Az ASCOT-vizsgálat le­zá­rul­tá­val egy­ér­tel­művé vált, hogy nagy kardiovasz­ku­lá­ris ri­zi­kó­jú, hi­per­tó­ni­ás be­te­gek ke­ze­lé­sé­ben a kor­sze­rű te­rá­pi­át ma el­ső­sor­ban a kal­ci­­um­antagonista + ACE-gátló kom­bi­ná­ció ké­pe­zi. Ha ma elő­ál­lí­ta­ná­nak poli­pill tab­let­tát, statint biz­to­san tar­tal­maz­na, az evi­den­ci­á­kon ala­pu­ló ...

A vas­tag­bél diverticulosisa az ese­tek több­sé­gé­ben tü­net- és pa­nasz­men­tes ál­la­pot. Az utób­bi év­ti­zed­ben a kór­kép mind gya­ko­ribb, a szö­vőd­mé­nyes ese­tek szá­ma sza­po­ro­dik. Rost­sze­gény ét­rend, vas­kos, rö­vi­dült co­lon fal, motilitási za­var ered­mé­nye­ként vál­to­zó szá­mú és mé­re­tû pseu­do-diverticulumok kép­ződ­nek, el­ső­sor­ban a ...

A farmakogenomika tu­do­má­nya a genomika, mint bi­o­ló­gi­ai rend­szer­tu­do­mány és a gyógy­szer-bi­o­ló­gia köl­csö­nö­sen meg­ter­mé­ke­nyí­tő ta­lál­ko­zá­sá­nak ter­mé­ke. A genomikai adat­bá­zi­so­kat, nagy tel­je­sí­tő­ké­pes­sé­gû genomikai tech­no­ló­gi­á­kat és bioinformatikai esz­köz­rend­szert hasz­ná­ló tu­do­mány két fő te­rü­le­te: ...

A lipidanyagcsere és az ér­el­me­sze­se­dés szo­ros ös­­sze­füg­gés­ben van egy­más­sal, amit az epi­de­mi­o­ló­gi­ai ada­tok mel­lett je­len­tős kli­ni­kai vizs­gá­la­tok is bi­zo­nyí­tot­tak. A statinkezelés ha­tá­sá­ra lét­re­jö­vő LDL-koleszterincsökkenés – füg­get­le­nül a ki­in­du­lá­si ér­ték­től – az ateroszklerózis fo­lya­ma­tát gá­tol­ja. A ha­zai és ...

Az em­be­ri el­hí­zás­nak egy­re in­kább glo­bá­lis ki­hí­vá­sát az éle­lem egy­re kön­­nyebb, egy­re na­gyobb vo­lu­men­ben va­ló el­ér­he­tő­sé­gé­nek mel­lék­ha­tá­sa, az energiabalansz adap­tív ka­pa­ci­tá­sá­nak egy irány­ba tör­té­nő kri­ti­kus fe­szí­té­se, ki­bil­len­té­se ma­gya­ráz­za. A szer­ve­ze­ti re­gu­lá­ci­ó­ban egy olyan ké­pes­ség ...

A szív-ér­rend­sze­ri be­teg­sé­gek ké­pe­zik vi­lág­szer­te a ve­ze­tő hal­álo­ko­kat. A la­kos­ság ha­lá­lo­zá­sá­nak több mint 50%-áért fe­le­lő­sek. A szív, az agy és a pe­ri­fé­ri­ás ér­rend­szer be­teg­sé­gei egy kö­zös ok­ra ve­zet­he­tők vis­­sza, ez az ateroszklerózis. Ma eze­ket a kór­ké­pe­ket egy­sé­ge­sen, glo­bá­lis szem­lé­let­tel ke­zel­jük. ...

Epi­de­mi­o­ló­gi­ai fel­mé­ré­sek egy­ér­tel­mű­en bi­zo­nyí­tot­ták, hogy az ateroszklerotikus ér­be­teg­sé­gek na­gyobb arány­ban for­dul­nak elő hi­per­tó­ni­ás be­te­gek­nél a normotenziós egye­dek­hez ké­pest. Bár tu­dott, hogy mind­két be­teg­ség multietiológiájú, még­is lo­gi­ku­san ve­tő­dik fel an­nak le­he­tő­sé­ge, hogy a hi­per­tó­ni­á­ban ...

A szö­ve­ti anyag­cse­rét biz­to­sí­tó mikrocirkuláció ál­la­po­tát a kis erek struk­tu­rá­lis és funk­ci­o­ná­lis ál­la­po­ta mel­lett je­len­tő­sen be­fo­lyá­sol­ják a vér reológiai tu­laj­don­sá­gai. Epi­de­mi­o­ló­gi­ai vizs­gá­la­tok iga­zol­ták, hogy a kardiovaszkuláris be­teg­sé­gek sú­lyos­sá­gát jel­ző egyes pa­ra­mé­te­rek, köz­tük a szisz­to­lés és...

A hi­per­tó­nia ön­ma­gá­ban – köz­vet­len és köz­ve­tett ha­tá­sai ré­vén – a stroke ös­­sze­sí­tett koc­ká­za­tá­nak több mint 70%-áért te­he­tő fe­le­lős­sé. Az agyi ér­be­teg­sé­gek okoz­ta ha­lá­lo­zás és a vér­nyo­más jel­lem­ző ér­té­ke kö­zött le­írt log-lineáris ma­te­ma­ti­kai ös­­sze­füg­gés alap­ján a ma­gas vér­nyo­más ke­ze­lé­se ...

