A kró­ni­kus láb­szár­se­bek gya­ko­ri­ak, a la­kos­ság 1–3%-át érin­tik. A ke­ze­lés és az el­lá­tás nem meg­ol­dott, ami­nek oka, hogy a kor­sze­rû seb­ke­ze­lés szak­mai irány­el­vei nem ala­kul­tak ki, és nem szü­le­tett in­ter­disz­cip­li­ná­ris kon­szen­zus a kró­ni­kus se­bek di­ag­nó­zi­sa, el­lá­tá­sa és a gon­do­zás irány­el­ve­i­ről. Több szak­ma – a ...

Szer­ző az ISHAM (International Society for Human and Animal Diseases) aján­lá­sa alap­ján cso­por­to­sít­ja és jel­lem­zi a leg­fon­to­sabb gom­bás fer­tő­zé­se­ket, ame­lyek a bőrt és an­nak sza­ru- vagy nyál­ka­hár­tya-füg­ge­lé­ke­it érin­tik. A kór­oko­zók és a haj­la­mo­sí­tó té­nye­zők fel­vá­zo­lá­sa mel­lett ki­tér a la­bo­ra­tó­ri­u­mi di­ag­nosz­ti­ka ...

A klas­­szi­kus diuretikus + vazodilatátor ke­ze­lés után a bé­ta-blok­ko­ló ke­ze­lés be­ve­ze­té­se a szív­elég­te­len­ség te­rá­pi­á­já­ba újabb je­len­tős elő­re­lé­pést je­len­tett a be­te­gek prog­nó­zi­sa szem­pont­já­ból. A bé­ta-blok­ko­ló ke­ze­lés be­ve­ze­té­se­kor a dó­zis­tit­rá­lás időt és nagy tü­rel­met igé­nyel a ke­ze­lő­or­vos­tól, ...

Vazospazmus so­rán va­la­mely ér­sza­ka­szon re­ver­zi­bi­lis ér­szû­kü­let ala­kul ki, a distalis te­rü­let kö­vet­kez­mé­nyes szö­ve­ti hipoperfúziójával. En­nek mér­té­ke, he­lye, és ide­je be­fo­lyá­sol­ja a to­váb­bi kli­ni­kai ki­me­ne­telt. A ki­vál­tó ok pon­tos patofiziológiája nem tel­je­sen tisz­tá­zott, az ed­di­gi ada­tok multifaktoriális ere­de­tet ...

A szer­zők a re­gi­o­ná­lis re­u­ma­to­ló­gi­ai kór­ké­pek ál­ta­lá­nos te­rá­pi­ás el­ve­it tag­lal­ják. Akut kór­ké­pek ese­tén gyor­san és ered­mé­nye­sen csil­la­pí­tan­dó a fáj­da­lom és a gyul­la­dás, szük­ség ese­tén akár opioiddal, lo­ká­lis vagy szisz­té­más szte­ro­id ke­ze­lés­sel, nyugalombahelyezéssel, fizioterápiával. Kü­lön fog­lal­koz­nak a ...

A mo­dern an­ti­bio­ti­kum­ok be­ve­ze­té­se a 20. szá­zad ko­rai éve­i­ben nem­csak az or­vos­tu­do­mány egé­szé­re, ha­nem a der­ma­to­ló­gi­á­ra is rend­kí­vü­li ha­tás­sal volt. A der­ma­to­ló­gi­á­ban nap­ja­ink­ban a kortikoszteroidok mel­lett a leg­gyak­rab­ban fel­írt gyógy­sze­rek kö­zé tar­toz­nak, nem­csak anti­bak­te­riális, ha­nem egyes cso­por­tok jól ...

A fe­kély­be­teg­ség hát­te­ré­ben az ese­tek kb. 50­–60%-ában Helicobacter pylori fer­tő­zött­ség (H. py­lo­ri as­­szo­ci­ált fe­kély) áll. A gyo­mor- és nyom­bél­fe­ké­lyek kb. 35–45%-ában a ki­vál­tó ok a nem­szte­roid gyulladásgátlók (NSAID) és/vagy acetilszalicilsav (ASA) tar­tós vagy rö­vid ide­ig tar­tó hasz­ná­la­ta a H. pylori stá­tusz­tól füg­get­le­nül....

A gyo­mor­tar­ta­lom regurgitációja idő­sza­kos vagy ál­lan­dó­sult pa­na­szo­kat és tü­ne­te­ket (ret­ro­ster­nalis égés, fáj­da­lom, há­nyin­ger, há­nyás, nye­lé­si pa­nasz, stb.) okoz­hat, ez a gastro­oeso­pha­geális refluxbetegség. (To­váb­bi­ak­ban refluxbetegség)....

Az al­ler­gi­ás conjunctivitisek gyors és biz­ton­sá­gos ke­ze­lé­sé­ben a mo­dern antihisztaminok, kü­lö­nö­sen azok új ge­ne­rá­ci­ó­ja az el­ső vá­lasz­tás. Két tí­pu­sú hisztaminreceptor van, a H1 és a H2, ame­lyek kö­zül a H1-receptorok a leg­fon­to­sab­bak az al­ler­gi­ás gyul­la­dá­sos vá­lasz­re­ak­ci­ók köz­ve­tí­té­sé­ben. Az el­ső H1-receptor-antagonisták, ...

A bőr­gyógy­ásza­ti be­teg­sé­gek je­len­tős ré­szét te­szik ki a kü­lön­bö­ző ere­de­tû ek­cé­mák. Je­len or­szá­gos fel­mé­rés cél­ki­tû­zé­se az ek­cé­mák tí­pu­sa­i­nak, azok te­rü­le­ti elő­for­du­lá­si gya­ko­ri­sá­gá­nak, ke­ze­lé­si szo­ká­sa­i­nak és a be­teg­ség étel­mi­nő­ség­re ki­fej­tett ha­tá­sá­nak a vizs­gá­la­ta volt. A több ...

