A 2-es tí­pu­sú di­a­bé­tesz prevalenciája nö­ve­ke­dé­sé­nek hát­te­ré­ben dön­tő­en a fi­zi­kai inak­ti­vi­tás és a zsír­ban-ka­ló­ri­á­ban gaz­dag ét­rend ál­tal ki­vál­tott el­hí­zás áll. Az in­zu­lin­re­zisz­ten­ci­á­hoz, a 2-es tí­pu­sú di­a­bé­tesz­hez és a metabolikus szindró­ma egyéb meg­je­le­né­si for­má­já­hoz gyak­ran tár­sul a hi­per­tó­nia....

Az or­vos­tu­do­mány­ban is­me­re­te­ink men­­nyi­sé­ge szin­te ex­po­nen­ci­á­li­san gya­ra­po­dik. En­nek a ha­tal­mas friss is­me­ret­anyag­nak az át­adá­sa igen fon­tos fel­ada­ta az egy­re na­gyobb szám­ban meg­je­le­nő fo­lyó­irat­ok­nak, kü­lö­nös te­kin­tet­tel ar­ra, hogy rá­adá­sul kü­lön­bö­ző ré­te­ge­ket kell meg­szó­lí­ta­ni­uk. Ezért ...

 A metabolikus szind­ró­má­ban jel­leg­ze­tes­nek tart­ják az atherogen dyslipidaemia (hypertriglyceridaemia, ala­csony HDL-koleszterinszint, small dense LDL-koleszterin-koncentráció emel­ke­dé­se) je­len­lét­ét, de az ese­tek több mint 2/3-ában va­la­mi­lyen mér­té­kű hypercholesterinaemia, LDL-koleszterinszint-emelkedés is fenn­áll. Mi­u­tán a dy­s­li­pidaemia vo­nat­ko­zá­sá­ban a pri­mer...

 A statinok je­len­tős mér­ték­ben csök­ken­tik az LDL-koleszterin (low density, va­gyis kis sű­rű­sé­gű lipoprotein) és a TG-szintet (triglicerid), míg a HDL- ko­lesz­te­rint (high density, va­gyis nagy s­űrűsé­gű lipoprotein) ki­sebb mér­ték­ben eme­lik - ezen lipidfrakciók kó­ros szint­je kü­lön-kü­lön is fo­koz­za a kardiovaszkuláris (CV) ri­zi­kót. Pri­mer és sze­­kun­der ...

 A szer­ző be­mu­tat­ja, hogy a ma­gas vér­nyo­más ki­ala­ku­lá­sa ön­ma­gá­ban je­len­tős kardiovaszkuláris ri­zi­kó­fak­tor, amely együtt jár a mor­ta­li­tás és a szö­vőd­mé­nyek ki­ala­ku­lá­sá­val. Az iro­da­lom­ban meg­je­lent szá­mos, kü­lön­bö­ző ér­té­kű szív- és ér­rend­sze­ri koc­ká­za­ti fak­tor kli­ni­kai ér­té­két vizs­gál­ja, és ...

 Az el­múlt évek­ben egy­re gyak­rab­ban al­kal­maz­zuk az ana­lóg­in­zu­lin ké­szít­mé­nye­ket, mind az 1-es, mind a 2-es tí­pu­sú di­a­bé­tesz ke­ze­lé­sé­ben. Az újon­nan ki­fej­lesz­tett bá­zis ana­ló­gok egyen­le­te­sebb és hos­­szabb ha­tá­sú­ak, mint az NPH-inzulin, és így az ana­lóg­ke­ze­lés lé­nye­ge­sen egy­sze­rűb­bé vált, mi­vel nincs töb­bé ...

A szer­zők fel­hív­ják a fi­gyel­met ar­ra, hogy gesztációs di­a­bé­tesz ké­sőb­bi élet­kor­ban metabolikus szindró­ma ki­ala­ku­lá­sán ke­resz­tül akár 2-es tí­pu­sú cu­kor­be­teg­ség for­má­já­ban is ma­ni­fesz­tá­lód­hat. En­nek a fo­lya­mat­nak alap­ve­tő ös­­sze­te­vő­je a gesztációs di­a­bé­teszt is elő­idé­ző in­zu­lin­re­zisz­ten­cia és an­nak ...

 A szimpato-adrenerg jel­le­gű tü­ne­tek a stimulatív, ét­ke­zést kö­ve­tő, hypoglykaemiát el­há­rí­tó re­ak­ci­ók együt­te­se. Ezek hát­te­ré­ben 2-es tí­pu­sú di­a­bé­teszt akár évek­kel meg­elő­ző ir­re­gu­lá­ris in­zu­lin­ki­áram­lás áll­hat, meg­tar­tott in­zu­lin­ér­zé­keny­ség mel­lett. Utób­bi sa­já­tos­ság a 2-es tí­pu­sú cu­kor­be­te­gek ...

Hi­per­tó­nia ki­ala­ku­lá­sá­ra gyak­ran szá­mít­ha­tunk mind 1-es, mind 2-es tí­pu­sú di­a­bé­tesz­ben. A hi­per­tó­nia ki­ala­ku­lá­sá­nak patomechanizmusában kö­zös jel­leg­ze­tes­sé­gek (a szer­ve­zet ki­cse­rél­he­tő nát­ri­um­tar­tal­má­nak nö­ve­ke­dé­se, a renin–angiotenzin-rendszer ak­ti­vi­tá­sá­nak fo­ko­zó­dá­sa) mel­lett di­a­bé­tesz ...

