Az in­fek­ci­ók ter­mé­sze­te­sen nem­csak né­hány év­ti­ze­de, ha­nem már több év­szá­zad, év­ez­red óta je­len­te­nek ki­hí­vást, míg a te­rá­pi­ás le­he­tő­sé­ge­ink va­lójá­ban csak az el­múlt év­ti­ze­dek­ben bő­vül­tek olyan mér­ték­ben, hogy a ki­hí­vá­sok­ra, ha nem is tel­jeskö­rû­en, de vá­la­szol­ni tu­dunk....

A Streptococcus pneumoniae in­fek­ci­ók még nap­ja­ink­ban is az egyik leg­gya­ko­ribb fer­tő­ző be­teg­sé­gek. A sta­tisz­ti­kai ada­tok azt mu­tat­ják, hogy az el­múlt év­ti­ze­dek­ben sem a mor­bi­di­tá­si, sem a letalitási ada­tok lé­nye­ge­sen nem vál­toz­tak. Vi­lág­szer­te ko­moly gon­dot je­lent a penicillin­rezisz­tens és a nem­csak béta-laktám an­ti­bio­ti­kum­ok­kal ...

Szer­ző ál­ta­lá­nos­ság­ban fog­lal­ko­zik a ví­rus­fer­tő­zé­se­ken be­lül a leg­gya­ko­ribb be­teg­ség­cso­port, a fel­ső lég­utak in­fek­ci­ó­i­nak di­ag­nosz­ti­kus, il­let­ve te­rá­pi­ás di­lem­má­i­val. Sor­ra ve­szi a gyak­ran nem kel­lő­en meg­ala­po­zott an­ti­bio­ti­kum-fel­írá­sok fel­te­he­tő oka­it és kö­vet­kez­mé­nye­it. Ki­tér az ...

A min­den­na­pi or­vo­si gya­kor­lat­ban tár­gyi­la­go­san vi­szo­nyu­lunk a bak­té­ri­u­mok és ví­ru­sok okoz­ta meg­be­te­ge­dé­sek­hez, a gom­bák­kal ös­­sze­füg­gés­be hoz­ha­tó kór­ké­pek meg­íté­lé­sét azon­ban szá­mos el­lent­mon­dás öve­zi. Ezek egy­aránt le­het­nek gya­ko­ri­ak vagy rit­kák, ba­ná­li­sak vagy po­ten­ci­á­li­san ha­lá­los ...

A ma­gyar­or­szá­gi vé­dő­ol­tá­si rend­ben je­len­tős vál­to­zá­sok lép­nek élet­be 2006-tól. En­nek egyik oka a ha­zai ol­tó­anyag­gyár­tás meg­szû­né­se. Ed­dig a diftéria-pertussis-tetanusz vak­ci­ná­ban tel­jes sejt pertussis kom­po­nens volt. Igen jó immunogenitású, több­nyi­re lo­ká­lis, csak re­ak­ci­ót ki­vál­tó ol­tó­­anyag volt. Ez­zel egyidőben, de kü­lön ...

Az aláb­bi­ak­ban há­rom ol­tó­anyag­ról lesz szó, ame­lyek kö­zül a kon­ju­gált pneu­mococcus és a rotavírus vak­ci­na csak vi­szony­la­go­san új, míg a hu­mán papillomavírus el­le­nes ol­tó­anyag csak most „mu­tat­ko­zik be”. Ez utób­bi a kor­sze­rin­ti in­di­ká­ci­ó­ban is el­tér a má­sik ket­tő­től. A kon­ju­gált pneumococcus vak­ci­na az 5 éves kor alat­ti­ak invazív ...

A köz­le­mény ös­­sze­fog­lal­ja a Ma­gyar­or­szá­gon elő­for­du­ló flavivírusok és hantavírusok ha­zai epi­de­mi­o­ló­gi­ai jel­lem­ző­it, az ál­ta­luk oko­zott fer­tő­zé­sek vi­ro­ló­gi­ai vizs­gá­la­tá­nak le­he­tő­sé­ge­it. Be­szá­mol a nyu­gat-ní­lu­si ví­rus ha­zai meg­je­le­né­sé­ről, va­la­mint a flavivírusok el­le­ni alul­im­mu­ni­zált­ság ...

Az inf­lu­en­za a té­li idő­szak­ban év­ről év­re je­len­tős prob­lé­mát okoz a be­te­gek­nek és az egész­ség­ügy­nek egy­aránt. Ezért az inf­lu­en­zá­ról va­ló is­me­re­te­ket cél­sze­rû min­dig ak­tu­a­li­zál­ni. A té­ma je­le­ntő­sé­gét nap­ja­ink­ban ki­eme­li a ma­dár­inf­lu­en­zá­tól va­ló fé­le­lem is. A köz­nyelv­ben az „inf­lu­en­za” alatt a ...

Az in vitro ada­tok sze­rint egy­re ha­té­ko­nyabb an­ti­bio­ti­ku­mo­kat al­kal­ma­zunk, azon­ban az op­ti­má­lis te­rá­pi­ás ha­té­kony­ság el­éré­sé­hez fi­gye­lem­be kell ven­ni az an­ti­bio­ti­kum­ok farma­ko­ki­ne­ti­kai és farmakodinámiás jel­lem­ző­it is. A farmakokinetikai ada­tok a gyógy­szer út­ját mu­tat­ják a szer­ve­zet­ben (fel­szí­vó­dás/bi­o­ló­gi­ai...

