Az aterotrombotikus be­teg­ség ál­ta­lá­ban nem egy ér­te­rü­let­re lo­ka­li­zá­ló­dik, ha­nem az egész ér­rend­szer­nek a meg­be­te­ge­dé­se. A be­te­gek ne­gye­dé­ben több ér­te­rü­le­ten egy­szer­re je­le­nik meg a be­teg­ség. Az aterotrombózis szé­les kör­ben el­ter­jedt és vi­lág­szer­te alulke­zelt be­teg­ség. Sok mú­lik a gyógy­sze­res pre­ven­ci­ón, ami­nek ...

A cél­vér­nyo­más el­éré­se, a kardiovaszkuláris koc­ká­zat csök­ken­té­se ér­de­ké­ben az ese­tek több­sé­gé­ben kom­bi­nált gyógy­sze­res ke­ze­lést kell al­kal­maz­ni. A Ma­gyar Kar­di­o­ló­gu­sok Tár­sa­sá­ga ba­la­ton­fü­re­di kong­res­­szu­sán 2006. má­jus 12-én nagy ér­dek­lő­dés kö­ze­pet­te tar­tot­ta a KRKA-cég szim­pó­zi­u­mát, ahol há­rom – ...

A kardiovaszkuláris farmakoterápiában a bé­ta-blok­ko­lók fel­fe­de­zé­se nagy je­len­tő­ség­gel bírt. A gyógy­szer­cso­port tag­jai szá­mos te­kin­tet­ben alap­ve­tő­en kü­lön­böz­nek egy­más­tól, ma már há­rom ge­ne­rá­ci­ó­juk is­mert. A Ba­la­ton­fü­re­den ren­de­zett Kar­di­o­ló­gus Kong­res­­szu­son kü­lön szim­pó­zi­um ke­re­té­ben ke­rült sor egyik ...

Bé­ta-blok­ko­ló gyógy­sze­rek al­kal­ma­zá­sa kró­ni­kus szív­elég­te­len­ség ese­tén ma már a ru­tinke­ze­lés ré­sze. An­nak el­le­né­re, hogy en­nek elő­nyei mel­lett meg­dönt­he­tet­len bi­zo­nyí­té­kok szól­nak, még­is a rá­szo­ru­ló be­te­gek­nek csak tö­re­dé­ke kap adek­vát ke­ze­lést. A szív­elég­te­len­ség szá­ma ke­le­ten és nyu­ga­ton egy­aránt ...

Egy nem­ré­gi­ben be­fe­je­zett ha­zai kér­dő­íves fel­mé­rés­ben a metabolikus szindró­ma egyes ös­­sze­te­vő­i­nek meg­íté­lé­se­kor a vá­lasz­adók az el­hí­zást tar­tot­ták leg­ke­vés­bé ve­szé­lyes­nek. So­ká­ig még az or­vos­tár­sa­da­lom sem tar­tot­ta önál­ló ri­zi­kó­fak­tor­nak. Má­ra már azon­ban be­bi­zo­nyo­so­dott, hogy a visceralis el­hí­zás ...

Ma vi­lág­szer­te a kardiovaszkuláris be­teg­sé­gek ve­ze­tik a mor­bi­di­tá­si és a mor­ta­li­tá­si sta­tisz­ti­ká­kat. Mint­egy 12 mil­lió em­ber hal meg éven­te szív- és ér­rend­sze­ri be­teg­ség­ben vi­lág­szer­te, ami 2020-ra 25 mil­li­ó­ra fog nö­ve­ked­ni. Min­dent meg kell ten­ni, hogy a kardio­vasz­ku­láris ri­zi­kót csök­kent­sük. A Ma­gyar Kar­di­o­ló­gu­sok ...

A kardiovaszkuláris ri­zi­kó­té­nye­zők csök­ken­té­sé­vel a je­len­leg ész­lel­he­tő el­ke­se­rí­tő kardio­vasz­ku­láris mor­ta­li­tá­si sta­tisz­ti­ka ja­vít­ha­tó. A kardiovaszkuláris ri­zi­kó­té­nye­zők csök­ken­té­sé­nek le­he­tő­sé­ge­i­ről, az ér­vé­de­lem je­len­tő­sé­gé­ről be­szél­get­tünk a Ma­gyar Kar­di­o­ló­gu­sok Tár­sa­sá­ga ...

Fel­csi­gá­zott ér­dek­lő­dés előz­te meg Ba­la­ton­fü­re­den a Ma­gyar Kar­di­o­ló­gu­sok Tár­sa­sá­ga „A mell­ka­si fáj­da­lom­tól a re­ha­bi­li­tá­ci­ó­ig” cí­mû szim­pó­zi­u­mát az idei má­ju­si kong­res­­szu­son. A Tár­sa­ság a Novartis Hun­gá­ria Kft. tá­mo­ga­tá­sá­val, film­be­ját­szá­sok és élő de­monst­rá­ció se­gít­sé­gé­vel ...

Az al­vás za­va­rai lé­nye­ge­sen gyak­rab­ban for­dul­nak elő a min­den­nap­ok so­rán, mint aho­gyan az eb­ben szen­ve­dők or­vo­si se­gít­sé­get kér­né­nek mi­at­ta. A se­gít­ség­ké­rés hi­á­nyá­nak el­sőd­le­ges oka, hogy az át­lag­em­be­rek az al­vás­za­va­rok­kal kap­cso­la­tos in­for­má­ci­ók hi­á­nya mi­att nin­cse­nek tisz­tá­ban az­zal, hogy az ...

