A bőr­da­ga­nat min­den­ki, a be­teg és a vizs­gá­ló ­or­vos ál­tal jól lát­ha­tó­an, a kültakarón ala­kul ki. En­nek el­le­né­re gya­ko­ri az elő­re­ha­la­dott ál­la­pot­ban ke­ze­lés­re ke­rü­lő da­ga­nat, amely a be­teg szo­ci­á­lis izo­lá­ci­ó­já­hoz, az élet­mi­nő­ség rom­lá­sá­hoz, az élet­ki­lá­tá­sok be­szűkü­lé­sé­hez ve­zet. A ...

Nem­ré­gi­ben új­ra­sza­bá­lyo­zás­ra ke­rült a ká­bí­tó­szer-tar­tal­mú gyógy­sze­rek ren­de­lé­sé­nek sza­bály­anya­ga. A kel­lő nyil­vá­nos­sá­got saj­nos nem ka­pott mó­do­sí­tás a be­te­gek szá­má­ra érez­he­tő­en könnyeb­bé te­szi az ilyen gyógy­sze­rek­hez tör­té­nő fo­lya­ma­tos hoz­zá­ju­tást, mi­vel más gyógy­sze­rek­hez ha­son­la­to­san ...

A gla­u­kó­ma (zöldhályog) vi­lág­szer­te nép­be­teg­ség, a vak­ság egyik ve­ze­tő oka. Az ese­tek dön­tő több­sé­gét ki­te­vő, kró­ni­kus le­fo­lyá­sú for­mák­ban a be­teg­ség lé­nye­ge a retinális ganglionsejtek prog­res­­szív apoptosisa. En­nek hát­te­ré­ben a kó­ro­san emel­ke­dett intraokuláris nyo­más, a lá­tó­ideg­fő ke­rin­gé­si za­va­rai (iszkémia-...

A ke­rin­gé­si rend­szer be­teg­sé­gei kö­zül leg­gya­ko­rib­bak a szív és az agy vér­el­lá­tá­si za­va­rai ál­tal oko­zott kór­ké­pek (az iszkémiás szív­be­teg­sé­gek és a stroke), va­la­mint a pe­ri­fé­ri­ás ar­té­ri­ák meg­be­te­ge­dé­sei mi­att ki­ala­ku­ló vér­ke­rin­gé­si za­va­rok. Ez utób­bi be­teg­ség­cso­port je­len­tő­sé­gét ál­ta­lá­ban ...

A vi­lág fej­lett or­szá­ga­i­ban a stroke a mor­ta­li­tá­si és mor­bi­di­tá­si sta­tisz­ti­kák elő­ke­lő he­lyén áll; gaz­da­sá­gi ter­he is az egyik leg­na­gyobb az ös­­szes be­teg­ség kö­zött. Ma­gyar­or­szá­gon a stroke a har­ma­dik leg­gya­ko­ribb ha­lá­lok, a tar­tós rok­kant­ság leg­gya­ko­ribb elő­idé­ző­je. Az ös­­szes agyi ér­ka­taszt­ró­fa több mint 80%-...

Az ál­ta­lá­nos or­vo­si pra­xis­ban meg­for­du­ló be­teg­anyag 15%-át a pharyngitissel je­lent­ke­ző be­te­gek te­szik ki. A di­ag­nó­zis fel­ál­lí­tá­sá­hoz leg­több­ször ele­gen­dő a fi­zi­ká­lis vizs­gá­lat, és a több­nyi­re ví­ru­sos be­teg­ség leg­gyak­rab­ban tü­ne­ti ke­ze­lés­re gyógy­ul. Ez alól ki­vé­telt csak a bak­te­ri­á­lis vagy gom­bás ...

A köz­le­mény­ben a szer­ző az is­mét­lő­dő stroke-kal kap­cso­la­tos epi­de­mi­o­ló­gi­ai ada­to­kat és a stroke-kal tár­su­ló leg­gya­ko­ribb be­teg­sé­ge­ket fog­lal­ja ös­­sze; a te­rá­pi­ák kö­zött el­ső­sor­ban a hi­per­tó­nia, a trombocitaaggregáció-gátlás, és az antilipémiás ke­ze­lés kér­dé­se­it tag­lal­ja. El­iga­zí­tást ad a carotis-szűkületes ...

Min­den tíz kö­zül egy em­ber 60 éves­nél idő­sebb. 2050-re min­den öt­ből, 2150-re pe­dig min­den há­rom­ból egy em­ber vár­ha­tó­an 60 év fe­let­ti le­het. A stroke glo­bá­lis je­len­tő­sé­ge mel­lett a ha­zai prob­lé­má­kat és gon­do­kat szá­mos de­mog­rá­fi­ai, egész­ség­ügyi és szo­ci­á­lis, va­la­mint gaz­da­sá­gi sa­já­tos té­nye­ző fo­koz­za (ko­rai ...

Az Egye­sült Ál­la­mok­ban az 1970-es évek­től kezd­ve me­re­de­ken csök­kent a koronáriabetegség és a stroke mor­ta­li­tá­sa, de ez­zel pár­hu­za­mo­san már ész­lel­ték, kü­lö­nö­sen az 1980-as évek­től, hogy a di­a­lí­zis­re ke­rü­lő be­te­gek ará­nya fo­ko­za­to­san nö­vek­szik, és azon be­lül el­ső­sor­ban a di­a­bé­te­szes ere­de­tű nefropátia és a ...

2005. no­vem­ber 3-án 13 tár­sa­ság és az OALI ve­ze­tő kép­vi­se­lői má­so­dik al­ka­lom­mal a II. Te­rá­pi­ás Kon­szen­zus Kon­fe­ren­ci­án MOTESZ In­ter­disz­cip­li­ná­ris Fó­rum ke­re­té­ben kö­zel 400 fő­nyi hall­ga­tó­ság előtt 15 elő­adás vi­tá­ja ke­re­té­ben ala­kí­tot­ták ki a vég­ső ál­lás­fog­la­lá­so­kat, ame­lye­ket táb­lá­za­tok­ban ...

