A rend­sze­re­sen vis­­sza­té­rő has­fá­jás a leg­gya­ko­ribb gyer­mek­ko­ri pa­na­szok kö­zé tar­to­zik, amely az ese­tek több­sé­gé­ben nem ma­gya­ráz­ha­tó or­ga­ni­kus okok­kal. A funk­ci­o­ná­lis pa­na­szok meg­ér­té­sé­ben és ke­ze­lé­sé­ben a bi­o­ló­gi­ai fak­to­rok mel­lett a pszichoszociális té­nye­zők­nek is ki­emel­ke­dő je­len­tő­sé­gük van. A ...

Je­len mun­kánk­ban a gyer­mek­kor­ban elő­for­du­ló thrombo­cy­to­peniák jel­lem­ző­it fog­lal­juk ös­­sze. Is­mer­tet­jük a thrombopenia leg­gya­ko­ribb oka­it új­szü­lött-, cse­cse­mő- és gyer­mek­kor­ban. Be­mu­tat­juk a le­het­sé­ges etiológiai té­nye­ző­ket, va­la­mint rész­le­tez­zük a kor­sze­rû ke­ze­lés le­he­tő­sé­ge­it.
....

A neutrophil granulocyták sze­re­pe alap­ve­tő je­len­tő­sé­gû a bak­té­ri­u­mok és gom­bák ál­tal oko­zott fer­tő­zé­sek le­küz­dé­sé­ben, va­la­mint a gyul­la­dá­sos re­ak­ci­ó­ban és a seb­gyógy­ulás­ban. A neutrofilek a haemopoetikus ős­sejt­ből fo­lya­ma­to­san kép­ződ­nek a csont­ve­lő­ben, majd a ke­rin­gés­be és a szö­ve­tek­be ke­rül­ve né­hány óra-nap ...

Je­len ös­­sze­fog­la­ló a gyer­mek­ko­ri leukocytosisok oka­it és azok kli­ni­kai je­len­tő­sé­gét tár­gyal­ja. A fehérvérsejtszám emel­ke­dé­se gya­ko­ri je­len­ség gyer­mek­kor­ban. At­tól füg­gő­en, hogy ez az emel­ke­dés me­lyik fe­hér­vér­sejt-al­cso­por­tot érin­ti, je­lent­het di­ag­nosz­ti­kus vagy te­rá­pi­ás ne­héz­sé­get a ke­ze­lő­or­vos szá­má­ra. A...

A thrombocytosis a thrombocyták szá­má­nak emel­ke­dé­sét je­len­ti a vér­kép­ben. Je­len ös­­sze­fog­la­ló a gyer­mek­ko­ri thrombocytosisok pri­mer és sze­kun­der oka­it, va­la­mint azok kli­ni­kai as­pek­tu­sa­it tár­gyal­ja. Pri­mer thrombocytosisok gyer­mek­kor­ban rit­kán for­dul­nak elő. Az ide tar­to­zó be­teg­sé­gek, pél­dá­ul az es­­szen­ci­á­lis thrombocythemia, a ...

Az át­te­kin­tő cikk­ben a szer­ző a gyer­mek­kor­ban igen gyak­ran je­lent­ke­ző vis­­sza­té­rő ha­si fáj­da­lom kór­ké­pet tár­gyal­ja. A leg­újabb, ún. Ró­ma III kri­té­ri­u­mok sze­rin­ti klas­­szi­fi­ká­ció sze­rint is­mer­te­ti az ide tar­to­zó tünetegyütteseket. Is­mer­te­ti a funk­ci­o­ná­lis has­fá­jás­ok kü­lön­bö­ző cso­port­ja­it, az azok­ra ...

