El­nök: JM. Nijman. Tit­kár: E. Kiely
(Mad­rid Ho­tel NH Eurobuilding; 2005. november 11–13.)...

A szá­mos le­he­tő­sé­g el­le­né­re több mint egy év­ti­ze­de a ko­rai prosz­ta­ta­rák stan­dard kuratív ke­ze­lé­si mód­sze­re a ra­di­ká­lis prostatectomia. A szer­zők sa­ját osz­tá­lyuk anya­gá­ban mu­tat­ják be, il­let­ve elem­zik a ra­di­ká­lis prostatectomiák ered­mé­nyes­sé­gét. 2001. ja­nu­ár 1. és 2005. de­cem­ber 31. kö­zött 56 ra­di­ká­lis prostatectomiát ...

A szer­zők cél­ja az osz­tá­lyu­kon vég­zett két­fé­le inkontinencia-gátló mű­tét (a retropubikus TVT és IVS és transzobturátor TOT) össze­ha­son­lí­tá­sa a szö­vőd­mé­nyek és az ered­mé­nyek szem­pont­já­ból. 2000 és 2005 kö­zött 101 retropubikus és 52 transzobturátor mű­té­tet vé­gez­tek osz­tá­lyu­kon. Intraoperatív cisztoszkópiát TOT-műtét ese­tén nem vé­gez­tek. A TVT- ...

A nit­ro­gén-mo­no­xid­nak (NO) rég­óta is­mert a sze­re­pe a gyul­la­dá­sos fo­lya­ma­tok­ban. A húgy­hó­lyag­ban le­zaj­ló gyul­la­dá­sok­ban be­töl­tött sze­re­pé­ről azon­ban ed­dig az ada­tok sze­gé­nye­sek. A szer­ző egy ál­ta­la ki­dol­go­zott pat­kány­mo­del­len vég­zett hó­lyag iszkémia-reper­fú­ziós (I/R) kí­sér­let­so­ro­zat­ról szá­mol be, ahol a ...

Az androgén re­cep­tor nor­má­lis kö­rül­mé­nyek kö­zött a prosz­ta­ta­rák sejt­je­i­ben ligandkötés és egyéb koaktivátorok ré­vén mű­kö­dik. A ma hasz­nált te­rá­pi­ás ha­tás a tesztoszte­ron és re­cep­tor komp­lex kép­ző­dés gát­lá­sa ré­vén jön lét­re. A sejt­szin­tű ku­ta­tá­sok elő­re­ha­lad­tá­val ma már tud­juk, hogy sok­kal bo­nyo­lul­tabb a tumorgenezis ...

Az endotheliális nit­ro­gén-mo­no­xi­don és a prosztanoidokon kí­vül egy endo­thelium ere­de­tű hiperpolarizáló fak­tor (EDHF) is fon­tos sze­re­pet ját­szik a pé­nisz ar­té­ria si­ma­izom-tó­nu­sá­nak sza­bá­lyo­zá­sá­ban. Mun­kánk cél­ja an­nak vizs­gá­la­ta, va­jon a CNP-e az EDHF hu­mán pé­nisz rezisztenciaereken. A ne­mi át­ala­kí­tó mű­té­tek­ből szár­ma­zó pé­nisz ...

A Romics Im­re pro­fes­­szor ál­tal 1999. feb­ru­ár 27-én el­in­dí­tott to­vább­kép­ző jel­le­gű Fü­vész­ker­ti Uro­ló­gus Na­pok 2006. feb­ru­ár 24–25. kö­zött, im­má­ron a 15. al­ka­lom­mal ke­rült meg­ren­de­zés­re bi­zo­nyít­ván azt, hogy az uro­ló­gus tár­sa­da­lom igényt tart egy ilyen tí­pu­sú szak­mai ren­dez­vény­re. Ugyan­ak­kor – a har­ma­dik után ...

Az idős­kor spe­ci­á­lis prob­lé­mát je­lent a kardiovaszkuláris ri­zi­kó­stá­tusz meg­íté­lé­se szem­pont­já­ból is. Ter­mé­sze­tes, hogy eze­ket az el­té­ré­se­ket szem előtt kell tar­ta­nunk a pre­ven­tív és te­rá­pi­ás stra­té­gi­á­nál. A köz­le­mény az idős­kor spe­ci­á­lis prob­lé­má­it és ke­ze­lé­si le­he­tő­sé­ge­it fog­lal­ja ös­­sze, ...

Idős­kor­ban a szív­rit­mus­za­var­ok leg­gyak­rab­ban struk­tu­rá­lis szív­be­teg­ség kö­vet­kez­mé­nye­ként je­lent­kez­nek. Ke­ze­lést igé­nyel­nek, amen­­nyi­ben pa­naszt okoz­nak, vagy ront­ják az alap­be­teg­ség prog­nó­zi­sát. A leg­gyak­rab­ban je­lent­ke­ző tar­tós rit­mus­za­var a pitvarfibrilláció, amely­nél kuratív ke­ze­lés idős­kor­ban ál­ta­lá­ban nem...

A prospektíven ter­ve­zett ASCOT (Anglo Scandinavian Cardiac Outcomes Trial) vizs­gá­lat­ban 19.257 vé­let­len be­so­ro­lá­sú ke­zelt vagy ke­ze­let­len hi­per­tó­ni­ás, a vizs­gá­lat idő­pont­já­ban nem dys­li­pidaemiás, leg­alább 3 kardiovaszkuláris ri­zi­kó­fak­tor­ral ren­del­ke­ző be­teg­nél az amlo­di­pin/pe­rin­dopril ala­pú ke­ze­lés szignifikánsan csök­ken­tet­te az ...

