Az im­mun­rend­szer hi­á­nyos mű­kö­dé­sé­vel já­ró kór­ál­la­po­tok az immundeficienciák, ame­lyek kö­zül az úgy­ne­ve­zett pri­mer immundeficienciák ge­ne­ti­ka­i­lag meg­ha­tá­ro­zott kór­ké­pek. Je­len dol­go­zat­ban a szer­zők cél­ja a pri­mer immundeficienciák rö­vid is­mer­te­té­se, el­ső­sor­ban a di­ag­nosz­ti­ka szem­szö­gé­ből. Ös­­sze­fog­lal­ják a ...

Az 1990-es évek­ben a neonatológiai el­lá­tás fej­lő­dé­sé­nek (antenatális szte­ro­id ke­ze­lés, surfactant hasz­ná­la­tá­nak el­ter­je­dé­se, az in­ten­zív el­lá­tás ro­ha­mos fej­lő­dé­se) kö­szön­he­tő­en a fej­lett or­szá­gok­ban vi­lág­szer­te, ha­zánk­ban is, lé­nye­ge­sen csök­kent a perinatális mor­ta­li­tás. Az újszülöttkori fer­tő­zé­sek ...

A köz­le­mény ös­­sze­fog­lal­ja a gyer­mek­kor­ban elő­for­du­ló pne­u­mó­ni­ák di­ag­nosz­ti­ká­ját és kor­sze­rű ke­ze­lé­sét. Gya­kor­la­ti szem­pont­ból elem­zi a kor­cso­por­tos, il­let­ve tü­net­ta­ni sa­já­tos­sá­ga­it. A ke­ze­lés­ben az etiológiai gya­ko­ri­ság alap­ján meg­ha­tá­roz­ha­tó em­pi­ri­kus an­ti­bio­ti­kum-ke­ze­lést ja­va­sol, ...

A szer­zők be­szá­mol­nak a szá­mot­te­vő di­ag­nosz­ti­kai és te­rá­pi­ás új­don­sá­gok­ról a gyer­mek­bőr­gyógy­ászat te­rü­le­tén. Az át­te­kin­tés alap­já­ul szol­gál a Ma­gyar Der­ma­to­ló­gi­ai Tár­sa­ság Gyer­mek­bőr­gyógy­ász Mun­ka­cso­port­ja ál­tal 2005. má­jus 5–7. kö­zött meg­szer­ve­zett Eu­ró­pai Gyermekbőrgyógyászati Tár­sa­ság (ESPD) 8. ...

Már köz­hely­nek szá­mít, hogy az allergiás-atópiás be­teg­sé­gek szá­ma év­ről év­re nő. E lap ha­sáb­ja­in is több­ször ta­lál­koz­hat­tunk ez­zel a té­má­val. En­nek el­le­né­re hasz­nos le­het a min­den­na­pi gya­kor­lat szem­szö­gé­ből át­te­kin­te­ni a gyer­mek­ko­ri asthma bronchiale epi­de­mi­o­ló­gi­á­ját, patomechanizmusát, di­ag­nosz­ti­ká­ját és ...

A szer­zők be­szá­mol­nak a gé­ge ve­le­szü­le­tett el­vál­to­zá­sa­i­ról. Is­mer­te­tik az egyes kór­for­mák (laringomalácia, hang­sza­lag­bé­nu­lás, szubglottikus szűkü­let, atrézia, haemangioma, cisz­ta, di­af­rag­ma, gé­ge­ha­sa­dék) tü­ne­te­it, di­ag­nosz­ti­ká­ját és ke­ze­lé­si le­he­tő­sé­ge­it. Hang­sú­lyoz­zák a ko­rai di­ag­nó­zis fon­tos­sá­gát. ...

