A kösz­vény egyi­ke az anyag­cse­re-be­teg­sé­gek­nek. A kór­kép lé­nye­ge a hu­mán purinanyagcsere vég­ter­mék­ének, a húgy­sav­nak a szer­ve­zet­ben va­ló fel­sza­po­ro­dá­sa. A húgy­sav, mint kü­szöb­anyag bi­zo­nyos kon­cent­rá­ció fe­lett kris­tály for­má­já­ban ki­csa­pó­dik, és de­po­ná­ló­dik a szö­ve­tek­ben. Kösz­vény­ben, fő­leg az ízü­le­tek, és a ...

A de­rék­fá­jás az egyik leg­gya­ko­ribb moz­gás­szer­vi pa­nasz. A szer­zők a pa­na­szok je­lent­ke­zé­sén, tü­ne­te­in és di­ag­nosz­ti­kus prob­lé­má­in túl tár­gyal­ják a meg­elő­zés, a ke­ze­lés és a re­ha­bi­li­tá­ció le­he­tő­sé­ge­it a ha­zai és kül­föl­di iro­da­lom tük­ré­ben, sa­ját mun­ká­juk ne­gyed­szá­za­dos gya­kor­la­tá­nak és ...

Hor­váth Cs. dr., La­ka­tos P. dr., Mar­ton I. dr., Bors K. dr., Poór Gy. dr., Hol­ló I. dr.

és a MOOT ve­ze­tő­sé­ge:

Bá­lint G. dr., Ba­logh Á. dr., For­gács S. dr., Genti Gy. dr., Kiss L. dr., So­mo­gyi P. dr., Szekanecz Z. dr., Sze­ke­res L. dr., Szûcs J. dr., Ta­kács I. dr., Ta­má­si L. dr....

A nők­ben elő­for­du­ló nem-komp­li­kált al­só húgy­úti in­fek­ció az egyik leg­gya­ko­ribb kór­kép az alap­el­lá­tás­ban, kü­lö­nö­sen fi­a­tal/kö­zép­ko­rú nők ese­té­ben. Ezen in­fek­ci­ók ha­té­kony ke­ze­lé­se so­rán fon­tos szem­pont le­het a költséghatékony-terápia meg­vá­lasz­tá­sa. A fluorokinolonok már rég­óta az egyik el­ső­ként vá­lasz­tan­dó ...

A kró­ni­kus vé­nás ke­rin­gé­si elég­te­len­ség ki­ala­ku­lá­sá­nak pon­tos patomechanizmusa a mai na­pig nem is­mert. Az utób­bi évek ku­ta­tá­si ered­mé­nyei azonban ar­ra utal­nak, hogy a fo­lya­mat­ban egy gyul­la­dá­sos kom­po­nens is sze­re­pet ját­szik. En­nek azért van nagy je­len­tő­sé­ge, mert ez in­do­kol­ja, hogy a bá­zis­te­rá­pi­á­nak szá­mí­tó ...

 Elöl­já­ró­ban a szer­ző­ről. Dr. Szé­kács Bé­la az MTA dok­to­ra, 1967 óta a Sem­mel­we­is Egye­tem, II. Bel­kli­ni­ká­ján dol­go­zik, amely­nek az or­szá­gos Pszi­chi­át­ri­ai és Ne­u­ro­ló­gi­ai In­té­zet­be ki­he­lye­zett Geriátriai Tan­szé­ki cso­port­ját ve­ze­ti a ge­­­­­ri­át­riai-belgyógyászati-rehabili­tá­ciós osz­tály élén. Már több ko­ráb­bi ...

Az or­vos­tu­do­mány, ezen be­lül a fog­or­vos­lás ál­tal a múlt szá­zad ele­je óta meg­tett ha­tal­mas fej­lő­dés újra aktuálissá tette a „góc­be­teg­ség” klas­­szi­kus fel­fo­gá­sát. Epi­de­mi­o­ló­gi­ai vizs­gá­la­tok ha­tá­ro­zott ös­­sze­füg­gést ál­la­pí­tot­tak meg a száj­üreg egész­sé­gi ál­la­po­ta, va­la­mint szá­mos ge­ne­ra­li­zált szer­vi ...

Az AMI ke­ze­lé­sé­ben át­tö­rő vál­to­zást ho­zott a szisz­té­más trombolízis és a pri­mer perkután transz­luminális angioplasztika meg­je­le­né­se. Az új ve­zér­fo­na­lak egyik fő tö­rek­vé­se, hogy az ST-elevációval já­ró in­fark­tus (STEMI) prehospitális és ko­rai kór­há­zi el­lá­tá­sá­nak ru­gal­mas, pár­hu­za­mos al­ter­na­tí­vá­it fo­gal­maz­zák meg, ame­lyek...

A hi­per­tó­ni­ás be­te­gek ke­ze­lé­sé­nek cél­ja meg­gá­tol­ni a hi­per­tó­ni­ás ká­ro­so­dá­sok, il­let­ve szö­vőd­mé­nyek ki­ala­ku­lá­sát, ez­ál­tal meg­hosszab­bí­ta­ni a be­te­gek élet­tar­ta­mát, csök­ken­te­ni a mor­ta­li­tást, ezen­kí­vül ja­ví­ta­ni a be­te­gek élet­mi­nő­sé­gét. A köz­le­mény a hi­per­tó­nia ke­ze­lé­sé­ben ...

A szív­elég­te­len­ség elő­for­du­lá­sa az európiai po­pu­lá­ci­ó­ban 0,4%-2%. Az élet­kor ki­to­ló­dá­sá­val a szív­elég­te­len be­te­gek szá­ma egy­re nő, becs­lé­sek sze­rint szá­muk el­éri ~10 mil­li­ót Eu­ró­pá­ban. A szív­elég­te­len­ség prog­nó­zi­sa – a ke­ze­lés­ben az el­múlt évek­ben el­ért ha­la­dás el­le­né­re – rossz, a be­te­gek fe­le a ...

