A probiotikumok – egy év­szá­zad­nyi tu­do­má­nyos is­me­ret­anyag fo­ko­za­tos fel­hal­mo­zó­dá­sa után – nagy­részt az utób­bi év­ti­zed­ben vo­nul­tak be funk­ci­o­ná­lis élel­mi­sze­rek (jel­lem­ző­en tej­ter­mé­kek) és kap­szu­lá­zott ét­rend-ki­egé­szí­tők, il­let­ve gyógy­ha­tá­sú ké­szít­mé­nyek for­má­já­ban az élel­mi­szer­ipa­ri és a ...

Biz­tos min­den kol­lé­ga egyik leg­in­kább nem köz­ked­velt pil­la­na­ta, ami­kor az anyu­ka ijed­ten be­ront a ren­de­lő­be hó­na alatt gyer­me­ké­vel és kap­kod­va pró­bál­ja elő­ad­ni, hogy a gyer­mek mit nyel­he­tett le, de le­het, hogy le sem nyel­te, csak ját­szott ve­le. No, itt pró­bál­jon meg bár­ki is okos len­ni. Elő­ször a szü­lő­ből kell meg­pró­bál­ni ér­tel­mes ...

Gyer­me­kek­nél a sür­gős­sé­gi ha­lá­lo­zás több mint 80%-át in­fek­ció okoz­za. Egyik leg­fon­to­sabb kór­kép a szep­szis. A Surviving Sepsis Campaigne (SSC) cél­ja a szep­szis re­la­tív ha­lá­lo­zá­sá­nak 25%-kal tör­té­nő csök­ken­té­se az el­jö­ven­dő 5 év­ben. A bi­zo­nyí­té­ko­kon ala­pu­ló guideline-t 2004-ben pub­li­kál­ták, amely tár­gyal­ja a gyer­mek és ...

Kri­ti­kus ál­la­po­tú gyer­mek­nél a tu­dat vizs­gá­la­ta (in­ger­lés, ki­ál­tás) után át­jár­ha­tó­vá tes­­szük a légutat, majd 10 má­sod­per­cig ke­res­sük a lég­zést: a mellkasmozgást és a le­ve­gő áram­lá­sát vizs­gál­juk. Ha nincs meg­fe­le­lő lég­zés, ak­kor öt befúvást vég­zünk, majd a ke­rin­gés kli­ni­kai je­le­it és a pul­zust vizs­gál­juk 10 ...

A je­len do­ku­men­tum alap­ját az el­múlt év­ben el­ké­szült és a jelen dokumentum alapját az elmúlt évben elkészült és a pszichiátriai szakmai kollégium által elfogadott ha­zai irány­elv ké­pe­zi, amely aján­lá­so­kat tartalmaz a fi­gye­lem­hi­á­nyos/hiperaktivitás-zavar (ADHD) di­ag­nó­zi­sú gyer­me­kek, il­let­ve ser­dü­lők kó­ris­mé­zé­sé­hez és ke­ze­lé­sé­hez. A ...

A fen­ti cím­mel a Rustin MHA tol­lá­ból a Bri­tish Jo­ur­nal of Dermatology 2007; 157 (5): 861–873. ha­sáb­ja­in je­lent meg az aláb­bi­ak­ban is­mer­te­tett át­te­kin­tő ös­­sze­fog­la­lás.
A tacrolimus ke­nőcs lo­ká­li­san al­kal­maz­ha­tó calcineurin-inhibitor (TCI), ame­lyet spe­ci­fi­ku­san az ató­piás dermatitis ke­ze­lé­sé­re fej­lesz­tet­tek ki. Az egyik leg­in­kább ...

Az Archives of Disease in Childhood lap ha­sáb­ja­in (2006; 91: 414–416.) je­lent meg az aláb­bi­ak­ban is­mer­te­tett randomizált, kont­rol­lált kli­ni­kai vizs­gá­lat, amely­ben láz­csil­la­pí­tás­ra hasz­nált paracetamol és ibuprofen együt­tes al­kal­ma­zá­sát ta­nul­má­nyoz­ták. A két szer kom­bi­ná­ci­ó­já­nak a hatására az el­ső órá­ban ke­ve­sebb mint fél fok­kal ...

Ha­zánk­ban az el­ha­gyott cse­cse­mők ügyé­ben sem­mi­lyen lé­nye­gi lé­pést nem tet­tek 1876 őszé­ig, egé­szen ad­dig, amíg Szalárdi Mór, a bu­da­pes­ti Szt . Ró­kus Kór­ház szü­lész or­vo­sa a ha­zai le­lenc­ügy re­for­má­to­ra­ként fel nem ka­rol­ta a gyer­mek­vé­del­met....