Ma­gyar­or­szá­gon kul­lan­csok két, ideg­rend­sze­ri tü­ne­tek­kel is já­ró, sze­zo­ná­lis kór­ké­pet ter­jesz­te­nek, a kullancsencephalitist és a Lyme-borreliosist. Megelő­zé­sük szem­pont­já­ból fon­tos en­dé­mi­ás te­rü­le­ten tar­tóz­ko­dás al­kal­má­val a meg­fe­le­lő öl­töz­kö­dés, kul­lancs­ri­asz­tó sze­rek al­kal­ma­zá­sa, csí­pés után a kul­lancs ...

Az Archives of Disease in Childhood cí­mû fo­lyó­irat ha­sáb­ja­in (2006; 91: 814–819.) je­lent meg a fen­ti cím­mel a G. Moro és mun­ka­tár­sai ál­tal írt cikk. A köz­le­mény­ben le­írt vizs­gá­lat el­sőd­le­ges hi­po­té­zi­se az volt, hogy a bél­fló­ra meg­vál­toz­ta­tá­sá­val a táp­lá­lék­hoz adott prebiotikumok mo­du­lál­ni ké­pe­sek az im­mun­rend­szer szü­le­tés ...

A szer­ző be­szá­mol a laktózfelszívódás patofiziológiájával kap­cso­la­tos ge­ne­ti­kai ku­ta­tá­sok ered­mé­nye­i­ről. Be­mu­tat­ja a laktáz expresszióját sza­bá­lyo­zó transzkripcionális me­cha­niz­mu­sok ed­dig is­mert­té vált té­nye­ző­it. Meg­vi­lá­gít­ja az adult hipolaktázia, laktózmalabszorpció, laktózintolerancia hár­ma­sá­nak patofiziológiai ...

Az aszt­ma és rhinitis allergica a leg­gya­ko­ribb al­ler­gi­ás ko­mor­bi­di­tás: a rhinitises be­te­gek 20-40%-ánál aszt­ma, az aszt­má­sok 30-90%-ánál al­ler­gi­ás rhinitis is fenn­áll. Ha­son­ló a pa­to­ló­gi­ai alap: a lég­úti nyál­ka­hár­tya gyul­la­dá­sa, al­ler­gi­ás és pro-in­flam­ma­tórikus mediátorok rész­vé­te­le a fo­lya­mat­ban. A cikk eredeti megjelenési helye: ...

Élénk ér­dek­lő­dés kí­sér­te azt a szak­mai fó­ru­mot, ame­lyen a Lilly Hun­gá­ria Kft. be­mu­tat­ta új gyógy­szer­ét, a Strattera^®-t, amely a 6 éves, vagy idő­sebb gyer­me­kek­nél és ser­dü­lők­nél elő­for­du­ló hiperkinetikus za­va­rok ke­ze­lé­sé­re szol­gá­ló át­fo­gó prog­ram ré­sze­ként al­kal­maz­ha­tó. Az ADHD (fi­gye­lem­hi­á­nyos/hiperaktivitás za­var) ...

A kongenitális ané­mi­ák a vö­rös­vér­test­kép­zés rit­ka ve­le­szü­le­tett rend­el­le­nes­sé­gei. Leg­több­ször dif­fe­ren­ci­ál­di­ag­nosz­ti­kai prob­lé­mát je­len­te­nek. A di­ag­nó­zis fel­ál­lí­tá­sa ál­ta­lá­ban csak hos­­szú, ala­pos, szak­in­té­zet­ben tör­té­nő ki­vizs­gá­lás után le­het­sé­ges. Je­len ös­­sze­fog­la­ló­ban a ...

A szer­ző egy be­teg juvenilis idiopathias arthritis szeronegatív polyarticularis for­ma eset­is­mer­te­té­se kap­csán ös­­sze­fog­lal­ja a gyer­mek­ko­ri rheumatoid arthritis gya­kor­la­ti kér­dé­se­it. Ki­eme­li az ízü­le­ti gyul­la­dás­ban szen­ve­dő gyer­me­kek di­ag­nosz­ti­kus ne­héz­sé­ge­it, fel­hív­ja a fi­gyel­met a be­teg­ség jel­leg­ze­tes­sé­ge­i­re, ...

