A fej­fá­jás­sal je­lent­ke­ző be­teg vizs­gá­la­ta­kor el­ső fel­adat an­nak el­dön­té­se, hogy a fej­fá­jás más be­teg­ség tü­ne­te-e vagy ma­ga a be­teg­ség. Az anam­né­zis, fi­zi­ká­lis vizs­gá­lat és a műsze­res vizs­gá­la­tok kö­zül el­ső­sor­ban a kép­al­ko­tó-vizs­gá­la­tok se­gí­te­nek eb­ben. Amen­­nyi­ben önál­ló fej­fá­jás­be­teg­ség­gel ...

A myasthenia gravis jel­leg­ze­tes autoimmun be­teg­ség, a neu­ro­musz­ku­láris junkció acetilkolin-receptorainak mű­kő­dé­sét gát­ló el­len­anya­gok kö­vet­kez­té­ben ala­kul ki a jel­leg­ze­tes izom­gyen­ge­ség, izom­fá­ra­dé­­kony­ság. Az ese­tek 85%-ában az acetilkolin-re­cep­to­rok el­len kép­ző­­dő el­len­anyag­ok mu­tat­ha­tók ki a be­te­gek szé­ru­má­ból. Ezen ...

I. Alap­ve­tő meg­fon­to­lá­sok

1. A pro­to­koll al­kal­ma­zá­si/ér­vé­nyes­sé­gi te­rü­le­te

A pro­to­koll a fel­nőtt­ko­ri hi­per­tó­nia há­zi­or­vo­si el­lá­tá­sá­nak (meg­elő­zés, szû­rés, di­ag­nosz­ti­ka, ke­ze­lés, gon­do­zás) ja­va­solt te­en­dő­it és hoz­zá­kap­cso­ló­dó­an a kardiovaszkuláris ri­zi­kó­fel­mé­rés ...

A Nem­ze­ti Egész­ség­ügyi Prog­ra­mok ré­sze a Szív és Ér­rend­sze­ri Nem­ze­ti Prog­ram is, amely azt a célt tûz­te ki, hogy csök­ken­jen Ma­gyar­or­szá­gon a szív- és ér­rend­sze­ri be­teg­sé­gek gya­ko­ri­sá­ga, il­let­ve az eb­ből szár­ma­zó ha­lá­lo­zás. Az utób­bi évek­ben szá­mos eh­hez a te­rü­let­hez kap­cso­ló­dó prog­ram in­dult el, ezek kö­zül az egyik ...

A ha­zai és nem­zet­kö­zi aján­lá­sok sze­rint a tiazid diuretikumoknak he­lyük van a hi­per­tó­nia ke­ze­lé­sé­ben akár monoterápiában, akár kom­bi­ná­ci­ó­ban ad­juk azo­kat. Al­kal­ma­zá­suk­nak azon­ban gá­tat szab­hat­nak a már kis dó­zis­ban is elő­for­du­ló nem­kí­vá­na­tos metabolikus mel­lék­ha­tá­sok. Az ed­dig meg­is­mert vizs­gá­la­tok­ban a ...

Egy ha­zai fel­mé­rés sze­rint a do­há­nyo­sok 70%-a nyi­lat­ko­zott úgy, hogy na­gyon sze­ret­ne le­szok­ni a do­hány­zás­ról. Nem ke­vés kö­zöt­tük az olyan, aki már négy­szer, öt­ször is ne­ki­ru­gasz­ko­dott, hogy le­szok­jon, ám egy idő után még­is vis­­sza­tért a ré­gi „ha­ver­hoz”. Ne­kik, és min­den do­hány­zás­ról le­szok­ni vá­gyó­nak kí­nál min­den ...

A gyógy­szer­for­ma nem­csak biz­to­sít­ja a ha­tó­anyag szer­ve­zet­be jut­ta­tá­sát, ha­nem a ha­tó­anyag-le­adás sza­bá­lyo­zá­sá­val be­fo­lyá­sol­ni ké­pes a gyógy­szer szer­ve­zet­be­li sor­sát. Nap­ja­ink­ban a gyógy­szer­ipar egyik leg­gyor­sab­ban fej­lő­dő te­rü­le­te az új­sze­rű ha­tó­anyag-le­adó rend­sze­rek fej­lesz­té­sé­re irá­nyul, ame­lyek a ...

Az idős­kort az ar­té­ri­ák ke­mé­nye­dé­se és a cson­tok pu­hu­lá­sa jel­lem­zi. Az osteoporosis a leg­gya­ko­ribb csont­be­teg­ség, amely em­be­rek mil­li­ó­i­nak éle­tét be­fo­lyá­sol­ja, és szö­vőd­mé­nyei nagy egész­ség­ügyi ki­adá­sok­kal jár­nak. Ugyan­csak nép­be­teg­ség az ateroszklerózis, amely­nek ri­zi­kó­fak­to­rai az ér­dek­lő­dés elő­te­ré­ben ...

Kü­lön­bö­ző vizs­gá­la­tok ered­mé­nyei sze­rint az alap­el­lá­tás­ban meg­for­du­ló be­te­gek 30-40%-ának van va­la­mi­lyen men­tá­lis prob­lé­má­ja (1, 2). Ezek­nek csak fe­le ke­rül fel­is­me­rés­re, il­let­ve a fel­is­mert ese­tek­nek csak 20 szá­za­lé­ka kap ha­té­kony ke­ze­lést. A WHO elő­re­jel­zé­se sze­rint a XXI. Szá­zad ele­jén a men­tá­lis be­te­gek ...