Ha­zánk­ban az idült máj­ká­ro­so­dás nép­be­teg­ség­nek szá­mít. Éven­te mint­egy 6000–8000 em­ber hal meg máj­cir­ró­zis­ban, il­let­ve en­nek kö­vet­kez­mé­nye­i­ben. Saj­nos, az el­múlt év­ti­ze­dek­ben a cirrózis okoz­ta máj­be­teg­ség, va­la­mint a hepato­bi­liá­ris ere­de­tű rá­kos ha­lá­lo­zás is fo­lya­ma­to­san nö­ve­ke­dett. Csak az utób­bi né­hány ...

A nem-al­ko­ho­los zsír­máj szer­zett, gya­ko­ri, jó­in­du­la­tú máj­be­teg­ség. Je­len­tő­sé­gét szá­mot­te­vő, és nö­vek­vő szá­mú elő­for­du­lá­sa ad­ja. Máj­elég­te­len­ség, máj­cir­ró­zis ki­ala­ku­lá­sá­hoz ve­zet­het. Ki­ala­ku­lá­sá­ban az in­zu­lin­re­zisz­ten­ci­á­nak, va­la­mint a má­sod­la­gos sza­bad­gyök-fel­sza­ba­du­lás­nak jut nagy ...

A vi­lá­gon je­len­leg két­száz­mil­li­ó­ra te­he­tő a kró­ni­kus C-hepatitis ví­rus­fer­tő­zöt­tek szá­ma. Az akut C-hepatitis ví­rus­fer­tő­zés az ese­tek 15–20%-ában gyógy­ul csak meg, a fer­tő­zött egyé­nek 50–90%-ában kró­ni­kus he­pa­ti­tis fej­lő­dik ki. A be­teg­ség idő­tar­ta­ma (15–30 év) alatt, meg­fe­le­lő te­rá­pia nél­kül, az idült he­pa­ti­tis ...

Az idült máj­be­teg­sé­gek dön­tő ré­szét az al­ko­ho­los ere­de­tű máj­be­teg­sé­gek, a nem-al­ko­ho­los stea­to­hepatitis (NASH) és a he­pa­ti­tis B és C ví­rus ál­tal oko­zott kró­ni­kus máj­gyul­la­dás al­kot­ja. Az al­ko­ho­los ere­de­tû máj­be­teg­sé­gek­ben, va­la­mint NASH-ban a be­te­gek gon­do­zá­sa egy­sze­rûbb. Ví­rus­ere­de­tû kró­ni­kus ...

Az autoimmun he­pa­ti­tis a kró­ni­kus he­pa­ti­tis szind­ró­mák kö­zé so­rol­ha­tó idiopátiás, prog­re­diá­ló, idült gyul­la­dá­sos be­teg­ség. Patomechanizmusában dön­tő sze­rep jut az im­mu­no­ló­gi­ai el­té­ré­sek­nek. Ke­ze­lé­se ál­ta­lá­ban (kom­bi­nált) immunszuppressziót je­lent....

A pri­mer biliaris cirrhosis (PBC) 90%-ban kö­zép­ko­rú nők­ben elő­for­du­ló, is­me­ret­len ere­de­tű, autoimmun patomechanizmusú be­teg­ség. A biliaris epithelsejtek el­len irá­nyu­ló im­mu­no­ló­gi­ai re­ak­ció kró­ni­kus gyul­la­dást okoz, ami év­ti­ze­dek alatt a be­teg­ség ne­gye­dik stá­di­u­mát je­len­tő cirrózishoz ve­zet. A di­ag­nó­zis négy pil­lé­re: 1. a ...

A pri­mer szklerotizáló cholangitis is­me­ret­len ere­de­tű, az intra- és extrahepatikus epeutak kró­ni­kus, fibrotizáló gyul­la­dá­sá­val és kö­vet­ke­zmé­nyes obliterációjával, cholestasissal já­ró, immun-mediálta prog­res­­szív be­teg­ség, ami vég­ső so­ron biliáris cirrózishoz ve­zet. Gyak­ran tár­sul colitis ulcerosával. Sú­lyos komp­li­ká­ci­ó­ja a cholangiocellularis ...

A vaszkuláris ha­lá­lo­zás 10 éves gya­ko­ri­sá­ga ha­zánk­ban >5%, az­az a ma­gyar la­kos­ság kardio­vaszkuláris koc­ká­za­ti szint­je az eu­ró­pai de­fi­ní­ció sze­rint egy­ér­tel­mû­en ma­gas, ép­pen két­sze­re­se az eu­ró­pai át­lag­nak. Az a tény, hogy a kardiovaszkuláris pre­ven­ci­ó­ra vo­nat­ko­zó aján­lá­sok szi­go­rú­an evi­den­ci­á­kon ala­pul­nak, ...

A bé­ta­re­cep­tor-blok­ko­lók a mai kardiovaszkuláris gyógy­sze­res te­rá­pia egyik alap­gyógy­szer­ét je­len­tik. Több mint 40 éve kez­dő­dött a si­ker­tör­té­ne­tük a klinikumban, és je­len­leg is igen nép­sze­rű gyógy­sze­rek­nek szá­mí­ta­nak, hi­szen a szív- és ér­rend­sze­ri gyógy­sze­rek kö­zül ta­lán a leg­gyak­rab­ban föl­írt sze­rek kö­zé tar­toz­nak. 1964-...

A hi­per­tó­nia fo­lya­ma­to­san az ér­dek­lő­dés kö­zép­pont­já­ban áll. Szám­ta­lan köz­le­mény je­le­nik meg nap­ja­ink­ban is ez­zel a té­má­val kap­cso­lat­ban. En­nek két okát lá­tom: a hi­per­tó­nia­be­teg­ség nép­egész­ség­ügyi prob­lé­ma, amit jó len­ne „ide­á­li­san” ke­zel­ni. A má­sik ok, hogy szem­lé­le­tünk ál­lan­dó­an vál­to­zik és újabb ...