 Ál­ta­lá­no­san el­fo­ga­dott, hogy a szim­pa­ti­kus ide­gi ak­ti­vi­tás kulcs­sze­re­pet ját­szik a kardiovaszkuláris és metabo­li­kus sza­bá­lyo­zás­ban. Meg­győ­ző bi­zo­nyí­té­kok van­nak ar­ra, hogy a hi­per­tó­nia ki­ala­ku­lá­sá­ban és fenn­tar­tá­sá­ban a fo­ko­zott szim­pa­ti­kus ide­gi ak­ti­vi­tás az egyik meg­ha­tá­ro­zó té­nye­ző. A ma­gas ...

 A kardiovaszkuláris be­teg­sé­gek pre­ven­ci­ó­já­ban kulcs­fon­tos­sá­gú­ak az ACE-gátlók. A hi­per­tó­ni­ás be­te­gek több­sé­gé­ben az egy­re ala­cso­nyabb cél­vér­nyo­más-ér­té­kek el­éré­sé­hez az ese­tek nagy ré­szé­ben kom­bi­ná­ci­ós ke­ze­lés­re van szük­ség. Az ACE-gátlók elő­nye, hogy min­den más vér­nyo­más­csök­ken­tő­vel ...

A kardiometabolikus szindró­ma elő­for­du­lá­sát a fel­nőtt po­pu­lá­ci­ó­ban 25-40% kö­rü­li­nek be­csü­lik a fej­lett or­szá­gok­ban. A szindró­ma ma­gá­ban fog­lal­ja az inzulinrezisztenciát/hyperinsulinaemiát, a cent­rá­lis el­hí­zást, a dyslipidaemiát, a ma­gas vér­nyo­mást, a mikroalbuminuriát, a fo­ko­zott gyul­la­dá­sos fo­lya­ma­to­kat, a hiperkoagulabilitást és a ...

For­rás: Baigent C, Keech A, Kearney PM, Blackwell L, Buck G, Pollicino C, Kirby A, Sourjina T, Peto R, Collins R, Simes R. Cholesterol Treatment Trialist (Ctt) Collaborators: Efficacy And Safety Of Cholesterol-Lowering Treatment: Prospective Meta-Analysis Of Data From 90 056 Participants In 14 Randomised Trials Of Statins. Lancet 2005; 366: 1267–1278.
 ...

A „jár­vány­sze­rű” jel­ző saj­nos jo­gos, de az ag­gasz­tó mé­re­tű nö­ve­ke­dés csak a 2-es tí­pu­sú di­a­bé­tesz­re jel­lem­ző. Bár az 1-es tí­pu­sú cu­kor­be­teg­ség elő­for­du­lá­si gya­ko­ri­sá­ga is nö­vek­szik va­la­me­lyest nap­ja­ink­ban, e di­a­bé­tesz tí­pust te­kint­ve azon­ban nincs szó drá­mai mér­té­kű nö­ve­ke­dés­ről. Az ...

Az em­be­ri test­nek fo­lya­ma­to­san al­kal­maz­kod­nia kell a kör­nye­zet ha­tá­sa­i­hoz. Az élet­cik­lus-vál­tá­sok, a mik­ro­or­ga­niz­mus­ok­kal, köz­tük pa­togénekkel va­ló ta­lál­ko­zás, a stressz, az in­ten­zív fi­zi­kai igény­be­vé­tel, vagy akár a hir­te­len idő­já­rás-vál­to­zás is ké­pe­sek csök­ken­te­ni a vé­de­ke­ző­ké­pes­sé­get, ...

Az ASCOT-vizsgálat le­zá­rul­tá­val egy­ér­tel­művé vált, hogy nagy kardiovasz­ku­lá­ris ri­zi­kó­jú, hi­per­tó­ni­ás be­te­gek ke­ze­lé­sé­ben a kor­sze­rű te­rá­pi­át ma el­ső­sor­ban a kalcium­an­ta­gonista + ACE-gátló kom­bi­ná­ció ké­pe­zi. Ha ma elő­ál­lí­ta­ná­nak polipill tab­let­tát, statint biz­to­san tar­tal­maz­na, az evi­den­ci­á­kon ala­pu­ló ...

A 2-es tí­pu­sú di­a­bé­tesz az idő előt­ti ha­lá­lo­zás egyik fő ri­zi­kó­fak­to­ra. A prog­nó­zis ja­ví­tá­sá­ra jó le­he­tő­sé­get kí­nál a metformin, amely a szá­mos pleiotróp ha­tá­sá­nak kö­szön­he­tő­en, köz­tük az antiaterogén, anti­trom­bo­ti­kus ha­tá­sok, az in­zu­lin­re­zisz­ten­cia csök­ken­té­se ré­vén, jó gli­ké­miás kont­rollt biz­to­sít, ...

 A reszinkronizációs te­rá­pia (cardiac resynchronisation therapy, CRT) a sú­lyos balkamra-diszfunkcióval, intra- és interventrikuláris ve­ze­té­si za­var­ral rendel­ke­ző, gyógy­szer refrakter szív­elég­te­len­ség ha­té­kony te­rá­pi­á­ja. Vizs­gá­la­tunk­ban az ET-1 és a bigET szé­rum­szin­tek vál­to­zá­sát, va­la­mint a túl­élést kö­vet­tük CRT ha­tá­sá­ra 36 be­te­gen....

He­lye: Ba­la­ton­fü­red, 2006. má­jus 12....