Szer­zők a ra­di­ká­lis nephrectomiát kö­ve­tő­en az el­len­ol­da­li ve­sé­ben ész­lelt da­ga­na­tok ke­ze­lé­sé­vel szer­zett ta­pasz­ta­la­ta­i­kat is­mer­te­tik. Az 1995. és 2005. kö­zött ope­rált 604 ve­se­kar­ci­nó­más be­teg­ből 13 be­teg­ben ész­lel­tek aszink­ron tu­mort a má­sik ve­sé­ben. Ezek­ben a be­te­gek­ben az el­ső mű­tét so­rán ra­di­ká­lis ...

Az al­só húgy­úti tünetegyüttes (LUTS – Lower Urinary Tract Symptoms) leg­gya­ko­ribb oka fér­fi­ak­nál a benignus prosztatahiperplázia (BPH) és a kró­ni­kus prosz­ta­ta­gyul­la­dá­sok. Az utób­bi évek­ben je­len­tős fi­gye­lem te­re­lő­dött e tü­ne­tek és a fér­fi sze­xu­á­lis za­va­rok együt­tes elő­for­du­lá­sá­ra. Kü­lö­nö­sen szem­be­tű­nő a két kór­kép ...

 Je­len tá­jé­koz­ta­tó cél­ja, hogy a glomerulus filt­rá­ci­ós rá­ta (GFR) szá­mí­tá­sa (eGFR), és al­kal­ma­zá­sa épül­jön be az alap- és szak­el­lá­tás­ba. Az idült ve­se­be­teg­ség (CKD) gya­ko­ri, leg­több­ször prog­res­­szív, ko­rai ér­el­me­sze­se­dés­hez és ha­lá­lo­zás­hoz ve­ze­tő be­teg­ség, amely­nek le­fo­lyá­sá­ban a GFR alap­ján 5 ...

Cé­lunk a vér­nyo­más­gör­be ki­ala­ku­lá­sá­hoz hoz­zá­já­ru­ló pa­ra­mé­te­rek együt­tes vizs­gá­la­ta hi­per­tó­ni­ás be­te­gek­ben és egész­sé­ges egyé­nek­ben. Be­te­gek és mód­szer: 24 órás vér­nyo­más­mé­rés­sel iga­zolt hi­per­tó­ni­ás be­te­ge­ket és egész­sé­ges kont­rol­lo­kat vizs­gál­tunk. Komp­lex he­modinamikai mo­ni­tor ...

Szer­zők a laparoszkópos ve­se­tu­mor-re­szek­ci­ó­val szer­zett ta­pasz­ta­la­ta­i­kat is­mer­te­tik. 2002. 09. 01. és 2006. 04. 01. kö­zött 29 eset­ben tör­tént laparoszkópos da­ga­nat­el­tá­vo­lí­tás kli­ni­ka­i­lag lo­ka­li­zált kis­mé­re­tû vesetumor mi­att. A mû­té­tek alatt a ve­se­ar­té­ri­át ru­tin­sze­rû­en át­me­ne­ti­leg le­szo­rí­tot­ták. A ...

A szer­zők TVT-műtéten át­esett két nő­be­te­gük ese­tét is­mer­te­tik, akik­nél évek­kel ké­sőbb a húgy­hó­lyag­ba penetrált sza­la­gon kő kép­ző­dött. A kö­ve­ket mind­két eset­ben en­do­szkó­pos úton tá­vo­lí­tot­ták el, egyi­kük­nél a TVT-szalag egy da­rab­já­val együtt.

 ...

A stroke meg­elő­zé­se nép­egész­ség­ügyi fel­adat, amely­ben az alap- és szak­el­lá­tás­nak egy­aránt fon­tos fel­ada­tai van­nak. A pri­mer pre­ven­ci­ó­­ban a leg­fon­to­sabb koc­ká­za­ti té­nye­ző a ma­gas vér­nyo­más, így en­nek szû­ré­se, kor­sze­rû ke­ze­lé­se és az egyéb ri­zi­kó­fak­to­rok eli­mi­ná­lá­sa el­en­ged­he­tet­len te­en­dő. ...

A moz­gás­sal ös­­sze­füg­gő fáj­dal­mak je­len­tős ré­szé­nek hát­te­ré­ben má­sod­la­gos ideg­rend­sze­ri funk­ció­za­var ta­lál­ha­tó, ame­lyet a ge­rinc­osz­lop kró­ni­kus be­teg­sé­gei okoz­nak. A köz­le­mény ös­­sze­fog­lal­ja a gya­ko­ribb csigolyaelváltozások jel­leg­ze­tes ne­u­ro­ló­gi­ai tü­ne­te­it, és a lé­nye­ges ...

A sze­lek­tív mutizmus igen rit­ka gyer­mek­pszi­chi­át­ri­ai kór­kép. Gya­ko­ri­sá­ga 0,03-0,7%, lá­nyok kö­ré­ben eny­hén ma­ga­sabb a fi­ú­ké­val ös­­sze­ha­son­lít­va. A be­teg­ség leg­főbb tü­ne­te a be­széd hi­á­nya bi­zo­nyos konk­rétan meg­ha­tá­ro­zott szi­tu­á­ci­ók­ban. A leg­ál­ta­lá­no­sabb meg­je­le­né­si for­má­ja, hogy a gyer­mek az óvo­dai ...

A rend­sze­re­sen vis­­sza­té­rő has­fá­jás a leg­gya­ko­ribb gyer­mek­ko­ri pa­na­szok kö­zé tar­to­zik, amely az ese­tek több­sé­gé­ben nem ma­gya­ráz­ha­tó or­ga­ni­kus okok­kal. A funk­ci­o­ná­lis pa­na­szok meg­ér­té­sé­ben és ke­ze­lé­sé­ben a bi­o­ló­gi­ai fak­to­rok mel­lett a pszichoszociális té­nye­zők­nek is ki­emel­ke­dő je­len­tő­sé­gük van. A ...

