A pajzs­mi­rigy­műkö­dés ter­hes­ség­ben élet­ta­ni kö­rül­mé­nyek kö­zött is meg­vál­to­zik, az el­ső tri­mesz­ter­ben ún. fi­zi­o­ló­gi­ás hyperthyreosis ala­kul ki (a TSH-érték csök­ken). A ter­hes­ség alatt az autoimmun pajzs­mi­rigy­be­teg­sé­gek spon­tán remissziója fi­gyel­he­tő meg, de a szü­lés után ezek ki­úju­lá­sa je­lent­het di­ag­nosz­ti­kus és ...

 A vizeletinkontinencia igen gya­ko­ri je­len­ség nők kö­ré­ben és nem­rit­kán je­len­tős élet­mi­nő­ség rom­lás­sal és el­szi­ge­te­lő­dés­sel jár....

A múlt év­ben a stock­hol­mi Eu­ró­pai Kar­di­o­ló­gus Kong­res­­szu­son be­je­len­tett CIBIS III-vizsgálat ered­mé­nyei után az idei, ez­út­tal Bar­ce­lo­ná­ban meg­tar­tott Kar­di­o­ló­gus Kong­res­­szu­son két szim­pó­zi­um is fog­lal­ko­zott a bé­ta-blok­ko­ló bisoprolol te­rá­pi­ás ha­té­kony­sá­gá­val. Meg­erő­sí­tést nyert, hogy a szív­elég­te­len­ség­ben ...

Nap­ja­ink­ban a 2-es tí­pu­sú cu­kor­be­teg­ség nagy­mé­re­tű nö­ve­ke­dé­se ta­pasz­tal­ha­tó. A vi­lág fel­nőtt né­pes­sé­gé­nek kb. 6%-át érin­ti, az­az ös­­sze­sen mint­egy 230 mil­lió em­bert. A cu­kor­be­te­gek nagy szá­ma, el­ső­sor­ban a 2-es tí­pu­sú cu­kor­be­teg­ség szív- és ér­rend­sze­ri szö­vőd­mé­nye­i­ben szen­ve­dők ke­ze­lé­se, a ...

 A máj virális fer­tő­zé­si for­mái kö­zül a leg­gya­ko­rib­bak a he­pa­ti­tis A és B fer­tő­zé­sek. Ezek a meg­be­te­ge­dé­sek je­len­tős mor­bi­di­tás­sal és a he­pa­ti­tis B ese­té­ben mor­ta­li­tás­sal jár­nak együtt....

A szer­ző rö­vi­den át­te­kin­ti az arthrosis re­ha­bi­li­tá­ció szem­pont­já­ból fon­tos as­pek­tu­sa­it. Kör­vo­na­laz­za a re­u­ma­to­ló­gi­ai re­ha­bi­li­tá­ció fel­a­da­ta­it, ki­tér az ál­la­pot­fel­mé­rés, a te­am mun­ka fon­to­sabb kér­dé­se­i­re, és is­mer­tet né­hány spe­ci­á­lis, gyógy­tor­nász­ok ál­tal al­kal­ma­zott el­já­rást. Érin­ti az ...

A brit Arthritis Research Campaign (Arthritis Ku­ta­tás Kam­pány) 2006. jú­ni­u­si köz­le­mé­nye alap­ján köz­re­ad­ja: dr. Bá­lint Gé­za, a Brit Ki­rá­lyi Orvostársaság Fellow-ja
Szabóné Dúl Ka­ta­lin, a Csont és Ízü­let Év­ti­ze­de Ala­pít­vány ala­pí­tó­ja, be­teg­kép­vi­se­lő...

A há­zi­or­vo­si gya­kor­lat­ban elő­for­du­ló in­fek­ci­ók leg­gya­ko­ribb kór­oko­zói szá­mos an­ti­bio­ti­kum­mal szem­ben nyer­tek má­sod­la­gos re­zisz­ten­ci­át, és ez­zel a tén­­nyel kal­ku­lál­ni kell az em­pi­ri­kus te­rá­pi­á­ban. Ki­vé­tel ez alól a S. pyogenes vál­to­zat­lan pe­ni­cil­lin­ér­zé­keny­sé­ge, ugyan­ak­kor ép­pen ez a bak­té­ri­um vált...

Az ideg­rend­sze­ri da­ga­na­tok mi­att vég­zett ideg­se­bé­sze­ti be­avat­ko­zá­sok szá­má­nak nö­ve­ke­dé­se mi­att a há­zi­or­vos­ok is egy­re gyak­rab­ban ta­lál­koz­nak mű­tét­re vá­ró vagy mű­té­ten át­esett agy­da­ga­na­tos be­te­gek­kel. A cikk há­zi­or­vos­ok szá­má­ra ös­­sze­fog­lal­ja a fel­nőtt­ko­ri agy­da­ga­nat­ok mo­dern ideg­se­bé­sze­ti ...

A kardiovaszkuláris mor­ta­li­tás vis­­sza­szo­rí­tá­sá­ban az antilipidémiás ke­ze­lés­nek óri­á­si sze­re­pe van. Az elsővonalbeli statinok az LDL-ko­lesz­terin csök­ken­té­sét cé­loz­zák, azon­ban az ese­tek dön­tő há­nya­dá­ban a ke­vert dyslipidaemia egyéb al­ko­tó­ele­me­i­re ke­vés be­fo­lyá­suk van. A trigliceridszint csök­ken­té­sé­re és a HDL-koleszterinszint ...