A szer­ző ös­­sze­fog­la­lást ad a gyer­mek­kor­ban ma­ni­fesz­tá­ló­dó kró­ni­kus gyul­la­dá­sos bél­be­teg­sé­gek gyógy­sze­res ke­ze­lé­sé­nek le­he­tő­sé­ge­i­ről. Tag­lal­ja a főbb gyógy­szer­cso­por­tok (5-amino­szalicilátok, szte­ro­i­dok, an­ti­bio­ti­kum­ok, immunmodulációs sze­rek, infliximab) sa­já­tos­sá­ga­it és in­di­ká­ci­ó­it. Iro­dal­mi ...

Az „Ajak- és szájpadhasadékosok ke­ze­lé­se” cí­men, a Gyer­mek­or­vos To­vább­kép­zés IV. évf. 2. szá­má­nak Lap­szem­le ro­va­tá­ban (2005. már­ci­us) meg­je­lent ös­­sze­fog­la­ló kap­csán a Gyer­mek­or­vos IV. évf. 3. szá­má­ban Le­vél a szer­kesz­tő­höz ro­vat­ban meg­je­lent hoz­zá­szó­lást sze­ret­ném ez­úton né­hány meg­jegy­zés­sel ki­egé­szí­te­ni....

Az MDT és az MGYT Gyermekdia­be­tes Szek­ci­ó­ja 2005. évi tu­do­má­nyos ülé­sét októberben a szé­kes­fe­hér­vá­ri Szent Ist­ván Mű­ve­lő­dé­si Ház­ban tar­tot­ta. A ha­gyo­má­nyok­nak meg­fe­le­lő­en a kong­res­­szust egy re­fe­rá­ló elő­adás nyi­tot­ta meg, ame­lyet Ko­rá­nyi Lász­ló, ba­la­ton­fü­re­di bel­gyó­gyász fő­or­vos tar­tott ...

Az in­fek­ci­ók ter­mé­sze­te­sen nem­csak né­hány év­ti­ze­de, ha­nem már több év­szá­zad, év­ez­red óta je­len­te­nek ki­hí­vást, míg a te­rá­pi­ás le­he­tő­sé­ge­ink va­lójá­ban csak az el­múlt év­ti­ze­dek­ben bő­vül­tek olyan mér­ték­ben, hogy a ki­hí­vá­sok­ra, ha nem is tel­jeskö­rû­en, de vá­la­szol­ni tu­dunk....

A Streptococcus pneumoniae in­fek­ci­ók még nap­ja­ink­ban is az egyik leg­gya­ko­ribb fer­tő­ző be­teg­sé­gek. A sta­tisz­ti­kai ada­tok azt mu­tat­ják, hogy az el­múlt év­ti­ze­dek­ben sem a mor­bi­di­tá­si, sem a letalitási ada­tok lé­nye­ge­sen nem vál­toz­tak. Vi­lág­szer­te ko­moly gon­dot je­lent a penicillin­rezisz­tens és a nem­csak béta-laktám an­ti­bio­ti­kum­ok­kal ...

Szer­ző ál­ta­lá­nos­ság­ban fog­lal­ko­zik a ví­rus­fer­tő­zé­se­ken be­lül a leg­gya­ko­ribb be­teg­ség­cso­port, a fel­ső lég­utak in­fek­ci­ó­i­nak di­ag­nosz­ti­kus, il­let­ve te­rá­pi­ás di­lem­má­i­val. Sor­ra ve­szi a gyak­ran nem kel­lő­en meg­ala­po­zott an­ti­bio­ti­kum-fel­írá­sok fel­te­he­tő oka­it és kö­vet­kez­mé­nye­it. Ki­tér az ...

A min­den­na­pi or­vo­si gya­kor­lat­ban tár­gyi­la­go­san vi­szo­nyu­lunk a bak­té­ri­u­mok és ví­ru­sok okoz­ta meg­be­te­ge­dé­sek­hez, a gom­bák­kal ös­­sze­füg­gés­be hoz­ha­tó kór­ké­pek meg­íté­lé­sét azon­ban szá­mos el­lent­mon­dás öve­zi. Ezek egy­aránt le­het­nek gya­ko­ri­ak vagy rit­kák, ba­ná­li­sak vagy po­ten­ci­á­li­san ha­lá­los ...