1990-ben a vi­lá­gon 50 mil­lió em­ber halt meg, eb­ből 14 mil­lió kardiovaszkuláris be­teg­ség kö­vet­kez­té­ben. 2000-ben a kardiovaszkuláris okok­kal ös­­sze­füg­gő ha­lá­lo­zás 16,6 mil­lió volt. Nagy fel­mé­ré­sek sze­rint a vi­lá­gon kb. 600 mil­lió hi­per­tó­ni­ás be­teg­gel kell szá­mol­ni, több­sé­gük ke­ze­let­len, vagy ros­­szul be­ál­lí­tott. Éven­te ma­gas ...

Mai is­me­re­te­ink sze­rint hi­per­tó­ni­á­ban szen­ve­dő be­te­gek jel­lem­ző szív­el­vál­to­zá­sa a kon­cent­ri­kus bal­kam­ra hi­pert­ró­fia, amit a megnövekedett balkam­rai izom­tö­meg és fal­vas­tag­ság, va­la­mint a be­szű­kült üre­gi át­mé­rő jel­le­mez. Az ACE-gátlók al­kal­ma­zá­sa so­rán a bal­kam­ra-hi­pert­ró­fia csök­ke­né­sé­vel ja­vul a ...

Na­gyon jól tud­juk, hogy a ma­gas vér­nyo­más a leg­gya­ko­ribb nép­be­teg­ség, amely a szív-, ér­rend­sze­ri be­teg­sé­gek ki­ala­ku­lá­sá­ban és ki­me­ne­tel­ében dön­tő meg­ha­tá­ro­zó sze­re­pet ját­szik. A tö­me­ges elő­for­du­lás, a ke­zel­he­tő­ség, az élet­hos­­szig tar­tó komp­lex gon­do­zás fo­lya­ma­tos or­vo­si el­len­őr­zést, fel­ügye­le­tet ...

Sok­szo­ro­san iga­zolt a hi­per­tó­nia gyógy­sze­res ke­ze­lé­sé­vel el­ér­he­tő ha­lá­lo­zás­csök­ke­nés, a nagy kardio­vasz­ku­lá­ris ese­mé­nyek rit­ku­lá­sa. Sok­fé­le ké­szít­mény áll ren­del­ke­zés­re, ame­lyek kom­bi­nált adá­sá­val a vér­nyo­más­csök­ke­nés erő­tel­jes­eb­bé vá­lik, a mel­lék­ha­tá­sok vi­szont nem fo­ko­zód­nak. Tud­juk, hogy ...

Az ala­csony HDL-koleszterinszint a kardiovaszkuláris meg­be­te­ge­dé­sek egyik leg­fon­to­sabb ri­zi­kó­fak­to­ra. A HDL az ateroszklerózis kü­lön­bö­ző pont­ja­in ké­pes gát­ló­ha­tást ki­fej­te­ni. A HDL-hez kö­tött antioxidáns rend­szer gá­tol­ja az LDL oxidatív mó­do­su­lá­sát, di­rekt vé­dő­ha­tást fejt ki az ér­fal­ra, va­la­mint a reverz ko­lesz­te­rin­transz­port ...

A PPAR (peroxiszóma proliferációt ak­ti­vá­ló receptor)-rendszer meg­ha­tá­ro­zó sze­re­pet ját­szik a szén­hid­rát- és a zsír­anyag­cse­ré­ben, be­fo­lyá­sol­ja az in­zu­lin­re­zisz­ten­cia és az obesitas ki­ala­ku­lá­sát, mó­do­sít­ja a vér­nyo­mást. Ösz­­szes­sé­gé­ben te­hát ez a rend­szer a metabolikus szindró­ma szá­mos ös­­sze­te­vő­jét be­fo­lyá­sol­ni, ...

Szer­zők, nagy­ri­zi­kó­jú be­te­gek vizs­gá­la­tá­val epi­de­mi­o­ló­gi­ai ada­to­kat gyűj­töt­tek a metabolikus szind­ró­má­ról (MS). Be­te­gek: 233 be­teg, akik­nek ér­be­teg­sé­ge ± NIDDM-je ± ≥2 ri­zi­kó­fak­to­ra volt. Mód­sze­rek: fi­zi­ká­lis di­ag­nosz­ti­ka, la­bor­pa­ra­mé­te­rek, rész­le­tes vaszkuláris vizs­gá­la­tok (al­só vég­tag­ok Dopp­ler-...

A kardiovaszkuláris ri­zi­kó­csök­ken­tés le­he­tő­sé­gei, il­let­ve a kor­sze­rű antihipertenzív ke­ze­lés el­vei a több­szö­rös tá­ma­dás­pon­tú, kom­bi­nált ke­ze­lést he­lyez­ték elő­tér­be a szív és ér­rend­sze­ri, va­la­mint a ve­se­be­teg­sé­gek­ben. Te­kin­tet­tel ar­ra, hogy a vér­nyo­más­csök­ken­tő te­rá­pia is már a kom­bi­ná­ci­ók ...

A hi­per­tó­nia nem meg­fe­le­lő kont­roll­ja a kardiovaszkuláris mor­bi­di­tás­nak és mor­ta­li­tás­nak, köz­tük a stroke, a szív­elég­te­len­ség és ve­se­elég­te­len­ség ki­ala­ku­lá­sá­nak az egyik leg­főbb ri­zi­kó­fak­to­ra. Az em­lí­tett ko­moly szö­vőd­mé­nyek el­le­né­re még a 140/90 Hgmm-es ér­té­ket is – amely ma­ga­sabb, mint a nem­zet­kö­zi ...