Az el­múlt év­ti­zed­ben az ér­be­te­gek vizs­gá­la­ti stra­té­gi­á­ja je­len­tő­sen meg­vál­to­zott, a ko­ráb­ban dön­tő­en angiográfiára és rész­ben dup­lex ult­ra­hang­ra ala­po­zott di­ag­nosz­ti­ka ki­e­gé­szült a CT- és MR-angiográfiás mód­sze­rek­kel. Az utób­bi két tech­ni­ka nem­csak az ér lu­me­nét, ha­nem an­nak kör­nye­ze­tét is ké­pes áb­rá­zol­ni, ...

A szél­ütés (stroke) Ma­gyar­or­szá­gon az egyik leg­sú­lyo­sabb nép­egész­ség­ügyi prob­lé­ma. Agyi ér­ka­taszt­ró­fa mi­att éven­te kb. 40.000 em­ber ke­rül kór­ház­ba, ez a har­ma­dik leg­gya­ko­ribb ha­lá­lok és a tar­tós rok­kant­sá­got ki­vál­tó leg­gya­ko­ribb té­nye­ző. Az el­ső stroke után a ko­rai idő­szak­ban be­kö­vet­ke­ző újabb ese­mény­nek igen nagy a...

Szer­zők ös­­sze­fog­lal­ják a fe­nye­ge­tő szív­in­fark­tus, va­gyis az akut koronária szindró­ma főbb is­mér­ve­it. A patofiziológia rö­vid át­te­kin­té­se után rész­le­te­zi a di­ag­nó­zis, majd a ke­ze­lés főbb alap­pont­ja­it. Rész­le­te­sen tag­lal­ja a hely­szí­ni, el­ső­sor­ban a há­zi­or­vos­ra há­ru­ló ten­ni­va­ló­kat. Rö­vid át­te­kin­tést ad a ...

Az akut vaszkuláris kór­ké­pek ál­ta­lá­ban fi­zi­ká­lis vizs­gá­lat­tal is jól di­ag­nosz­ti­zál­ha­tók. Az anam­né­zis, a pul­zus­ta­pin­tás és a pa­na­szok alap­ján ki­csi a té­ve­dés le­he­tő­sé­ge. Az alap­el­lá­tás dön­té­sén mú­lik a be­teg ké­sőb­bi sor­sa. Ki­eme­len­dő az idő­fak­tor sze­re­pe. Adott kór­ké­pek­ben nem le­het kés­le­ked­ni. ...

A hi­per­tó­ni­ás be­te­gek kardiovaszkuláris szö­vőd­mé­nye­i­nek meg­elő­zé­sé­ben va­la­men­­nyi elsővonalbeli antihipertenzív szer azo­nos ér­té­kû a meg­fe­le­lő cél­vér­nyo­más el­éré­se­kor kis és kö­ze­pes kardiovaszkuláris koc­ká­zat ese­tén. Társ­be­teg­sé­gek­kel sú­lyos­bí­tott hi­per­tó­ni­á­ban azon­ban bi­zo­nyos antihipertenzív sze­rek ...

Ré­gi és gya­ko­ri prob­lé­ma a húgy­úti fer­tő­zés cse­cse­mő- és gyer­mek­kor­ban. A ko­rai fel­is­me­rés szük­sé­ges­sé­ge, a di­ag­nosz­ti­ka bő­vü­lé­se, a haj­la­mo­sí­tó té­nye­zők ke­re­sé­se, új an­ti­bio­ti­kum­ok meg­je­le­né­se és a ké­sői szö­vőd­mé­nyek le­he­tő­sé­ge idő­sze­rű­vé te­szi a húgy­úti fer­tő­zés ...

A vesicoureteralis reflux az egyik leg­gya­ko­ribb gyer­mek­ko­ri nefrológiai-urológiai prob­lé­ma. Is­mét­lő­dő húgy­úti in­fek­ci­ók, veseparenchyma-ká­ro­so­dás, hi­per­tó­nia és vég­ső eset­ben ve­se­elég­te­len­ség le­het a kö­vet­kez­mé­nye. A kó­ros kö­vet­kez­mé­nyek el­ke­rü­lé­sé­ben nagy sze­re­pe van a húgy­úti in­fek­ci­ók idő­ben tör­té­nő ...

A gyer­mek­ko­ri ve­ze­té­ses tí­pu­sú na­gyot­hal­lás­ok dön­tő több­sé­gé­nek hát­te­ré­ben a kö­zép­fül sa­vós vagy nyá­kos váladékgyüleme (otitis media with effusion, OME, COME) áll. Az el­vál­to­zás­ra a spon­tán ja­vu­lás, a gya­ko­ri vis­­sza­esés és az el­hú­zó­dó fenn­ál­lás egy­aránt jel­lem­ző le­het. Ame­ri­kai fel­mé­ré­sek sze­rint 10 éves ...

A ve­se a szer­ve­zet szin­te min­den műkö­dé­sé­ben érin­tett, így be­teg­sé­ge szer­te­ága­zó tü­ne­te­ket okoz, és sú­lyo­san be­fo­lyá­sol­ja az élet­mi­nő­sé­get. Ugyan­ak­kor óri­á­si tar­ta­lé­kok­kal ren­del­ke­zik, ezért hos­­szan tar­tó be­teg­sé­ge, ká­ro­so­dá­sa el­le­né­re is so­ká­ig tü­net­men­tes ma­rad­hat. Sok­szor csak a ...