A fel­ső lég­úti fer­tő­zé­ses meg­be­te­ge­dé­sek és köz­tük az akut rhino­si­nu­sitis az el­sők kö­zött sze­re­pel­nek az or­vos­hoz for­du­lás leg­gya­ko­ribb okai kö­zött. A kez­de­ti na­pok eny­he-kö­ze­pes fo­kú tü­ne­tei ví­rus­fer­tő­zés­hez köt­he­tők és még a mel­lék­üre­gek érin­tett­sé­ge ese­tén (akut nem-bak­te­ri­á­lis rhinosinusitis) sem ...

A bé­ta-blok­ko­lók az egyik leg­el­ter­jed­teb­ben hasz­nált gyógy­szer­cso­port tag­jai a kardiovaszkuláris farmakoterápiában. Az 1990-es évek kö­ze­pén a diuretikumok mel­lett a bé­ta-blok­ko­lók ké­pez­ték az el­ső­ként vá­lasz­tan­dó vér­nyo­más­csök­ken­tők cso­port­ját a pri­mer, es­­szen­ci­á­lis hi­per­tó­nia te­rá­pi­ás fegy­ver­tá­rá­ban. Azon­ban az ...

A hemosztázis za­va­ra­i­val, köz­tük a szer­zett vér­al­va­dá­si za­va­rok­kal min­den­na­pi mun­ká­juk so­rán a há­zi­or­vos­ok vi­szony­lag gyak­ran ta­lál­koz­nak, a ve­le­szü­le­tett vér­zé­keny­ség azon­ban rit­kán for­dul elő pra­xi­suk­ban. Ha­zánk­ban az is­mert és gon­do­zott ve­le­szü­le­tet­ten vér­zé­keny be­te­gek szá­ma ös­­sze­sen sem éri el a 3000 ...

Ha­zánk­ban éven­te mint­egy 1000 új nyi­rok­szö­ve­ti da­ga­na­tos meg­be­te­ge­dést fe­dez­nek fel. A tu­mo­ros meg­be­te­ge­dé­sek e faj­tá­já­ról az em­be­rek vi­szony­lag ke­ve­set tud­nak. A be­teg­ség fel­is­me­ré­sét ne­he­zí­ti „rej­tőz­kö­dő” vol­ta, hi­szen a be­te­gek sok­szor tü­net­men­te­sek, il­let­ve a je­lent­ke­ző tü­ne­te­ket más ...

A trom­bó­zis­sal fe­nye­ge­tő ál­la­po­tok ke­ze­lé­se ter­hes­ség­ben is el­en­ged­he­tet­len mind az anya mind a mag­zat ér­de­ké­ben. A te­rá­pi­á­ban hasz­nált gyógy­sze­rek ugyan­ak­kor tí­pu­suk­tól és az al­kal­ma­zás idő­zí­té­sé­től füg­gő­en vál­to­zó mér­té­kû koc­ká­za­tot je­len­te­nek a mag­zat szem­pont­já­ból. Az or­vos szá­má­ra ...

A tar­tós orá­lis antikoaguláns ke­ze­lés leg­gya­ko­ribb in­di­ká­ci­ói a pit­var­fibrilláció és a mû­bil­len­tyû. Az új aján­lá­sok sze­rint az orá­lis anti­koaguláns ke­ze­lés ab­szo­lút in­di­ká­ci­ó­ja pitvarfibrillációban egy ma­gas vagy leg­alább 2 kö­ze­pes ri­zi­kó­fak­tor je­len­lé­te. Az orá­lis antikoaguláns ke­ze­lés be­ál­lí­tá­sa INR sze­rint ...

A kom­bi­nált trombocitagátlás elő­nye­i­nek fel­is­me­ré­se perkután ko­ro­ná­ria-intervenciókban 10 éves múlt­ra te­kint vis­­sza. Mind­ad­dig szin­tén kom­bi­nált antitrombotikus ke­ze­lést al­kal­maz­tak, al­kal­maz­tunk er­re a cél­ra (heparin, kumarin, asz­pi­rin), ke­vés si­ker­rel. A kom­bi­nált thieno­py­ridin és asz­pi­rin­ke­ze­lés tet­te le­he­tő­vé (töb­bek ...

Nem­csak a stroke igé­nyel sür­gős át­vizs­gá­lást, ha­nem az át­me­ne­ti agyi ke­rin­gé­si za­var is (TIA). A TIA sok­szor a meg­sem­mi­sí­tő stroke elő­je­le. Leg­sür­gő­sebb fel­adat az akut stroke-beteg CT-be jut­ta­tá­sa (ahol meg­szer­vez­he­tő, ott egye­ne­sen a be­teg la­ká­sá­ról a CT-be), mi­vel mi­nél ha­ma­rabb kez­dő­dik a trombolízis, an­nál na­gyobb a ja­vu­lás ...

Szer­ző át­te­kin­ti a vé­nás tromboembóliára (VTE) haj­la­mo­sí­tó ve­le­szü­le­tett és szer­zett té­nye­ző­ket, azok sú­lyos­sá­gi fo­kát és gya­ko­ri­sá­gát. Ki­eme­li, hogy a VTE multietiológiájú kór­kép, amely több­nyi­re va­la­mi­lyen ve­le­szü­le­tett thrombophilia ta­la­ján, de szer­zett haj­la­mo­sí­tó té­nye­ző(k) kö­vet­kez­té­ben ala­kul ki. ...

Az al­va­dá­si rend­szer át­te­kin­té­se nem le­het­sé­ges a ma már rész­le­te­seb­ben meg­is­mert, de még sok is­me­ret­lent tar­tal­ma­zó egyéb hemo­szta­tikus rend­sze­rek, a trombocitarendszer és az endothelsejtek műkö­dé­sé­nek, bio­ké­mi­á­já­nak is­me­re­te nél­kül. Mind­ezek­hez még patobiokémiai fo­lya­ma­tok is kap­cso­lód­nak (mint pl. a gyul­la­dás), amik ...