A ma­gyar­or­szá­gi vé­dő­ol­tá­si rend­ben je­len­tős vál­to­zá­sok lép­nek élet­be 2006-tól. En­nek egyik oka a ha­zai ol­tó­anyag­gyár­tás meg­szû­né­se. Ed­dig a diftéria-pertussis-tetanusz vak­ci­ná­ban tel­jes sejt pertussis kom­po­nens volt. Igen jó immunogenitású, több­nyi­re lo­ká­lis, csak re­ak­ci­ót ki­vál­tó ol­tó­­anyag volt. Ez­zel egyidőben, de kü­lön ...

Az aláb­bi­ak­ban há­rom ol­tó­anyag­ról lesz szó, ame­lyek kö­zül a kon­ju­gált pneu­mococcus és a rotavírus vak­ci­na csak vi­szony­la­go­san új, míg a hu­mán papillomavírus el­le­nes ol­tó­anyag csak most „mu­tat­ko­zik be”. Ez utób­bi a kor­sze­rin­ti in­di­ká­ci­ó­ban is el­tér a má­sik ket­tő­től. A kon­ju­gált pneumococcus vak­ci­na az 5 éves kor alat­ti­ak invazív ...

A köz­le­mény ös­­sze­fog­lal­ja a Ma­gyar­or­szá­gon elő­for­du­ló flavivírusok és hantavírusok ha­zai epi­de­mi­o­ló­gi­ai jel­lem­ző­it, az ál­ta­luk oko­zott fer­tő­zé­sek vi­ro­ló­gi­ai vizs­gá­la­tá­nak le­he­tő­sé­ge­it. Be­szá­mol a nyu­gat-ní­lu­si ví­rus ha­zai meg­je­le­né­sé­ről, va­la­mint a flavivírusok el­le­ni alul­im­mu­ni­zált­ság ...

Az inf­lu­en­za a té­li idő­szak­ban év­ről év­re je­len­tős prob­lé­mát okoz a be­te­gek­nek és az egész­ség­ügy­nek egy­aránt. Ezért az inf­lu­en­zá­ról va­ló is­me­re­te­ket cél­sze­rû min­dig ak­tu­a­li­zál­ni. A té­ma je­le­ntő­sé­gét nap­ja­ink­ban ki­eme­li a ma­dár­inf­lu­en­zá­tól va­ló fé­le­lem is. A köz­nyelv­ben az „inf­lu­en­za” alatt a ...

Az in vitro ada­tok sze­rint egy­re ha­té­ko­nyabb an­ti­bio­ti­ku­mo­kat al­kal­ma­zunk, azon­ban az op­ti­má­lis te­rá­pi­ás ha­té­kony­ság el­éré­sé­hez fi­gye­lem­be kell ven­ni az an­ti­bio­ti­kum­ok farma­ko­ki­ne­ti­kai és farmakodinámiás jel­lem­ző­it is. A farmakokinetikai ada­tok a gyógy­szer út­ját mu­tat­ják a szer­ve­zet­ben (fel­szí­vó­dás/bi­o­ló­gi­ai...

Ha­zánk­ban az idült máj­ká­ro­so­dás nép­be­teg­ség­nek szá­mít. Éven­te mint­egy 6000–8000 em­ber hal meg máj­cir­ró­zis­ban, il­let­ve en­nek kö­vet­kez­mé­nye­i­ben. Saj­nos, az el­múlt év­ti­ze­dek­ben a cirrózis okoz­ta máj­be­teg­ség, va­la­mint a hepato­bi­liá­ris ere­de­tű rá­kos ha­lá­lo­zás is fo­lya­ma­to­san nö­ve­ke­dett. Csak az utób­bi né­hány ...