Abraham Gedalia és Avinash K. Shetty fen­ti köz­le­mé­nye a Pediatrics in Rewiev (2004; 12: 425–434) ol­da­la­in je­lent meg. A szer­zők cél­ja a kró­ni­kus gyul­la­dá­sos és da­ga­na­tos be­teg­sé­gek te­rá­pi­á­já­ban al­kal­ma­zott szte­ro­i­dok és egyéb immunoszuppresszív sze­rek ha­tá­sa­i­nak és mel­lék­ha­tá­sa­i­nak be­mu­ta­tá­sa. Emel­lett ös­­sze­fog­lal­ják ...

Nem min­den fe­hér­je­vi­ze­lés kó­ros. Fi­zi­o­ló­gi­ás kö­rül­mé­nyek kö­zött, egész­sé­ges gyer­me­kek vi­ze­le­té­ben is le­het fe­hér­je. Vi­szont meg­fe­le­lő ki­vizs­gá­lást igé­nyel, mert tisz­táz­ni kell az ere­de­tét, mér­té­két. Amennyi­ben renalis a proteinuria, nefrológusi szak­vizs­gá­la­tot igé­nyel. De a nem renalis proteinuria ese­té­ben is ...

A gyer­mek­ko­ri nephrosis szindró­ma (NS) egy kró­ni­kus ve­se­be­teg­ség, amely­nek po­ten­ci­á­li­san élet­ve­szé­lyes szö­vőd­mé­nyei le­het­nek. Gyer­mek­kor­ban az ese­tek több mint 80%-ában minimal change a szö­vet­ta­ni di­ag­nó­zis és a több­sé­gük kortikoszteroid ke­ze­lés­re jól re­a­gál, így a szteorid szen­zi­tív NS, re­la­tí­ve benignus be­teg­ség, mi­vel a ...

A glomeruláris betegségek gyakorisága a légúti betegségek anitbiotikus kezelésének általános gyakorlata következtében csökkenést mutat, illetve az egyes kórképek incidenciájában átrendeződés ment végbe. A poststreptococcalis glomerulonefritis ma már ritkaságnak számít, előfordulását megelőzte az IgA nefropátia. Gyermekkorban a leggyakoribb glomerulopathia az idiopathiás nephrosis syndroma (INS).
Az INS, ...

Ha az ideg­rend­szer mű­kö­dé­se fo­ko­zott iz­gal­mi ál­la­pot irá­nyá­ba to­ló­dik el és kó­ro­san fo­ko­zott ki­sü­lést pro­du­kál, ak­kor ez kli­ni­kai ro­ham for­má­já­ban je­len­het meg. Éle­te fo­lya­mán a né­pes­ség mint­egy 10%-ánál zaj­lik le – több­sé­gé­ben – al­kal­mi ro­ham. Epi­lep­szi­ás ro­ham­ról ak­kor be­szé­lünk, ha a ro­ham akut ...

A gyer­mek­ko­ri szék­re­ke­dés na­gyon gya­ko­ri prob­lé­ma, amely­nek ki­ala­ku­lá­sa dön­tő több­ség­ben funk­ci­o­ná­lis okok­ra ve­zet­he­tő vissza. A szer­ző az or­ga­ni­kus okok rö­vid fel­so­ro­lá­sa mel­lett rész­le­te­sen is­mer­te­ti a funk­ci­o­ná­lis obstipáció jel­leg­ze­tes­sé­ge­it, il­let­ve kö­vet­kez­mé­nye­it, va­la­mint ös­­sze­fog­lal­ja ...

A gasztrointesztinális vér­zé­sek gyer­mek­kor­ban is sú­lyos be­teg­sé­gek, de elő­for­du­lá­suk­kal sze­ren­csé­re rit­káb­ban kell szá­mol­nunk, mint fel­nőtt­kor­ban. Min­den eset­ben ala­pos és gon­dos gyer­mek­gyógy­ásza­ti ki vizs­gá­lást tesz­nek in­do­kolt­tá, ame­lyet cél­sze­rű er­re spe­ci­a­li­zá­ló­dott in­té­zet­ben el­vé­gez­ni. A vér­zés le­het ...

A szer­ve­zet szá­má­ra szük­sé­ges táp­lá­lé­kok mak­ro- és mikronutrienseket, va­la­mint vi­zet tar­tal­maz­nak. Az egyé­ni szük­ség­le­tet táp­anyag-be­vi­te­li nor­mák alap­ján ha­tá­roz­hat­juk meg. A makronutriensek mel­lett a vi­ta­mi­nok és az antioxidánsok is nél­kü­löz­he­tet­le­nek az em­be­ri szer­ve­zet műkö­dé­sé­hez és a kör­nye­ze­ti ha­tá­sok ...

Az étel­al­ler­gia, va­gyis a szenzibilizált egyén­ben bi­zo­nyos táp­lá­lék­ra im­mu­no­ló­gia me­cha­niz­mus­sal be­kö­vet­ke­ző adverz re­ak­ció – kü­lön­fé­le gasztrointesztinális kór­ké­pe­ket, tü­ne­te­ket okoz­hat a száj­üreg orá­lis al­ler­gia szind­ró­má­já­tól a rectum al­ler­gi­ás gyul­la­dá­sá­ig be­zá­ró­an. Ezek­nek a gasztrointesztinális ...

A Pfeiffer-szindróma do­mi­nán­san örök­lő­dő csont­rend­sze­ri rend­el­le­nes­ség, ame­lyet a corona var­ra­tok ko­rai el­cson­to­so­dá­sa mel­lett, haj­lott orr, szé­les és de­for­mált hü­velyk- és öreg­ujj jel­le­mez. A szindró­ma elő­idé­zé­sét oko­zó gén­hi­ba is­mert. A kli­ni­kai kép alap­ján 3 al­tí­pus kü­lö­nít­he­tő el, az aláb­bi­ak­ban egy 1. tí­pu­sú ...