A szív­be­teg­ség és kö­vet­kez­mé­nye­i­nek elő­for­du­lá­sa a pra­xis­ban min­den­na­pos. Ki­szá­mít­ha­tat­lan azon­ban, hogy a szív­be­teg­ség kö­vet­kez­mé­nye­i­ből adó­dó­an mi­lyen vá­rat­lan for­du­la­tok­ra szá­mít­ha­tunk be­te­ge­ink éle­té­ben. Ezért igen fon­tos a szív­be­te­gek gon­do­zá­sa, ál­la­po­tuk szo­ros mo­ni­to­ro­zá­sa, és ...

Nap­ja­ink­ban a tra­u­mát szen­ve­dett be­te­gek szá­ma emel­ke­dő ten­den­ci­át mu­tat. Meg­fe­le­lő el­lá­tá­suk­nak szer­ves ré­sze a ki­elé­gí­tő fáj­da­lom­csil­la­pí­tás, amely há­rom fő rész­re oszt­ha­tó: az akut fá­zis­ban vég­zett, a mű­té­tet kö­ve­tő vagy gyógy­ulá­si idő­szak­ban és a kró­ni­kus fá­zis­ban. A nem meg­fe­le­lő­en vég­zett ...

A szer­zők a nyak re­gi­o­ná­lis be­teg­sé­ge­i­nek di­ag­nosz­ti­ká­ját, dif­fe­ren­ci­ál­di­ag­nosz­ti­ká­ját és te­rá­pi­á­ját tár­gyal­ják az aspecifikus és spe­ci­fi­kus nya­ki fáj­da­lom kon­cep­ci­ó­ját tart­va szem előtt. A nyak ana­tó­mi­á­já­nak és funk­ci­ó­já­nak is­me­re­te, a he­lyes anam­né­zis, jó fi­zi­ká­lis vizs­gá­lat alap­ján a ...

A há­zi­or­vos­ok és há­zi gyer­mek­or­vos­ok mun­ká­juk so­rán szá­mos olyan prob­lé­má­val ta­lál­koz­nak, me­lyek meg­ol­dá­sá­hoz spe­ci­á­lis sze­mé­sze­ti is­me­re­tek szük­sé­ge­sek. Ezek kö­zött első he­lyen áll­nak a különböző szem­sé­rü­lé­sek. A szem­sé­rü­lé­sek egy ré­sze azon­na­li el­lá­tást igé­nyel ilyen­kor a szem sor­sa azon mú­lik, hogy ...

Az antilipidémiás gyógy­szer­pa­let­ta gaz­da­go­dá­sa egyút­tal a ke­ze­lé­si le­he­tő­sé­gek bő­vü­lé­sét is ma­gá­val hoz­ta. A te­rá­pia meg­vá­lasz­tá­sa so­rán nap­ja­ink­ban már nem­csak a gyógy­sze­rek lipid­csök­ken­tő ka­pa­ci­tá­sa, ha­nem a nem-lipid (ún. pleiotropiás) ha­tá­sát is fi­gye­lem­be kell ven­ni, és a gyógy­szer hasz­nos­sá­gát a be­teg ...

A nagy kardiovaszkuláris koc­ká­za­tú be­te­gek lipidcsökkentő ke­ze­lé­sé­ben a mai ki­hí­vá­sok­ra egy­re in­kább a hi­per­tó­nia ke­ze­lé­sé­ben már jól be­vált kom­bi­ná­ci­ós ke­ze­lés nyújt­hat biz­ton­sá­gos se­gít­sé­get. A két ko­lesz­te­rin­for­rás (be­lek­ből tör­té­nő fel­szí­vó­dás és a máj­ban tör­té­nő szin­té­zis) együt­tes ...

Az el­hí­zás az utób­bi év­ti­ze­dek­ben nép­be­teg­ség­gé vált. Rég­óta is­mert, hogy szá­mos kór­kép gya­ko­ribb elő­for­du­lá­sá­ért fe­le­lős, ame­lyek kö­zül a leg­fon­to­sab­bak a diabetes mellitus, a hi­per­tó­nia és a kardiovaszkuláris be­teg­sé­gek. Az el­hí­zás és más be­teg­ség kö­zöt­ti kap­cso­lat­tal 2001 óta fog­lal­ko­zunk töb­bet, ami­ó­ta az USA...

A hi­per­tó­ni­á­ban szen­ve­dő be­te­gek 70-80%-ánál a meg­fe­le­lő cél­vér­nyo­más és ez­zel a szív és ér­rend­sze­ri ha­lá­lo­zás csök­ken­té­se kom­bi­nált antihipertenzív te­rá­pi­á­val ér­he­tő el, mér­sé­kel­ve ez­zel az egyes gyógy­sze­rek dó­zi­sá­nak eme­lé­se kap­csán je­lent­ke­ző mel­lék­ha­tá­so­kat és ki­hasz­nál­va az el­té­rő ...

Az óri­ás­sej­tes arteritis nem rit­ka be­teg­ség. Öt­ven év fe­let­ti be­teg­ben je­lent­ke­ző is­me­ret­len ere­detű ma­gas sül­­lye­dés, kró­ni­kus fej­fá­jás, láz, fo­gyás, izom­fáj­da­lom ese­tén gon­dol­ni kell rá. A be­teg­ség jól gyó­gyít­ha­tó, vi­szont a ké­sői fel­is­me­rés és az el­ké­sett ke­ze­lés vak­ság­hoz ve­zet­het....