Az ízü­le­ti fáj­da­lom az ízü­le­ti tok­ban és a synoviumban ta­lál­ha­tó ideg­kép­le­tek­ből szár­ma­zik. A nocicepció mel­lett az ide­gi vég­ké­szü­lé­kek neuromediátorok ré­vén neurogén gyul­la­dást vál­ta­nak ki, amely hoz­zá­já­rul a fáj­da­lom ki­ala­ku­lá­sá­hoz. A moz­gás­szer­vi be­teg­sé­gek gyul­la­dá­sos és me­cha­ni­kus jel­le­gű fáj­dal­mat ...

A szer­zők a rend­el­le­nes méh­vér­zé­sek­kel kap­cso­la­tos kor­sze­rû in­for­má­ci­ó­kat fog­lal­ják ös­­sze. Is­mer­te­tik a kór­kép alap­fo­gal­ma­it, a vér­zés­za­va­rok fel­osz­tá­sát. Át­fo­gó ké­pet ad­nak a vér­zés­za­va­rok hát­te­ré­ről, fel­is­me­ré­sük­ről. Az ol­va­só tá­jé­koz­ta­tást kap a vér­zés­za­va­rok ke­ze­lé­sé­nek ...

A mo­dern or­vos­lás tör­té­ne­té­nek egyik leg­el­lent­mon­dá­so­sabb – és az or­vos-be­teg kap­cso­lat szem­pont­já­ból ta­lán leg­prob­le­ma­ti­ku­sabb – kér­dés­kö­re a szomatizációs tü­ne­tek és pa­na­szok cso­port­ja. Ezek az utób­bi évek­ben is­mét az ér­dek­lő­dés kö­zép­pont­já­ba ke­rül­tek, fő­ként az in­for­má­ci­ós és fo­gyasz­tói ...

A Nyu­gat szer­kesz­tő­je, Osváth Er­nő mond­ta an­nak ide­jén, hogy a tár­gyi­la­gos­ság a ma­gány­hoz ve­ze­tő nyíl­egye­nes út. Még­sem et­től fél­ve írok vál­lal­tan szub­jek­tív gon­do­la­to­kat ki­vá­ló kol­lé­gá­im Csa­bai Már­ta, Túry Fe­renc és Mol­nár Re­gi­na ki­tû­nő írá­sai elé. Szá­mom­ra a csa­lád­or­vos to­vább­kép­zés va­ló­ban (a „Ki ...

Az ESC 2005-ben to­vább mó­do­sí­tot­ta az ST-elevációs in­fark­tus ke­ze­lé­sé­nek aján­lá­sát. A hang­súly még in­kább a pri­mer perkután koronária-intervenció (PPCI) fe­lé to­ló­dott el. A 12 órán be­lü­li STEMI el­lá­tá­sá­ban a lízis ha­tá­sos­sá­gát csak az 1-3 óra kö­zöt­ti al­cso­port­ban ta­lál­ták mor­ta­li­tás szem­pont­já­ból egyen­ran­gú­nak a pri­mer ...

Szá­mos miokardiális in­fark­tu­son át­esett be­teg sú­lyos szív­elég­te­len­sé­ge sem se­bé­szi, sem perkután koronária-intervenció ré­vén nem ja­vít­ha­tó és az adek­vát gyógy­sze­res ke­ze­lés is csak a prog­res­­szió las­sí­tá­sá­ra és a kli­ni­kai tü­ne­tek eny­hí­té­sé­re al­kal­mas. E be­te­gek szá­má­ra je­lent­het új te­rá­pi­ás le­he­tő­sé­get a ...

A fej­lett or­szá­gok­ban és egy­re több fej­lő­dő or­szág­ban is a vaszkuláris be­teg­sé­gek a ve­ze­tő mor­bi­di­tá­si és mor­ta­li­tá­si té­nye­zők a kö­zép­ko­rú és az idős po­pu­lá­ci­ó­ban. E kór­ké­pek lé­nye­ge a lét­fon­tos­sá­gú szer­vek ke­rin­gé­sé­nek csök­ke­né­se vagy meg­szű­né­se, iszkémiás ká­ro­so­dá­sa vagy el­ha­lá­sa, és ...

Ma már tel­je­sen egy­ér­tel­mű, hogy az ipa­ri­lag fej­lett vi­lág­ban a nők ha­lan­dó­sá­gi sta­tisz­ti­ká­it is a kardiovaszkuláris kór­ké­pek, el­ső­sor­ban az iszkémiás szív­be­teg­ség (ISZB) és a stroke ve­ze­tik, becs­lé­sek sze­rint 2020-ra pe­dig a fej­lő­dő or­szá­gok­ban is ha­son­ló mor­ta­li­tá­si trend­del kell szá­mol­nunk. Csak az USA-ban éven­te több mint ...

A kró­ni­kus szív­elég­te­len­ség gyógy­sze­res ke­ze­lé­sé­ben az utób­bi két év­ti­zed­ben je­len­tős szem­lé­let­vál­to­zás kö­vet­ke­zett be az egy­re meg­úju­ló patofizológiai is­me­re­te­ink­nek és a kü­lön­bö­ző gyógy­sze­rek­kel vég­zett nagy multicentrikus kli­ni­kai ta­nul­má­nyok ered­mé­nyé­nek kö­szön­he­tő­en. En­nek meg­fe­le­lő­en ...

Az erektilis diszfunkció (ED) ma­nap­ság egy­re je­len­tő­sebb kli­ni­kai prob­lé­má­vá vá­lik. Iro­dal­mi ada­tok sze­rint a fér­fi la­kos­ság 13-28%-át érin­ti, amely a kor elő­re­ha­lad­tá­val egy­re gya­ko­rib­bá vá­lik. A 40–70 év kö­zöt­ti fér­fi­ak ese­té­ben akár az 50%-ot is meg­ha­lad­hat­ja már a be­teg­ség elő­for­du­lá­sa. A prob­lé­ma az ese­tek ...

