A szív-ér­rend­sze­ri be­teg­sé­gek ké­pe­zik vi­lág­szer­te a ve­ze­tő hal­álo­ko­kat. A la­kos­ság ha­lá­lo­zá­sá­nak több mint 50%-áért fe­le­lő­sek. A szív, az agy és a pe­ri­fé­ri­ás ér­rend­szer be­teg­sé­gei egy kö­zös ok­ra ve­zet­he­tők vis­­sza, ez az ateroszklerózis. Ma eze­ket a kór­ké­pe­ket egy­sé­ge­sen, glo­bá­lis szem­lé­let­tel ke­zel­jük. ...

Epi­de­mi­o­ló­gi­ai fel­mé­ré­sek egy­ér­tel­mű­en bi­zo­nyí­tot­ták, hogy az ateroszklerotikus ér­be­teg­sé­gek na­gyobb arány­ban for­dul­nak elő hi­per­tó­ni­ás be­te­gek­nél a normotenziós egye­dek­hez ké­pest. Bár tu­dott, hogy mind­két be­teg­ség multietiológiájú, még­is lo­gi­ku­san ve­tő­dik fel an­nak le­he­tő­sé­ge, hogy a hi­per­tó­ni­á­ban ...

A szö­ve­ti anyag­cse­rét biz­to­sí­tó mikrocirkuláció ál­la­po­tát a kis erek struk­tu­rá­lis és funk­ci­o­ná­lis ál­la­po­ta mel­lett je­len­tő­sen be­fo­lyá­sol­ják a vér reológiai tu­laj­don­sá­gai. Epi­de­mi­o­ló­gi­ai vizs­gá­la­tok iga­zol­ták, hogy a kardiovaszkuláris be­teg­sé­gek sú­lyos­sá­gát jel­ző egyes pa­ra­mé­te­rek, köz­tük a szisz­to­lés és...

A hi­per­tó­nia ön­ma­gá­ban – köz­vet­len és köz­ve­tett ha­tá­sai ré­vén – a stroke ös­­sze­sí­tett koc­ká­za­tá­nak több mint 70%-áért te­he­tő fe­le­lős­sé. Az agyi ér­be­teg­sé­gek okoz­ta ha­lá­lo­zás és a vér­nyo­más jel­lem­ző ér­té­ke kö­zött le­írt log-lineáris ma­te­ma­ti­kai ös­­sze­füg­gés alap­ján a ma­gas vér­nyo­más ke­ze­lé­se ...

Az egy­re bő­vü­lő ge­ne­ti­kai adat­bá­zi­sunk, így az ex­po­nen­ci­á­li­san nö­ve­ke­dő fel­fe­de­zett gén­mu­tá­ci­ók szá­ma pa­ra­dox mó­don a nagy nép­be­teg­sé­gek ese­té­ben egy­re bo­nyo­lul­tab­bá te­szi az egyes gén­te­rü­le­tek je­len­tő­sé­gé­nek meg­ha­tá­ro­zá­sát. Ez utób­bi, igen gya­ko­ri kór­ké­pek­nél (hi­per­tó­nia, di­a­bé­tesz, ...

A szer­ző egy kösz­vé­nyes és hi­per­tó­ni­ás ugyan­ak­kor allopurinol-intoleranciában szen­ve­dő be­te­ge prob­lé­má­já­nak meg­ol­dá­sá­ra ta­nul­má­nyoz­ta az iro­dal­mat. Ki­de­rült, hogy az angiotenzin-II-receptor-gátló losartan az ARB-vegyületek kö­zül egye­dül­ál­ló­an fo­koz­za a húgy­sav­ürí­tést, kb. 25%-kal csök­ken­ti a szé­rum húgy­sav­szin­tet, s így az ...

A szer­zők, osz­tá­lyu­kon az el­múlt 10 év­ben ve­se­cisz­ta mi­att vég­zett kü­lön­bö­ző műté­te­ik­ről szá­mol­nak be. Be­mu­tat­ják az al­kal­ma­zott el­já­rá­so­kat, azok in­di­ká­ci­ó­it és le­het­sé­ges szö­vőd­mé­nye­it. A cisztapunkció, a perkután cisztafenesztráció és a laparoszkópos cisztareszekció ered­mé­nye­it ha­son­lí­tot­ták ös­­sze. Az ...

A szer­zők 2004 óta kü­lön­bö­ző in­di­ká­ci­ók alap­ján 62 eset­ben vé­gez­tek laparoszkópos mű­té­tet. Le­he­tő­leg so­vány, ko­ráb­ban nem mű­tött be­te­ge­ket ope­rál­tak, ké­sőbb a gya­kor­la­ti ta­pasz­ta­la­tok bir­to­ká­ban már csök­kent a vá­lo­ga­tás szi­go­rú­sá­ga. A leg­egy­sze­rűbb laparoszkópos uro­ló­gi­ai mű­tét­nek a ve­se­cisz­ta-...

A Central European Meeting (CEM) ötö­dik kong­res­­szu­sá­nak is­mét Bu­da­pest adott ott­hont. A ta­lál­ko­zó 2005. ok­tó­ber 7-én és 8-án a bu­da­pes­ti Sofitel szál­lo­dá­ban zaj­lott. A re­giszt­rált részt­ve­vők szá­ma meg­kö­ze­lí­tet­te a há­rom­szá­zat. A tu­do­má­nyos prog­ra­mot Romics Lász­ló pro­fes­­szor, a Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia Or­vo­si ...

El­nök: JM. Nijman. Tit­kár: E. Kiely
(Mad­rid Ho­tel NH Eurobuilding; 2005. november 11–13.)...