Az egy­re bő­vü­lő ge­ne­ti­kai adat­bá­zi­sunk, így az ex­po­nen­ci­á­li­san nö­ve­ke­dő fel­fe­de­zett gén­mu­tá­ci­ók szá­ma pa­ra­dox mó­don a nagy nép­be­teg­sé­gek ese­té­ben egy­re bo­nyo­lul­tab­bá te­szi az egyes gén­te­rü­le­tek je­len­tő­sé­gé­nek meg­ha­tá­ro­zá­sát. Ez utób­bi, igen gya­ko­ri kór­ké­pek­nél (hi­per­tó­nia, di­a­bé­tesz, ...

A szer­ző egy kösz­vé­nyes és hi­per­tó­ni­ás ugyan­ak­kor allopurinol-intoleranciában szen­ve­dő be­te­ge prob­lé­má­já­nak meg­ol­dá­sá­ra ta­nul­má­nyoz­ta az iro­dal­mat. Ki­de­rült, hogy az angiotenzin-II-receptor-gátló losartan az ARB-vegyületek kö­zül egye­dül­ál­ló­an fo­koz­za a húgy­sav­ürí­tést, kb. 25%-kal csök­ken­ti a szé­rum húgy­sav­szin­tet, s így az ...

A szer­zők, osz­tá­lyu­kon az el­múlt 10 év­ben ve­se­cisz­ta mi­att vég­zett kü­lön­bö­ző műté­te­ik­ről szá­mol­nak be. Be­mu­tat­ják az al­kal­ma­zott el­já­rá­so­kat, azok in­di­ká­ci­ó­it és le­het­sé­ges szö­vőd­mé­nye­it. A cisztapunkció, a perkután cisztafenesztráció és a laparoszkópos cisztareszekció ered­mé­nye­it ha­son­lí­tot­ták ös­­sze. Az ...

A szer­zők 2004 óta kü­lön­bö­ző in­di­ká­ci­ók alap­ján 62 eset­ben vé­gez­tek laparoszkópos mű­té­tet. Le­he­tő­leg so­vány, ko­ráb­ban nem mű­tött be­te­ge­ket ope­rál­tak, ké­sőbb a gya­kor­la­ti ta­pasz­ta­la­tok bir­to­ká­ban már csök­kent a vá­lo­ga­tás szi­go­rú­sá­ga. A leg­egy­sze­rűbb laparoszkópos uro­ló­gi­ai mű­tét­nek a ve­se­cisz­ta-...

A Central European Meeting (CEM) ötö­dik kong­res­­szu­sá­nak is­mét Bu­da­pest adott ott­hont. A ta­lál­ko­zó 2005. ok­tó­ber 7-én és 8-án a bu­da­pes­ti Sofitel szál­lo­dá­ban zaj­lott. A re­giszt­rált részt­ve­vők szá­ma meg­kö­ze­lí­tet­te a há­rom­szá­zat. A tu­do­má­nyos prog­ra­mot Romics Lász­ló pro­fes­­szor, a Ma­gyar Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia Or­vo­si ...

El­nök: JM. Nijman. Tit­kár: E. Kiely
(Mad­rid Ho­tel NH Eurobuilding; 2005. november 11–13.)...

A szá­mos le­he­tő­sé­g el­le­né­re több mint egy év­ti­ze­de a ko­rai prosz­ta­ta­rák stan­dard kuratív ke­ze­lé­si mód­sze­re a ra­di­ká­lis prostatectomia. A szer­zők sa­ját osz­tá­lyuk anya­gá­ban mu­tat­ják be, il­let­ve elem­zik a ra­di­ká­lis prostatectomiák ered­mé­nyes­sé­gét. 2001. ja­nu­ár 1. és 2005. de­cem­ber 31. kö­zött 56 ra­di­ká­lis prostatectomiát ...

A szer­zők cél­ja az osz­tá­lyu­kon vég­zett két­fé­le inkontinencia-gátló mű­tét (a retropubikus TVT és IVS és transzobturátor TOT) össze­ha­son­lí­tá­sa a szö­vőd­mé­nyek és az ered­mé­nyek szem­pont­já­ból. 2000 és 2005 kö­zött 101 retropubikus és 52 transzobturátor mű­té­tet vé­gez­tek osz­tá­lyu­kon. Intraoperatív cisztoszkópiát TOT-műtét ese­tén nem vé­gez­tek. A TVT- ...

A nit­ro­gén-mo­no­xid­nak (NO) rég­óta is­mert a sze­re­pe a gyul­la­dá­sos fo­lya­ma­tok­ban. A húgy­hó­lyag­ban le­zaj­ló gyul­la­dá­sok­ban be­töl­tött sze­re­pé­ről azon­ban ed­dig az ada­tok sze­gé­nye­sek. A szer­ző egy ál­ta­la ki­dol­go­zott pat­kány­mo­del­len vég­zett hó­lyag iszkémia-reper­fú­ziós (I/R) kí­sér­let­so­ro­zat­ról szá­mol be, ahol a ...

Az androgén re­cep­tor nor­má­lis kö­rül­mé­nyek kö­zött a prosz­ta­ta­rák sejt­je­i­ben ligandkötés és egyéb koaktivátorok ré­vén mű­kö­dik. A ma hasz­nált te­rá­pi­ás ha­tás a tesztoszte­ron és re­cep­tor komp­lex kép­ző­dés gát­lá­sa ré­vén jön lét­re. A sejt­szin­tű ku­ta­tá­sok elő­re­ha­lad­tá­val ma már tud­juk, hogy sok­kal bo­nyo­lul­tabb a tumorgenezis ...