A bio-pszicho-szociális el­mé­le­ten ala­pu­ló ma­ga­tar­tás­or­vos­lás a pszichoszomatika ha­gyo­má­nyait foly­ta­tó szak­te­rü­let­ként ke­rült az or­vos­tu­do­mány­ba, amely ho­lisz­ti­kus meg­kö­ze­lí­té­sé­vel a be­teg­sé­gek komp­lex meg­ér­té­sé­ben és ke­ze­lé­sé­ben mind fon­to­sabb sze­re­pet kap. A dol­go­zat a maga­tar­tás­or­vos­lás ...

A sú­lyos szep­szis és szep­ti­kus sokk nap­ja­ink­ban is nagy ha­lá­lo­zá­sú, nö­vek­vő incidenciájú, nép­egész­ség­ügyi prob­lé­ma. Multifaktoriális etiológiája, az egész szer­ve­ze­tet érin­tő szer­te­ága­zó, ösz­­sze­tett és bo­nyo­lult kór­fo­lya­ma­ta, sejt­szintű mo­le­ku­lá­ris bi­o­ló­gi­ai, bio­ké­mi­ai re­ak­ci­ói nem te­szik le­hetővé egyet­len ...

A szé­na­nát­ha gya­ko­ri­sá­ga Eu­ró­pá­ban 5-20% kö­zött mo­zog. Szá­mos, kü­lön­bö­ző or­szág­ból szár­ma­zó ta­nul­mány sze­rint az utób­bi 20 év­ben meg­dup­lá­zó­dott az al­ler­gi­ás rhinitis prevalenciája. A ke­ze­lés­nek több szint­je is­me­re­tes, amely ma­gá­ban fog­lal­ja a meg­elő­zést, az allergének el­ke­rü­lé­sét és el­tá­vo­lí­tá­sát, a ...

Az utób­bi évek ku­ta­tá­sai alap­ján ki­de­rült, hogy a ha­si zsír­szö­vet ak­tív en­dok­rin szerv, kü­lön­bö­ző adipocitokinek ter­me­lő­dé­si he­lye, ame­lyek bo­nyo­lult patomechanizmussal in­zu­lin­re­zisz­ten­ci­át okoz­nak és a metabolikus szindró­ma, 2-es tí­pu­sú di­a­bé­tesz (T2DM), szív­in­fark­tus, stroke ki­ala­ku­lá­sát se­gí­tik elő. Az el­hí­zás ...

Vizs­gá­la­tunk cél­ja az or­vo­si pá­lya­szo­ci­a­li­zá­ció komp­lex fel­tá­rá­sa volt, ez­ál­tal hoz­zá­já­rul­ni a gyó­gyí­tó or­vos­sá vá­lás prob­lé­má­i­nak oki meg­is­me­ré­sé­hez. A vizs­gá­lat ön­ki­töl­tős kér­dő­ív­vel, 503 vé­let­len­sze­rû­en ki­vá­lasz­tott ál­ta­lá­nos or­vos­tan­hall­ga­tó rész­vé­te­lé­vel zaj­lott ...

A lipidcélértékek az el­múlt év­ti­zed vizs­gá­la­tai alap­ján to­vább szi­go­rod­tak. Nagy koc­ká­zat ese­tén 4,5 mmol/l-es ko­lesz­te­rin, il­let­ve 2,5 mmol/l-es LDL-koleszterin cél­ér­té­ket je­löl­tek meg. A II. Ma­gyar Te­rá­pi­ás Kon­szen­zus Aján­lás op­ci­o­ná­li­san lét­re­ho­zott egy „igen nagy koc­ká­za­tú” ka­te­gó­ri­át is, 3,5 mmol/l-es ko­lesz­te­rin, ...

A nap­ja­ink­ban al­kal­ma­zott orá­lis antikoaguláns te­rá­pi­át ki­fe­je­zet­ten gya­kor­la­ti meg­kö­ze­lí­tés­ben mu­tat­ta be a ba­la­ton­fü­re­di Kar­di­o­ló­gus Kong­res­­szu­son a Merck Kft. szer­ve­zé­sé­ben meg­tar­tott szim­pó­zi­um há­rom elő­adó­ja. A té­ma ak­tu­a­li­tá­sa vi­tat­ha­tat­lan, hi­szen ha­zánk eu­ró­pai ...

A probiotikumok hasz­ná­la­ta egy­re nép­sze­rûbb mind az egész­ség meg­őr­zé­sé­ben, mind az egyes kó­ros ál­la­po­tok­ban va­ló ki­egé­szí­tő ke­ze­lés­ben, amely té­mák­hoz kap­cso­ló­dó­an az utób­bi 5 év­ben a vi­lág­iro­da­lom­ban több mint 1500 cikk je­lent meg....

A ma­gas­vér­nyo­más-be­teg­ség ke­ze­lé­sé­nek ten­ge­rén al­kal­man­ként ki­sebb-na­gyobb vi­ha­rok te­szik ne­héz­kes­sé a ha­jó­zást. Ab­ban ál­ta­lá­ban egyet­ér­te­nek a szak­ér­tők, hogy a vér­nyo­más csök­ken­té­se üd­vöz­len­dő cél, hi­szen eköz­ben ja­vul a kardiovaszkuláris mor­bi­di­tás és mor­ta­li­tás. Meg­le­he­tő­sen nagy vi­tát ger­jeszt ...