A szá­mos le­he­tő­sé­g el­le­né­re több mint egy év­ti­ze­de a ko­rai prosz­ta­ta­rák stan­dard kuratív ke­ze­lé­si mód­sze­re a ra­di­ká­lis prostatectomia. A szer­zők sa­ját osz­tá­lyuk anya­gá­ban mu­tat­ják be, il­let­ve elem­zik a ra­di­ká­lis prostatectomiák ered­mé­nyes­sé­gét. 2001. ja­nu­ár 1. és 2005. de­cem­ber 31. kö­zött 56 ra­di­ká­lis prostatectomiát ...

A szer­zők cél­ja az osz­tá­lyu­kon vég­zett két­fé­le inkontinencia-gátló mű­tét (a retropubikus TVT és IVS és transzobturátor TOT) össze­ha­son­lí­tá­sa a szö­vőd­mé­nyek és az ered­mé­nyek szem­pont­já­ból. 2000 és 2005 kö­zött 101 retropubikus és 52 transzobturátor mű­té­tet vé­gez­tek osz­tá­lyu­kon. Intraoperatív cisztoszkópiát TOT-műtét ese­tén nem vé­gez­tek. A TVT- ...

A nit­ro­gén-mo­no­xid­nak (NO) rég­óta is­mert a sze­re­pe a gyul­la­dá­sos fo­lya­ma­tok­ban. A húgy­hó­lyag­ban le­zaj­ló gyul­la­dá­sok­ban be­töl­tött sze­re­pé­ről azon­ban ed­dig az ada­tok sze­gé­nye­sek. A szer­ző egy ál­ta­la ki­dol­go­zott pat­kány­mo­del­len vég­zett hó­lyag iszkémia-reper­fú­ziós (I/R) kí­sér­let­so­ro­zat­ról szá­mol be, ahol a ...

Az androgén re­cep­tor nor­má­lis kö­rül­mé­nyek kö­zött a prosz­ta­ta­rák sejt­je­i­ben ligandkötés és egyéb koaktivátorok ré­vén mű­kö­dik. A ma hasz­nált te­rá­pi­ás ha­tás a tesztoszte­ron és re­cep­tor komp­lex kép­ző­dés gát­lá­sa ré­vén jön lét­re. A sejt­szin­tű ku­ta­tá­sok elő­re­ha­lad­tá­val ma már tud­juk, hogy sok­kal bo­nyo­lul­tabb a tumorgenezis ...

Az endotheliális nit­ro­gén-mo­no­xi­don és a prosztanoidokon kí­vül egy endo­thelium ere­de­tű hiperpolarizáló fak­tor (EDHF) is fon­tos sze­re­pet ját­szik a pé­nisz ar­té­ria si­ma­izom-tó­nu­sá­nak sza­bá­lyo­zá­sá­ban. Mun­kánk cél­ja an­nak vizs­gá­la­ta, va­jon a CNP-e az EDHF hu­mán pé­nisz rezisztenciaereken. A ne­mi át­ala­kí­tó mű­té­tek­ből szár­ma­zó pé­nisz ...

A Romics Im­re pro­fes­­szor ál­tal 1999. feb­ru­ár 27-én el­in­dí­tott to­vább­kép­ző jel­le­gű Fü­vész­ker­ti Uro­ló­gus Na­pok 2006. feb­ru­ár 24–25. kö­zött, im­má­ron a 15. al­ka­lom­mal ke­rült meg­ren­de­zés­re bi­zo­nyít­ván azt, hogy az uro­ló­gus tár­sa­da­lom igényt tart egy ilyen tí­pu­sú szak­mai ren­dez­vény­re. Ugyan­ak­kor – a har­ma­dik után ...

Az idős­kor spe­ci­á­lis prob­lé­mát je­lent a kardiovaszkuláris ri­zi­kó­stá­tusz meg­íté­lé­se szem­pont­já­ból is. Ter­mé­sze­tes, hogy eze­ket az el­té­ré­se­ket szem előtt kell tar­ta­nunk a pre­ven­tív és te­rá­pi­ás stra­té­gi­á­nál. A köz­le­mény az idős­kor spe­ci­á­lis prob­lé­má­it és ke­ze­lé­si le­he­tő­sé­ge­it fog­lal­ja ös­­sze, ...

Idős­kor­ban a szív­rit­mus­za­var­ok leg­gyak­rab­ban struk­tu­rá­lis szív­be­teg­ség kö­vet­kez­mé­nye­ként je­lent­kez­nek. Ke­ze­lést igé­nyel­nek, amen­­nyi­ben pa­naszt okoz­nak, vagy ront­ják az alap­be­teg­ség prog­nó­zi­sát. A leg­gyak­rab­ban je­lent­ke­ző tar­tós rit­mus­za­var a pitvarfibrilláció, amely­nél kuratív ke­ze­lés idős­kor­ban ál­ta­lá­ban nem...

A prospektíven ter­ve­zett ASCOT (Anglo Scandinavian Cardiac Outcomes Trial) vizs­gá­lat­ban 19.257 vé­let­len be­so­ro­lá­sú ke­zelt vagy ke­ze­let­len hi­per­tó­ni­ás, a vizs­gá­lat idő­pont­já­ban nem dys­li­pidaemiás, leg­alább 3 kardiovaszkuláris ri­zi­kó­fak­tor­ral ren­del­ke­ző be­teg­nél az amlo­di­pin/pe­rin­dopril ala­pú ke­ze­lés szignifikánsan csök­ken­tet­te az ...