Az ülés he­lye: DEOEC, Kar­di­o­ló­gi­ai In­té­zet Könyv­tá­ra 4032 Deb­re­cen, Mó­ricz Zs. Krt. 22....

A fáj­da­lom csil­la­pí­tá­sa alap­ve­tő em­be­ri és or­vo­si kö­te­les­sé­günk. Az al­kot­má­nyunk ren­del­ke­zik min­den ál­lam­pol­gár egész­sé­gé­hez va­ló jo­gá­ról, amit az 1997. évi CLIV. Tv. sza­bá­lyoz és a fáj­da­lom­csil­la­pí­tás­hoz va­ló jo­got ki­emel­ten ne­ve­sí­ti. Mind­ezek el­le­né­re a fáj­da­lom, mint né­ma jár­vány, ott le­beg a fris­sen...

A vá­ran­dós nő és a mag­zat egész­sé­gi ál­la­po­tá­nak meg­óvá­sa, egész­sé­ges utó­dok vi­lág­ra se­gí­té­se jo­gos igé­nye a tár­sa­da­lom­nak. Ezt se­gí­ti elő a vá­ran­dós nők és mag­za­ta­ik vé­del­mé­vel, vizs­gá­la­tá­val, ke­ze­lé­sé­vel fog­lal­ko­zó terhesgondozás, ami ma­gá­ban fog­lal­ja az anyai és mag­za­ti be­teg­sé­gek, ...

A vi­lá­gon je­len­leg há­rom­száz­mil­li­ó­ra te­he­tő a kró­ni­ku­san he­pa­ti­tis B ví­rus­sal fer­tő­zöt­tek szá­ma. Az akut B-hepatitis az ese­tek kb. 90%-ában meg­gyógy­ul, és a fer­tő­zött egyé­nek 10%-ában fej­lő­dik ki kró­ni­kus he­pa­ti­tis. A be­teg­ség idő­tar­ta­ma alatt, meg­fe­le­lő te­rá­pia nél­kül, az idült he­pa­­ti­tis szö­vet­ta­ni je­lei ...

A moz­gás­szer­vi be­teg­sé­gek ve­ze­tő sze­re­pet töl­te­nek be a rok­kant­sá­got elő­idé­ző meg­be­te­ge­dé­sek kö­zött, ame­lyek egy­re nö­vek­vő gya­ko­ri­sá­ga vi­lág­szer­te meg­hök­ken­tő költ­sé­ge­ket és gaz­da­sá­gi kö­vet­kez­mé­nye­ket ered­mé­nyez. A re­u­ma­to­ló­gi­ai be­teg­sé­gek rend­kí­vül el­ter­jed­tek, a la­kos­ság mint­egy 20%-...

A Ma­gyar Diabetes Tár­sa­ság 2006. évi ti­ha­nyi Kong­res­­szu­sán a GlaxoSmithKline „In­zu­lin­re­zisz­ten­cia” cím­mel tar­tott szim­pó­zi­u­mot prof. dr. Jermendy György el­nök­le­té­vel. A té­ma ak­tu­a­li­tá­sát jel­zi, hogy a 600 fős nagy­ter­met zsú­fo­lá­sig meg­töl­töt­te az ér­dek­lő­dő hall­ga­tó­ság. A 2-es tí­pu­sú di­a­bé­tesz­ben a ...

Az ASCOT-vizsgálat le­zá­rul­tá­val egy­ér­tel­művé vált, hogy nagy kardiovasz­ku­lá­ris ri­zi­kó­jú, hi­per­tó­ni­ás be­te­gek ke­ze­lé­sé­ben a kor­sze­rű te­rá­pi­át ma el­ső­sor­ban a kal­ci­­um­antagonista + ACE-gátló kom­bi­ná­ció ké­pe­zi. Ha ma elő­ál­lí­ta­ná­nak poli­pill tab­let­tát, statint biz­to­san tar­tal­maz­na, az evi­den­ci­á­kon ala­pu­ló ...

A vas­tag­bél diverticulosisa az ese­tek több­sé­gé­ben tü­net- és pa­nasz­men­tes ál­la­pot. Az utób­bi év­ti­zed­ben a kór­kép mind gya­ko­ribb, a szö­vőd­mé­nyes ese­tek szá­ma sza­po­ro­dik. Rost­sze­gény ét­rend, vas­kos, rö­vi­dült co­lon fal, motilitási za­var ered­mé­nye­ként vál­to­zó szá­mú és mé­re­tû pseu­do-diverticulumok kép­ződ­nek, el­ső­sor­ban a ...

A farmakogenomika tu­do­má­nya a genomika, mint bi­o­ló­gi­ai rend­szer­tu­do­mány és a gyógy­szer-bi­o­ló­gia köl­csö­nö­sen meg­ter­mé­ke­nyí­tő ta­lál­ko­zá­sá­nak ter­mé­ke. A genomikai adat­bá­zi­so­kat, nagy tel­je­sí­tő­ké­pes­sé­gû genomikai tech­no­ló­gi­á­kat és bioinformatikai esz­köz­rend­szert hasz­ná­ló tu­do­mány két fő te­rü­le­te: ...

A lipidanyagcsere és az ér­el­me­sze­se­dés szo­ros ös­­sze­füg­gés­ben van egy­más­sal, amit az epi­de­mi­o­ló­gi­ai ada­tok mel­lett je­len­tős kli­ni­kai vizs­gá­la­tok is bi­zo­nyí­tot­tak. A statinkezelés ha­tá­sá­ra lét­re­jö­vő LDL-koleszterincsökkenés – füg­get­le­nül a ki­in­du­lá­si ér­ték­től – az ateroszklerózis fo­lya­ma­tát gá­tol­ja. A ha­zai és ...