A cikk ké­pet ad a kö­tő­dés­el­mé­le­tek­ről, ame­lyek vi­lág­szer­te rá­te­rel­ték a fi­gyel­met a ko­rai anya-gyer­mek kap­cso­lat fon­tos­sá­gá­ra. Szá­mos kí­sér­let és meg­fi­gye­lés bi­zo­nyít­ja, hogy a kap­cso­lat elég­te­len vol­ta, vagy hi­á­nya ko­moly za­va­ro­kat okoz már cse­cse­mő­kor­ban, de a fel­nőtt­ko­ri al­kal­maz­ko­dá­si ké­pes­ség­re ...

A da­do­gás a be­széd fo­lya­ma­tos­sá­gá­nak za­va­ra, amely sa­já­tos kom­mu­ni­ka­tív hely­ze­tek­ben lép fel, és amely min­den da­do­gó­nál egyé­ni és kü­lön­bö­ző. Így te­hát a da­do­gás a kom­mu­ni­ká­ció za­va­ra is, amely za­var a gyer­mek és a ve­le el­ső­sor­ban kap­cso­lat­ban lé­vő sze­mé­lyek kö­zött ke­let­ke­zik, és ame­lyet több té­nye­ző ...

A figyelemzavar-hiperaktivitás olyan mar­káns, ge­ne­ti­ka­i­lag de­ter­mi­nált tem­pe­ra­men­tum sa­já­tos­ság, amely a bi­o­ló­gi­ai és kör­nye­ze­ti té­nye­zők bo­nyo­lult köl­csön­ha­tá­sa ré­vén kü­lön­bö­ző mér­té­kű funk­ci­o­ná­lis za­var for­má­já­ban, az ön­sza­bá­lyo­zás, az al­kal­maz­ko­dás fel­tű­nő ne­he­zí­tett­sé­gé­ben nyil­vá­nul ...

A ma­jor de­pres­­szió je­len­lé­te a gyer­mek­kor­ban az utób­bi 20-30 év so­rán vált el­fo­ga­dot­tá. Az etiológia össze­tett, ge­ne­ti­kai, egyéb bi­o­ló­gi­ai és kör­nye­ze­ti té­nye­zők áll­nak a be­teg­ség hát­te­ré­ben. A di­ag­nosz­ti­kus kri­té­ri­u­mok meg­egyez­nek a fel­nőtt­ko­ri meg­je­le­nés­sel, az egyes élet­kor­ok­ban azon­ban el­té­rő ...

A kró­ni­kus fá­radt­ság szindró­ma (Chronic Fatigue Syndrome-CFS) meg­oszt­ja a szak­em­be­re­ket, kü­lö­nö­sen a kli­ni­kai de­fi­ní­ci­ót és az etiopatogenezist il­le­tő­en. A fá­radt­ság a ve­ze­tő tü­net, amely­hez más fi­zi­ká­lis és pszi­cho­ló­gi­ai tü­ne­tek is kap­cso­lód­nak. A tü­ne­tek hát­te­ré­ben ki­mu­tat­ha­tó ok nem iga­zol­ha­tó.
A lá­nyok ...

A ta­nul­mány ös­­sze­fog­lal­ja a sür­gős­sé­gi és krí­zis­hely­ze­te­ket a gyer­mek- és ser­dü­lő­pszi­chi­át­ri­á­ban, ki­tér­ve a krí­zis de­fi­ní­ci­ó­i­ra, a sür­gős­sé­gi be­uta­lást nem igény­lő el­hú­zó­dó krí­zi­sek­re és a fel­tét­len gyors kór­há­zi el­he­lye­zést igény­lő szi­tu­á­ci­ók­ra. Rész­le­te­sen a leg­gya­ko­ribb ...