális vitiumos, ugyan­is a vitiumos újszölöttek 85%-a el­éri a fel­nőtt­kort. Egy­re gyak­rab­ban szem­be­sü­lünk a kér­dés­sel vál­lal­hat­ja-e a szív­be­teg anya gyer­me­ke ki­hor­dá­sát, vi­lág­ra­ho­za­ta­lát. Ilyen ...

Az American Family Physician (2007; 76 (11): 1650-1658.) lap ha­sáb­ja­in meg­je­lent cikk az újabb ke­le­tű evi­den­ci­ák­ról nyújt is­mer­te­tést, be­le­ért­ve az American Academy of Pediatrics és az American Academy of Family Physicians ál­tal ki­adott evi­den­ci­ák­ra ala­po­zott irány­el­ve­ket, az akut otitis media és az effúzióval já­ró otitis media di­ag­nosz­ti­zá­lá­sát és ...

A szür­ke té­li na­pok után be­kö­szön­tő ta­vaszt, a ter­mé­szet éb­re­dé­sét nem min­den­ki vár­ja egy­for­mán ki­tö­rő öröm­mel. A me­le­ge­dő idő­já­rás­sal együtt a ta­vasz el­ső hír­nö­ke­ként meg­je­le­nik a le­ve­gő­ben az éger és a mo­gyo­ró pol­len­je, és ez­zel kez­de­tét ve­szi a pol­len­sze­zon. A szé­na­nát­ha ko­runk egyik leg­gya­ko­ribb és ...

A glitazonok pi­ac­ra ke­rü­lé­se az 1990-es évek kö­ze­pén a 2-es tí­pu­sú di­a­bé­te­szes be­te­gek ke­ze­lé­sé­nek új le­he­tő­sé­gét te­rem­tet­te meg. Je­len­leg két kép­vi­se­lő­jük van kli­ni­kai al­kal­ma­zás­ban, a rosiglitazon és a pioglitazon. Kí­sér­le­ti kö­rül­mé­nyek kö­zött mind­két szer ked­ve­ző­en be­fo­lyá­sol­ta az ateroszklerózis ...

A Promenade Kiadó által alapított Metabolizmus díjat minden évben a szer­kesz­tőbizottság döntése alapján annnak a kiemelkedő személyiségnek ítéljük oda, aki az elmúlt időszakban a legtöbbet tett a lap szakmai tekintélyének eme­lé­séért. Interdiszciplinális kiadványunk szakmai körökben egyre nagyobb elismerésnek és népszerűségnek örvend, köszönhetően szerkesztőbizottságunknak, szerzőiknek, valamint ...

A klas­­szi­kus kardiovaszkuláris ri­zi­kó­becs­lé­si mód­sze­rek (Framingham, Heart score) nem szá­mol­tak né­hány fon­tos té­nye­ző­vel. Ezek kö­zül a leg­fon­to­sabb a test­súly­több­let, pon­to­sab­ban a haskörfogat nö­ve­ke­dé­se, va­la­mint a szé­rum trigliceridérték. Ma már tud­juk, hogy egyéb igen fon­tos té­nye­zők­kel is szá­mol­ni kell, mint a fo­ko­zott ...

Cu­kor­be­teg­ség­hez tár­su­ló hi­per­tó­nia ese­tén az antihipertenzív ke­ze­lés cél­ér­té­ke a <130/80 Hgmm el­éré­se és tar­tós biz­to­sí­tá­sa. A kli­ni­kai ta­pasz­ta­lat ar­ra utal, hogy ezt a cél­ér­té­ket az ese­tek dön­tő há­nya­dá­ban csak kom­bi­nált antihipertenzív te­rá­pi­á­val le­het el­ér­ni, vagy meg­kö­ze­lí­te­ni. Cu­kor­be­te­gek ...

Ko­ráb­bi, nagy randomizált vizs­gá­la­tok alap­ján is­mert, hogy a statinkezelés iszkémiás szív­be­teg­ség­ben csök­ken­ti a stroke elő­for­du­lá­si gya­ko­ri­sá­gát. A SPARCL-vizsgálat fő kér­dé­se az volt, hogy ez a pre­ven­tív ha­tás ki­mu­tat­ha­tó-e stroke, vagy át­me­ne­ti agyi vér­ke­rin­gé­si za­var után olyan be­te­gek­nél, akik­nek nincs is­mert ...

A statinok a ko­lesz­te­rin csök­ken­tő ha­tá­suk mel­lett a kardiovaszkuláris ese­mé­nyek szá­mát is mér­sék­lik a kü­lön­bö­ző tí­pu­sú ér­be­te­gek­nél, ezért a statinok az LDL-koleszterin csök­ken­tés el­sőd­le­ge­sen aján­lott gyógy­sze­rei. A statinok egyéb szem­pont­ból is ja­vít­ják a lipid stá­tuszt, pél­dá­ul eme­lik a HDL-koleszterint ugyan­ak­kor csök­ken­tik a ...

A 2-es tí­pu­sú diabetes mellitus ke­ze­lé­sé­nek mód­szer­ta­ni al­go­rit­mu­sát a European Association for the Study of Diabetes és az Ame­ri­can Diabetes Assiciation dol­goz­ta ki kö­rül­be­lül egy év­vel ez­előtt. Ez a té­nye­ken ala­pu­ló ke­ze­lé­si al­go­rit­mus az or­vo­si el­lá­tás­ban dol­go­zó szak­em­be­rek szá­má­ra ke­rült ki­dol­go­zás­ra, hogy ...

A ß-receptor gát­lók hos­­szú idő óta a hi­per­tó­nia ke­ze­lé­sé­nek ha­té­kony és biz­ton­sá­gos el­ső vá­lasz­tan­dó gyógy­sze­rei. A kö­zel­múlt­ban meg­je­lent új aján­lá­sok­ban (NICE² és BHS³) azon­ban szö­vőd­mény­men­tes hi­per­tó­ni­á­ban már csak mint har­ma­dik vagy ne­gye­dik lép­cső­ben tör­té­nő vá­lasz­tás sze­re­pel­nek. A mó­do­sí­tott ...

Egy Finn­or­szág­ban vég­zett fel­mé­rés sze­rint a kardiovaszkuláris mor­ta­li­tás ja­ví­tá­sá­ban 1982-től 1997-ig el­ért ered­mé­nyért há­rom­ne­gyed rész­ben a ri­zi­kó­fak­to­rok csök­ken­té­se bi­zo­nyult fe­le­lős­nek. Rend­kí­vü­li je­len­tő­sé­ge van te­hát a gyógy­sze­res kardioprotekciónak az iszkémiás szív­be­teg­sé­gek ke­ze­lé­sé­ben, ami ...

Év­ti­ze­dek óta kur­rens té­ma a ko­lesz­te­rin­szint csök­ken­té­se, és ez ke­rült „cél­ke­reszt­jé­be” a XIII. Deb­re­ce­ni Kar­di­o­­ló­gi­ai Na­pok MSD/Schering Plaugh szim­pó­zi­u­má­nak. A szak­ér­tő elő­adók a kardiovaszkuláris ri­zi­kó­hely­zet meg­ha­tá­ro­zá­sán ke­resz­tül azo­kat a bi­zo­nyí­té­ko­kat fog­lal­ták ös­­sze, me­lyek az ldl-koleszterin...