Je­len mun­kánk­ban a gyer­mek­kor­ban elő­for­du­ló thrombo­cy­to­peniák jel­lem­ző­it fog­lal­juk ös­­sze. Is­mer­tet­jük a thrombopenia leg­gya­ko­ribb oka­it új­szü­lött-, cse­cse­mő- és gyer­mek­kor­ban. Be­mu­tat­juk a le­het­sé­ges etiológiai té­nye­ző­ket, va­la­mint rész­le­tez­zük a kor­sze­rû ke­ze­lés le­he­tő­sé­ge­it.
....

A neutrophil granulocyták sze­re­pe alap­ve­tő je­len­tő­sé­gû a bak­té­ri­u­mok és gom­bák ál­tal oko­zott fer­tő­zé­sek le­küz­dé­sé­ben, va­la­mint a gyul­la­dá­sos re­ak­ci­ó­ban és a seb­gyógy­ulás­ban. A neutrofilek a haemopoetikus ős­sejt­ből fo­lya­ma­to­san kép­ződ­nek a csont­ve­lő­ben, majd a ke­rin­gés­be és a szö­ve­tek­be ke­rül­ve né­hány óra-nap ...

Je­len ös­­sze­fog­la­ló a gyer­mek­ko­ri leukocytosisok oka­it és azok kli­ni­kai je­len­tő­sé­gét tár­gyal­ja. A fehérvérsejtszám emel­ke­dé­se gya­ko­ri je­len­ség gyer­mek­kor­ban. At­tól füg­gő­en, hogy ez az emel­ke­dés me­lyik fe­hér­vér­sejt-al­cso­por­tot érin­ti, je­lent­het di­ag­nosz­ti­kus vagy te­rá­pi­ás ne­héz­sé­get a ke­ze­lő­or­vos szá­má­ra. A...

A thrombocytosis a thrombocyták szá­má­nak emel­ke­dé­sét je­len­ti a vér­kép­ben. Je­len ös­­sze­fog­la­ló a gyer­mek­ko­ri thrombocytosisok pri­mer és sze­kun­der oka­it, va­la­mint azok kli­ni­kai as­pek­tu­sa­it tár­gyal­ja. Pri­mer thrombocytosisok gyer­mek­kor­ban rit­kán for­dul­nak elő. Az ide tar­to­zó be­teg­sé­gek, pél­dá­ul az es­­szen­ci­á­lis thrombocythemia, a ...

Az át­te­kin­tő cikk­ben a szer­ző a gyer­mek­kor­ban igen gyak­ran je­lent­ke­ző vis­­sza­té­rő ha­si fáj­da­lom kór­ké­pet tár­gyal­ja. A leg­újabb, ún. Ró­ma III kri­té­ri­u­mok sze­rin­ti klas­­szi­fi­ká­ció sze­rint is­mer­te­ti az ide tar­to­zó tünetegyütteseket. Is­mer­te­ti a funk­ci­o­ná­lis has­fá­jás­ok kü­lön­bö­ző cso­port­ja­it, az azok­ra ...

Ma­gyar­or­szá­gon kul­lan­csok két, ideg­rend­sze­ri tü­ne­tek­kel is já­ró, sze­zo­ná­lis kór­ké­pet ter­jesz­te­nek, a kullancsencephalitist és a Lyme-borreliosist. Megelő­zé­sük szem­pont­já­ból fon­tos en­dé­mi­ás te­rü­le­ten tar­tóz­ko­dás al­kal­má­val a meg­fe­le­lő öl­töz­kö­dés, kul­lancs­ri­asz­tó sze­rek al­kal­ma­zá­sa, csí­pés után a kul­lancs ...

Az Archives of Disease in Childhood cí­mû fo­lyó­irat ha­sáb­ja­in (2006; 91: 814–819.) je­lent meg a fen­ti cím­mel a G. Moro és mun­ka­tár­sai ál­tal írt cikk. A köz­le­mény­ben le­írt vizs­gá­lat el­sőd­le­ges hi­po­té­zi­se az volt, hogy a bél­fló­ra meg­vál­toz­ta­tá­sá­val a táp­lá­lék­hoz adott prebiotikumok mo­du­lál­ni ké­pe­sek az im­mun­rend­szer szü­le­tés ...

A szer­ző be­szá­mol a laktózfelszívódás patofiziológiájával kap­cso­la­tos ge­ne­ti­kai ku­ta­tá­sok ered­mé­nye­i­ről. Be­mu­tat­ja a laktáz expresszióját sza­bá­lyo­zó transzkripcionális me­cha­niz­mu­sok ed­dig is­mert­té vált té­nye­ző­it. Meg­vi­lá­gít­ja az adult hipolaktázia, laktózmalabszorpció, laktózintolerancia hár­ma­sá­nak patofiziológiai ...

Az aszt­ma és rhinitis allergica a leg­gya­ko­ribb al­ler­gi­ás ko­mor­bi­di­tás: a rhinitises be­te­gek 20-40%-ánál aszt­ma, az aszt­má­sok 30-90%-ánál al­ler­gi­ás rhinitis is fenn­áll. Ha­son­ló a pa­to­ló­gi­ai alap: a lég­úti nyál­ka­hár­tya gyul­la­dá­sa, al­ler­gi­ás és pro-in­flam­ma­tórikus mediátorok rész­vé­te­le a fo­lya­mat­ban. A cikk eredeti megjelenési helye: ...