 Gyak­ran szem­be­sü­lünk az­zal, hogy pá­ci­en­se­ink­nek el­len­ér­zé­se­ik van­nak az egész­ség­ügyi el­lá­tás­sal kap­cso­lat­ban, szo­rong­va, fél­ve, vagy egy­ál­ta­lán nem for­dul­nak or­vos­hoz prob­lé­má­ik­kal. A leg­több eset­ben el kell fo­gad­nunk, hogy a be­teg ma­ga dönt sor­sa felől, akár vizs­gá­la­tok­ról, te­rá­pi­á­ról vagy hospitalizációról ...

A kö­nyök­ízü­let­nek és kö­nyök­tá­jék­nak (a kö­nyök­haj­lat­tól, il­let­ve az olecranontól proximálisan és disztálisan szá­mí­tott 1-1 arasz­nyi te­rü­let) fáj­dal­mát, duz­za­na­tát, moz­gás­kor­lá­to­zott­sá­gát szá­mos kü­lön­bö­ző etiológiájú meg­be­te­ge­dé­sek vált­hat­ják ki adott eset­ben tel­je­sen azo­nos tü­net­tan­nal. Így cél­sze­rű egy ...

Az ízü­le­ti fáj­da­lom az ízü­le­ti tok­ban és a synoviumban ta­lál­ha­tó ideg­kép­le­tek­ből szár­ma­zik. A nocicepció mel­lett az ide­gi vég­ké­szü­lé­kek neuromediátorok ré­vén neurogén gyul­la­dást vál­ta­nak ki, amely hoz­zá­já­rul a fáj­da­lom ki­ala­ku­lá­sá­hoz. A moz­gás­szer­vi be­teg­sé­gek gyul­la­dá­sos és me­cha­ni­kus jel­le­gű fáj­dal­mat ...

A szer­zők a rend­el­le­nes méh­vér­zé­sek­kel kap­cso­la­tos kor­sze­rû in­for­má­ci­ó­kat fog­lal­ják ös­­sze. Is­mer­te­tik a kór­kép alap­fo­gal­ma­it, a vér­zés­za­va­rok fel­osz­tá­sát. Át­fo­gó ké­pet ad­nak a vér­zés­za­va­rok hát­te­ré­ről, fel­is­me­ré­sük­ről. Az ol­va­só tá­jé­koz­ta­tást kap a vér­zés­za­va­rok ke­ze­lé­sé­nek ...

A mo­dern or­vos­lás tör­té­ne­té­nek egyik leg­el­lent­mon­dá­so­sabb – és az or­vos-be­teg kap­cso­lat szem­pont­já­ból ta­lán leg­prob­le­ma­ti­ku­sabb – kér­dés­kö­re a szomatizációs tü­ne­tek és pa­na­szok cso­port­ja. Ezek az utób­bi évek­ben is­mét az ér­dek­lő­dés kö­zép­pont­já­ba ke­rül­tek, fő­ként az in­for­má­ci­ós és fo­gyasz­tói ...

A Nyu­gat szer­kesz­tő­je, Osváth Er­nő mond­ta an­nak ide­jén, hogy a tár­gyi­la­gos­ság a ma­gány­hoz ve­ze­tő nyíl­egye­nes út. Még­sem et­től fél­ve írok vál­lal­tan szub­jek­tív gon­do­la­to­kat ki­vá­ló kol­lé­gá­im Csa­bai Már­ta, Túry Fe­renc és Mol­nár Re­gi­na ki­tû­nő írá­sai elé. Szá­mom­ra a csa­lád­or­vos to­vább­kép­zés va­ló­ban (a „Ki ...

Az ESC 2005-ben to­vább mó­do­sí­tot­ta az ST-elevációs in­fark­tus ke­ze­lé­sé­nek aján­lá­sát. A hang­súly még in­kább a pri­mer perkután koronária-intervenció (PPCI) fe­lé to­ló­dott el. A 12 órán be­lü­li STEMI el­lá­tá­sá­ban a lízis ha­tá­sos­sá­gát csak az 1-3 óra kö­zöt­ti al­cso­port­ban ta­lál­ták mor­ta­li­tás szem­pont­já­ból egyen­ran­gú­nak a pri­mer ...

Szá­mos miokardiális in­fark­tu­son át­esett be­teg sú­lyos szív­elég­te­len­sé­ge sem se­bé­szi, sem perkután koronária-intervenció ré­vén nem ja­vít­ha­tó és az adek­vát gyógy­sze­res ke­ze­lés is csak a prog­res­­szió las­sí­tá­sá­ra és a kli­ni­kai tü­ne­tek eny­hí­té­sé­re al­kal­mas. E be­te­gek szá­má­ra je­lent­het új te­rá­pi­ás le­he­tő­sé­get a ...

A fej­lett or­szá­gok­ban és egy­re több fej­lő­dő or­szág­ban is a vaszkuláris be­teg­sé­gek a ve­ze­tő mor­bi­di­tá­si és mor­ta­li­tá­si té­nye­zők a kö­zép­ko­rú és az idős po­pu­lá­ci­ó­ban. E kór­ké­pek lé­nye­ge a lét­fon­tos­sá­gú szer­vek ke­rin­gé­sé­nek csök­ke­né­se vagy meg­szű­né­se, iszkémiás ká­ro­so­dá­sa vagy el­ha­lá­sa, és ...

Ma már tel­je­sen egy­ér­tel­mű, hogy az ipa­ri­lag fej­lett vi­lág­ban a nők ha­lan­dó­sá­gi sta­tisz­ti­ká­it is a kardiovaszkuláris kór­ké­pek, el­ső­sor­ban az iszkémiás szív­be­teg­ség (ISZB) és a stroke ve­ze­tik, becs­lé­sek sze­rint 2020-ra pe­dig a fej­lő­dő or­szá­gok­ban is ha­son­ló mor­ta­li­tá­si trend­del kell szá­mol­nunk. Csak az USA-ban éven­te több mint ...