Ös­­sze­fog­la­lónk­ban át­te­kint­jük a nit­rá­tok ál­ta­lá­nos és kardiovaszkuláris ha­tá­sa­it, a nit­rát ke­ze­lés kar­di­o­ló­gi­ai in­di­ká­ci­ó­it, a nitráttolerancia kér­dé­sét va­la­mint a nit­rá­tok­nak a bal­kam­ra-funk­ci­ó­ra gya­ko­rolt ha­tá­sa­it – echokardiográfiás mé­ré­sek alap­ján....

A szisz­to­lés szív­elég­te­len­ség (SSZE) de­fi­ní­ci­ó­ja, prevalenciája, te­rá­pi­ás aján­lá­sai, prog­nó­zi­sa az iro­da­lom­ban egy­ér­tel­mű­ek. Szív­elég­te­len­ség meg­tar­tott szisz­to­lés funk­ci­ó­val (SZEMSF) de­fi­ní­ci­ó­ja vi­szont bi­zony­ta­lan, és pon­tat­lan mé­ré­se alap­ján nem cso­da, ha a prevalencia és a prog­nó­zis ada­tai is je­len­tős ...

Ma­gya­ror­szá­gon a stroke a har­ma­dik leg­gya­ko­ribb ha­lá­lok, a tar­tós rok­kant­ság leg­gya­ko­ribb elő­idé­ző­je, az ös­­szes agyi ér­ka­taszt­ró­fa több mint 80%-a iszkémiás ese­mény. Az iszkémia és a vér­zés biz­tos el­kü­lö­ní­té­se csak kép­al­ko­tó­val le­het­sé­ges. A be­teg­ség ki­me­ne­tel­ét a 3 órán be­lü­li int­ra­vé­nás trombolízis – ...

A lét­fon­tos­sá­gú al­vá­si fo­lya­mat szá­mos rész­le­tét is­mer­jük, de élet­ta­ni sze­re­pét még nem ért­jük pon­to­san. Ezért az al­vás­za­va­ro­kat is in­kább tü­net­ta­ni­lag jel­le­mez­zük, bár az utób­bi év­ti­ze­dek ku­ta­tá­si ered­mé­nyei alap­ján si­ke­rült ös­­sze­kap­csol­ni egyes kli­ni­kai ál­la­po­to­kat az al­vás elekt­ro­fi­ziológiai és ...

Epi­de­mi­o­ló­gi­ai és in­ter­ven­ci­ós vizs­gá­la­tok bi­zo­nyít­ják, hogy a HDL a kardiovaszkuláris be­teg­sé­gek, el­ső­ren­dû, önál­ló, vé­dő­ha­tá­sú anti-rizikófaktora. Vazoprotektív ha­tá­sai kö­zül ki­emel­ke­dik a rezerv ko­lesz­te­rin­transz­port, antiinflammatorikus, antioxidáns és az endothelfunkciót be­fo­lyá­so­ló ha­tá­sa mel­lett. Nem-gyógy­sze­res úton ...

Mind a di­a­bé­tesz, mind a hi­per­tó­nia gya­ko­ri be­teg­ség, és tár­su­lá­suk sem rit­ka. Mind­két be­teg­ség je­len­tő­sen nö­ve­li a kardiovaszkuláris szö­vőd­mé­nyek koc­ká­za­tát. A szö­vőd­mé­nyek ki­vé­dé­sé­nek ha­té­kony mód­ja az eré­lyes vér­nyo­más­csök­ken­tés. A cél­ér­té­kek ál­ta­lá­ban csak kom­bi­nált antihipertenzív ke­ze­lés­sel ...

Az in­ten­zív in­zu­lin­ke­ze­lés új táv­la­ta­it nyi­tot­ták meg az inzulinanalóg ké­szít­mé­nyek. A gyors­ha­tá­sú ana­ló­gok fő­ét­ke­zé­sek­hez ön­ma­guk­ban, vagy metformin adá­sa mel­lett ered­mé­nye­sek le­het­nek olyan 2-es tí­pu­sú cu­kor­be­te­ge­ken, ahol még meg­tar­tott a bazális inzulinelválasztás. Az 1-es tí­pu­sú di­a­bé­tesz­ben alap­ve­tő a ...

A cu­kor­be­teg­ség „jár­vány­sze­rû” ter­je­dé­se új ki­hí­vá­so­kat je­lent az egész­ség­ügy és a tár­sa­da­lom szá­má­ra. A 2-es tí­pu­sú di­a­bé­tesz kór­fej­lő­dé­sét nap­ja­ink­ban a metabolikus szindró­ma kon­cep­ci­ó­ja alap­ján ér­tel­mez­zük. A metabolikus szindró­ma kli­ni­kai je­len­tő­sé­gét el­ső­sor­ban a kór­kép ta­la­ján ...

A cu­kor­be­teg­ség­ről szer­zett ge­ne­ti­kai, im­mu­no­ló­gi­ai és anyag­cse­rét érin­tő is­me­re­te­ink bő­vü­lé­sé­vel, a szû­rő­vizs­gá­lat­ok el­ter­je­dé­sé­vel és a ko­ráb­ban csak tu­do­má­nyos cél­ból vég­zett vizs­gá­la­tok min­den­na­pos­sá vá­lá­sá­val ös­­sze­füg­gés­ben a di­a­bé­tesz­ről al­ko­tott ko­ráb­bi sta­ti­kus ké­pünk ...