A szer­zők az MR ve­zé­relt közelterápia kli­ni­kai gya­kor­lat­ba tör­té­nő be­ve­ze­té­sét is­mer­te­tik. Ki­tér­nek az ed­di­gi le­he­tő­sé­gek­től el­té­rő jel­le­gé­re, is­mer­te­tik a mód­szer al­kal­ma­zá­sá­nak ja­val­la­tát, el­len­ja­val­la­tát, mód­szer­ta­nát és az el­ső al­kal­ma­zás so­rán szer­zett ta­pasz­ta­la­to­kat.
 ...

A szer­zők pé­nisz­re hú­zott ke­rin­gé­si za­vart oko­zó vas­gyű­rű el­tá­vo­lí­tá­sá­ról szá­mol­nak be. A gyű­rűt or­vo­si mű­sze­rek he­lyett fém gyors­vá­gó fű­résszel vág­ták ket­té. A sür­gős be­avat­ko­zás mi­att, csak rö­vid ide­jű ke­rin­gé­si za­var tör­tént, így ezt kö­ve­tő­en tel­jes gyógy­ulást ér­tek el....

A szer­zők egy rit­ka szö­vőd­mény – az urostomát is érin­tő has­fa­li bőr el­ha­lá­sa – mi­att el­vég­zett stoma-áthelyezést és si­ke­res has­fa­li bőr­pót­lás ese­tét kí­ván­ják be­mu­tat­ni.
 ...

Conduit kép­zés­re ál­ta­lá­ban ileumot hasz­ná­lunk, mert orá­li­sabb vé­kony­bél­sza­kasz – jejunum – be­ik­ta­tá­sa a vi­ze­let út­já­ba sú­lyos anyag­cse­re­za­vart okoz­hat. En­nek el­le­né­re a szer­zők egy 59 éves fér­fi ese­tét mu­tat­ják be, aki­nél a ko­ráb­bi mű­té­tek­ből ki­fo­lyó­lag – rö­vid bél szindró­ma – nem volt más le­he­tő­ség, mint ...

A szé­dü­lés a leg­gya­ko­ribb pa­na­szok egyi­ke. A spekt­rum az eny­he, köz­ér­ze­tet ron­tó „bi­zony­ta­lan­ság­ér­zés­től” a já­rás­kép­te­len­ség­hez ve­ze­tő, sú­lyos szé­dü­lé­se­kig ter­jed. Gya­kor­la­ti szem­pont­ból há­rom fő cso­port­ban tár­gyal­juk a tü­ne­te­ket: 1. fo­lya­ma­tos szé­dü­lés. 2. vissza­té­rő, ro­ham­sze­rû ...

 ...

 ...

 ...

A bel­gyó­gyá­szat­ban az egyik leg­gya­ko­ribb pa­nasz­nak szá­mí­tó szé­dü­lés olyan per­cep­ci­ós (tér­ér­zé­ke­lé­si) za­vart je­lent, ami­kor a be­teg úgy ér­zi, hogy test­hely­ze­te a kör­nye­zet­hez ké­pest meg­vál­to­zik. A szé­dü­lés meg­nyil­vá­nul­hat ál­ta­lá­nos gyen­ge­ség­ér­zés­ben vagy áju­lás­ér­zés­ben (pél­dá­ul ser­dü­lő­ko­ri ...

A köz­le­mény a vestibularis rend­szer rö­vid ana­tó­mi­ai ös­­sze­fog­la­lá­sa után is­mer­te­ti az alap­ve­tő vizs­gá­la­to­kat, ame­lyet a szé­dü­lés­ről pa­nasz­ko­dó be­teg­nél el kell vé­gez­ni. Ezt kö­ve­ti azok­nak a kór­ké­pek­nek az is­mer­te­té­se, ame­lyek a fül-orr-gé­gé­szet tárgy­kö­ré­be tar­toz­nak. Ezek is­me­re­te a há­zi­or­vos­ok előtt ...

A cervicalis vertigo bár na­gyon gya­ko­ri di­ag­nó­zis, vi­ta­tott és nem egy­ér­tel­mű en­ti­tás. Elő­ször Claude Bernard ír­ta le 1858-ban, bi­zo­nyí­tá­sa de Jong ön­kí­sér­le­te­in ala­pul. A köz­le­mény a szé­dü­lés jel­lem­ző­it, di­ag­nó­zi­sát, differenciáldiagnosztikus szem­pon­to­kat és a ke­ze­lé­si le­he­tő­sé­ge­ket fog­lal­ja ös­­sze....