Az em­be­ri el­hí­zás­nak egy­re in­kább glo­bá­lis ki­hí­vá­sát az éle­lem egy­re kön­­nyebb, egy­re na­gyobb vo­lu­men­ben va­ló el­ér­he­tő­sé­gé­nek mel­lék­ha­tá­sa, az energiabalansz adap­tív ka­pa­ci­tá­sá­nak egy irány­ba tör­té­nő kri­ti­kus fe­szí­té­se, ki­bil­len­té­se ma­gya­ráz­za. A szer­ve­ze­ti re­gu­lá­ci­ó­ban egy olyan ké­pes­ség ...

A szív-ér­rend­sze­ri be­teg­sé­gek ké­pe­zik vi­lág­szer­te a ve­ze­tő hal­álo­ko­kat. A la­kos­ság ha­lá­lo­zá­sá­nak több mint 50%-áért fe­le­lő­sek. A szív, az agy és a pe­ri­fé­ri­ás ér­rend­szer be­teg­sé­gei egy kö­zös ok­ra ve­zet­he­tők vis­­sza, ez az ateroszklerózis. Ma eze­ket a kór­ké­pe­ket egy­sé­ge­sen, glo­bá­lis szem­lé­let­tel ke­zel­jük. ...

Epi­de­mi­o­ló­gi­ai fel­mé­ré­sek egy­ér­tel­mű­en bi­zo­nyí­tot­ták, hogy az ateroszklerotikus ér­be­teg­sé­gek na­gyobb arány­ban for­dul­nak elő hi­per­tó­ni­ás be­te­gek­nél a normotenziós egye­dek­hez ké­pest. Bár tu­dott, hogy mind­két be­teg­ség multietiológiájú, még­is lo­gi­ku­san ve­tő­dik fel an­nak le­he­tő­sé­ge, hogy a hi­per­tó­ni­á­ban ...

A szö­ve­ti anyag­cse­rét biz­to­sí­tó mikrocirkuláció ál­la­po­tát a kis erek struk­tu­rá­lis és funk­ci­o­ná­lis ál­la­po­ta mel­lett je­len­tő­sen be­fo­lyá­sol­ják a vér reológiai tu­laj­don­sá­gai. Epi­de­mi­o­ló­gi­ai vizs­gá­la­tok iga­zol­ták, hogy a kardiovaszkuláris be­teg­sé­gek sú­lyos­sá­gát jel­ző egyes pa­ra­mé­te­rek, köz­tük a szisz­to­lés és...

A hi­per­tó­nia ön­ma­gá­ban – köz­vet­len és köz­ve­tett ha­tá­sai ré­vén – a stroke ös­­sze­sí­tett koc­ká­za­tá­nak több mint 70%-áért te­he­tő fe­le­lős­sé. Az agyi ér­be­teg­sé­gek okoz­ta ha­lá­lo­zás és a vér­nyo­más jel­lem­ző ér­té­ke kö­zött le­írt log-lineáris ma­te­ma­ti­kai ös­­sze­füg­gés alap­ján a ma­gas vér­nyo­más ke­ze­lé­se ...

Az egy­re bő­vü­lő ge­ne­ti­kai adat­bá­zi­sunk, így az ex­po­nen­ci­á­li­san nö­ve­ke­dő fel­fe­de­zett gén­mu­tá­ci­ók szá­ma pa­ra­dox mó­don a nagy nép­be­teg­sé­gek ese­té­ben egy­re bo­nyo­lul­tab­bá te­szi az egyes gén­te­rü­le­tek je­len­tő­sé­gé­nek meg­ha­tá­ro­zá­sát. Ez utób­bi, igen gya­ko­ri kór­ké­pek­nél (hi­per­tó­nia, di­a­bé­tesz, ...

A szer­ző egy kösz­vé­nyes és hi­per­tó­ni­ás ugyan­ak­kor allopurinol-intoleranciában szen­ve­dő be­te­ge prob­lé­má­já­nak meg­ol­dá­sá­ra ta­nul­má­nyoz­ta az iro­dal­mat. Ki­de­rült, hogy az angiotenzin-II-receptor-gátló losartan az ARB-vegyületek kö­zül egye­dül­ál­ló­an fo­koz­za a húgy­sav­ürí­tést, kb. 25%-kal csök­ken­ti a szé­rum húgy­sav­szin­tet, s így az ...

A szer­zők, osz­tá­lyu­kon az el­múlt 10 év­ben ve­se­cisz­ta mi­att vég­zett kü­lön­bö­ző műté­te­ik­ről szá­mol­nak be. Be­mu­tat­ják az al­kal­ma­zott el­já­rá­so­kat, azok in­di­ká­ci­ó­it és le­het­sé­ges szö­vőd­mé­nye­it. A cisztapunkció, a perkután cisztafenesztráció és a laparoszkópos cisztareszekció ered­mé­nye­it ha­son­lí­tot­ták ös­­sze. Az ...

A szer­zők 2004 óta kü­lön­bö­ző in­di­ká­ci­ók alap­ján 62 eset­ben vé­gez­tek laparoszkópos mű­té­tet. Le­he­tő­leg so­vány, ko­ráb­ban nem mű­tött be­te­ge­ket ope­rál­tak, ké­sőbb a gya­kor­la­ti ta­pasz­ta­la­tok bir­to­ká­ban már csök­kent a vá­lo­ga­tás szi­go­rú­sá­ga. A leg­egy­sze­rűbb laparoszkópos uro­ló­gi­ai mű­tét­nek a ve­se­cisz­ta-...