A do­hány­zás és az ateroszklerózis kö­zöt­ti oki ös­­sze­füg­gés több mint 50 éve is­me­re­tes és kel­lő­en iga­zolt. Ugyan­ak­kor a do­hány­zás okoz­ta ha­tá­sok molekulárbiológiai, bio­ké­mi­ai vo­nat­ko­zá­sai csak rész­ben tisz­tá­zot­tak. A do­hány­zás okoz­ta ká­ro­so­dás nem­csak tisz­tán far­ma­ko­ló­gi­ai ha­tás (ni­ko­tin) út­ján va­ló­sul meg, ha­nem a...

A ga­rat és tonsillák meg­be­te­ge­dé­se igen gya­ko­ri, a be­te­gek pa­na­sza­ik­kal el­ső­ként ál­ta­lá­ban a há­zi­or­vo­su­kat, gyer­mek­or­vo­su­kat ke­re­sik fel. Ezen te­rü­let egy ré­sze (mesopharynx) jól vizs­gál­ha­tó egy ál­ta­lá­nos há­zi­or­vo­si ren­de­lő­ben is, ezért az anam­né­zis fel­vé­te­le és gon­dos vizs­gá­lat után a be­te­gek nagy ...

Az al­ler­gia a szer­ve­zet védekezőrendszerének kó­ros túl­mű­kö­dé­se, ami­kor – az egyéb­ként ár­tal­mat­lan – ide­gen anya­gok­kal szem­ben el­len­anya­got ter­mel. Leg­gya­ko­ribb for­má­ja az al­ler­gi­ás nát­ha, amely gya­ko­ri­sá­ga ha­zánk­ban fo­lya­ma­to­san nö­vek­szik. Alap­ve­tő­en két fő cso­port­ra oszt­hat­juk, a sze­zo­ná­lis és a nem ...

Kül­ső­hal­ló­já­rat- és a kö­zép­fül­gyul­la­dás­ok tü­ne­te­i­vel szá­mos eset­ben for­dul­nak a be­te­gek a házi­or­vos­hoz. A cikk­ben ezek­nek a kór­ké­pek ki­ala­ku­lá­sát, tü­ne­te­it, di­ag­nosz­ti­ká­ját és ke­ze­lé­sét tárgyal­juk gya­kor­la­ti­as szem­pon­to­kat fi­gye­lem­be vé­ve. Szí­nes otoszkópos ké­pek­kel se­gít­jük a kór­ké­pek ...

A cochlearis imp­lan­tá­ció az utób­bi év­ti­ze­dek leg­je­len­tő­sebb fü­lé­sze­ti ta­lál­má­nya, amely for­ra­dal­ma­sí­tot­ta a ko­ráb­ban mű­té­ti­leg nem gyó­gyít­ha­tó ké­tol­da­li bel­ső­fül ere­de­tű sü­ket­ség és sú­lyos fo­kú na­gyot­hal­lás te­rá­pi­á­ját. A cochlearis implantátum szőr­sejt-pro­té­zis­ként mű­köd­ve he­lyet­te­sí­ti a ...

A fej­fá­jás na­gyon gya­ko­ri pa­nasz. A fej­fá­jás­ok két nagy cso­port­ra oszt­ha­tók, az ún. önál­ló fej­fá­jás be­teg­sé­gek­re, és a ki­mu­tat­ha­tó ok­kal ma­gya­ráz­ha­tó, ún. má­sod­la­gos fej­fá­jás­ok­ra. A fej­fá­jós be­teg ki­vizs­gá­lá­sa hos­­szú fo­lya­mat. A fej­fá­jós be­te­gek szin­te mind­egyi­ke fül-orr-gé­gész­hez is el­jut, ar­ra a ...

A rö­vid­lá­tás egy­re gyak­rab­ban és sú­lyo­sabb fok­ban je­lent­ke­zik a fej­lett or­szá­gok ta­nu­lói kö­zött. Bár oka­i­ról fo­lya­ma­to­san gyűl­tek az is­me­re­tek a XX. szá­zad fo­lya­mán, meg­elő­zé­sé­re, meg­ál­lí­tá­sá­ra nem szü­le­tett át­tö­rő meg­ol­dás. Az utób­bi ti­zen­öt év ál­lat­kí­sér­le­tes alap­ku­ta­tá­sai, a nö­ve­ke­dé­si ...

A min­den­na­pos or­vo­si gya­kor­lat­ban egyik leg­gya­ko­ribb lég­úti hu­rut – a fáj­dal­mas, ka­pa­ró to­rok, nye­lé­si ne­he­zí­tett­ség, a vizs­gá­ló ál­tal látott „piros torok” hátterében – a „to­rok­gyul­la­dás”. A tonsillopharyngitis he­lyes ke­ze­lé­se még­sem olyan egy­sze­rű, mint gon­dol­nánk, bi­zo­nyí­ték er­re az a tény, hogy iro­dal­mi ada­tok ...

Az epi­lep­szia mes­­sze nem egy­sé­ges be­teg­ség, rend­kí­vül kü­lön­bö­ző le­fo­lyá­sú és ki­me­ne­te­lû for­mái is­mer­tek. Ös­­sze­fog­la­ló em­lí­té­sük­kor he­lye­sebb lenne az „epi­lep­szi­ák”, mint az „epi­lep­szia” meg­ne­ve­zés hasz­ná­la­ta. A szind­ró­má­ba tör­té­nő be­so­ro­lás­ra a ro­ham­tí­pus, az EEG-le­let és a kór­ere­det ...