Dysphagia ese­tén kü­lönb­sé­get kell ten­nünk az oropharyngealis (száj­üreg, ga­rat) és az oeso­phagealis (nye­lő­cső) ere­de­tû dysphagia kö­zött. Idős­kor­ban az oropharyngealis dysphagia a gya­ko­ribb, a nye­lés­za­var, a nye­lé­si ne­he­zí­tett­ség hát­te­ré­ben az ese­tek 75-80%-ában oro­pha­ryngealis dysphagiához ve­ze­tő okok áll­nak. A nye­lő­cső ere­de­tű dysaphagia a ...

Az el­múlt két év­ti­zed­ben az ateroszklerotikus meg­be­te­ge­dé­sek antlipidémiás ke­ze­lé­sé­nek aján­lá­sa­i­ban a cél­ér­té­kek egy­re csök­ke­nő ér­té­ke­ket mu­tat­tak. A kli­ni­kai gya­kor­lat iga­zol­ta, hogy a cél­ér­té­kek el­éré­se egy­ben az ateroszklerózis prog­res­­szi­ó­já­nak meg­ál­lá­sá­hoz, il­let­ve reg­res­­szi­ó­já­hoz ve­zet­het. ...

A ke­rin­gé­si rend­szer be­teg­sé­gei kö­zül az iszkémiás szív­be­teg­ség és a stroke a leg­gyak­rab­ban elő­for­du­ló be­teg­sé­gek. Az agyi ke­rin­gés­za­va­rok és azok tü­ne­tei több­fé­le fel­osz­tás­ban is­mer­tek. A 24 órán túl fenn­ál­ló fokális ne­u­ro­ló­gi­ai tü­ne­te­ket, ame­lyek hát­te­ré­ben bi­zo­nyít­ha­tó­an csak az agyi ér­rend­szer ...

A gyógy­szer­ku­ta­tá­sok meg­szo­kott me­net­rend­jük sze­rint az alap­ku­ta­tás­tól ki­in­dul­va ha­lad­nak a klinikum fe­lé, leg­alább­is mind­ad­dig, amíg vagy még a ku­ta­tás-fej­lesz­té­si fá­zis­ban, vagy már a klinikumban olyan nem várt ha­tá­so­kat ész­lel­nek, ame­lyek új al­kal­ma­zá­si te­rü­le­tek, ja­val­la­tok fe­lé nyit­hat­nak le­he­tő­sé­get. Ilyen ...

A szer­zők ret­ros­pek­tív fel­dol­go­zás­ban vizs­gál­ták a Bianchi-féle transscro­ta­lis orchidopexia ered­mé­nyes­sé­gét olyan he­re­le­szál­lá­si za­va­rok ese­tén, ame­lyek­ben a preoperatív fi­zi­ká­lis vizs­gá­lat so­rán a he­re fe­szü­lés­sel a he­re­zacs­kó­ba húz­ha­tó volt. 36 Bianchi-orchidopexia tör­tént 27 pá­ci­ens­nél. Az ese­tek fel­dol­go­zá­sa so­rán...

A szep­szis nap­ja­ink­ban is sú­lyos, élet­ve­szé­lyes be­teg­ség. A kór­oko­zó, vagy bi­zo­nyos struk­tu­rá­lis anya­gai és exotoxinjai be­jut­nak a ke­rin­gés­be és bo­nyo­lult szer­ve­ze­ti vá­lasz­re­ak­ci­ót vál­ta­nak ki. Citokinek sza­ba­dul­nak fel, komp­le­ment kép­ző­dik, ak­ti­vá­ló­dik az al­va­dá­si rend­szer és trombocitaaggregáció in­dul be. A szep­szis ...

A ma­gyar­or­szá­gi vé­dő­ol­tá­si rend­ben je­len­tős vál­to­zá­sok lép­tek élet­be. En­nek egyik oka a ha­zai ol­tó­anyag­gyár­tás meg­szűné­se, il­let­ve új, kor­sze­rűbb ol­tó­anyag­ok al­kal­ma­zá­sa. A vál­to­zá­sok csak az élet­kor­hoz kö­tött, fo­lya­ma­tos ol­tá­sok ke­re­té­ben vég­zett kö­te­le­ző vé­dő­ol­tá­so­kat érin­tik: jog­sza­bály­ban...

Szak­ren­de­lé­sün­kön vég­zett vizs­gá­la­ta­ink 40%-a kan­csal­ság­gal kap­cso­la­tos, amely­nek ko­rai fel­fe­de­zé­se és he­lyes ke­ze­lé­se egyik leg­fon­to­sabb fel­ada­tunk. Rö­vi­den fel­idéz­zük a kan­csal­ság­ról a leg­fon­to­sabb ál­ta­lá­nos tud­ni­va­ló­kat. 24 év alatt ös­­sze­gyűlt vizs­gá­la­ti ada­tok fel­dol­go­zá­sá­val sa­ját mun­kánk ...

Decsi Ta­más dr. 2001-ben meg­je­lent köny­vé­ben a cse­cse­mő­táp­lá­lás is­me­ret­anya­gát fog­lal­ta ös­­sze igen ki­tűnő for­má­ban. A Me­di­ci­na Könyv­ki­adó gon­do­zá­sá­ban 2005-ben meg­je­lent újabb köny­ve – an­nak szer­ves foly­ta­tá­sa­ként – a gyer­mek­kor táp­lá­lá­si prob­lé­má­i­val fog­lal­ko­zik....