A reológia és a hemosztázis igen ös­­sze­tett kap­cso­la­tát fog­lal­ja össze a köz­le­mény. A szer­zők fel­ele­ve­ní­tik a leg­fon­to­sabb áram­lás­ta­ni alap­fo­gal­ma­kat, be­mu­tat­nak né­hány reofizikai ös­­sze­füg­gést. Rö­vi­den re­ka­pi­tu­lál­ják és kom­men­tál­ják a vér visz­ko­zi­tá­sát meg­ha­tá­ro­zó fak­to­rok sze­re­pét. Hang­sú­lyoz­zák a ...

Hát­tér: az iszkémiás stroke sze­kun­der pro­fi­la­xi­sá­ban ál­ta­lá­no­san el­fo­ga­dott az ala­csony ada­gú (100-300 mg) acetilszalicilsav al­kal­ma­zá­sa, amely az újabb stroke re­la­tív ri­zi­kó­ját 22%-ban csök­ken­ti, ezen kí­vül a ticlopidin, clopidogrel és kom­bi­ná­ci­ós ke­ze­lés (ASA + dipyridamol) ja­va­sol­ha­tó. A szer­ző át­te­kin­ti az er­re vo­nat­ko­zó ...

A szö­vőd­mény­ként je­len le­vő kardiovaszkuláris au­to­nóm neuropátia (CAN) cu­kor­be­te­gek­ben öt­szö­rö­sé­re eme­li a be­te­gek ha­lá­lo­zá­sát. A ked­ve­zőt­len prog­nó­zist ma­gya­rá­zó po­ten­ci­á­lis okok so­rá­ban a fáj­dal­mat­lan szív­in­fark­tus/iszkémia, a ke­rin­gés- és lég­zés le­ál­lá­sa mel­lett el­ső­sor­ban a ma­jor rit­mus­za­va­rok ...

Az endotheliális funk­ci­ók in­teg­ri­tá­sa alap­ve­tő sze­re­pet ját­szik az ér­rend­szer homeosztáziának fenn­tar­tá­sá­ban. Az el­múlt 15 év ku­ta­tá­sai alap­ján nyil­ván­va­ló, hogy az ateroszklerózis és en­nek kli­ni­kai meg­nyil­vá­nu­lá­sai vég­ső so­ron az endotheliális diszfunkció kö­vet­kez­mé­nyei. A köz­le­mény az endothelfunkció és trom­bó­zis­ku­ta­tás ...

Pulmonális ar­té­ri­ás hi­per­tó­ni­á­ról ak­kor be­szé­lünk, ha a pulmonális át­lag­nyo­más nyu­ga­lom­ban 25 Hgmm-nél, vagy ter­he­lés mel­lett 30 Hgmm-nél, a pulmonális vaszkuláris el­len­ál­lás 3 Wood egy­ség­nél ma­ga­sabb­ra emel­ke­dik (PAPm >25 Hgmm és PVR >3 WU), mi­köz­ben a PCW <15 Hgmm ma­rad. A köz­le­mény a pulmonális hi­per­tó­nia oka­it és ke­ze­lé­si ...

A hi­per­tó­niabe­teg­ség ke­ze­lé­se vi­lág­szer­te gon­dot je­lent: a te­rá­pi­ás irány­el­vek ja­va­sol­ta cél­ér­té­ke­ket min­de­nütt csak a be­te­gek ki­sebb há­nya­da éri el. Az elég­te­len ered­mé­nyek hát­te­ré­ben gyak­ran a be­te­gek te­rá­pia­hű­sé­gé­nek elég­te­len­sé­ge ta­lál­ha­tó. A hi­per­tó­nia diagnoszkálásakor fon­tos elő­ször a nem-...

Kül­föl­di és ha­zai fel­mé­ré­sek sze­rint egy­aránt a há­zi­or­vos­hoz for­du­ló be­te­gek 20%-a moz­gás­szer­vi pa­nasz mi­att ke­re­si fel or­vo­sát (1). E be­te­gek el­lá­tá­sá­hoz a ma­gyar há­zi­or­vos kom­pe­ten­ci­á­ja saj­nos nem ele­gen­dő. Az egye­te­men or­vo­sa­ink or­to­pé­di­ai és ne­u­ro­ló­gi­ai ta­nul­má­nya­ik so­rán meg­is­mer­ked­nek ...

A szer­zők a re­gi­o­ná­lis moz­gás­szer­vi di­ag­nosz­ti­ka alap­ja­it is­mer­te­tik cik­kük­ben, kü­lö­nös te­kin­tet­tel a fáj­da­lom­ana­lí­zis­re, ta­pin­tás­ra, ins­pek­ci­ó­ra, moz­gás­vizs­gá­lat­ra, ne­u­ro­ló­gi­ai vizs­gá­lat­ra, va­la­mint az anam­né­zis­re....

A szer­zők erős, akut bal­ol­da­li váll­fáj­da­lom­mal reumatológusnál je­lent­ke­ző be­teg ese­tét is­mer­te­tik. A be­teg váll­fáj­dal­mát a váll, vagy nyak moz­ga­tá­sá­val, a váll­ízü­let, il­let­ve a váll kö­rü­li kép­le­tek meg­nyo­má­sá­val nem le­he­tett pro­vo­kál­ni, ezért ál­ta­lá­nos tü­ne­tek hi­á­nyá­ban (tachycardia, ve­rej­té­ke­zés, ...

A kösz­vény egyi­ke az anyag­cse­re-be­teg­sé­gek­nek. A kór­kép lé­nye­ge a hu­mán purinanyagcsere vég­ter­mék­ének, a húgy­sav­nak a szer­ve­zet­ben va­ló fel­sza­po­ro­dá­sa. A húgy­sav, mint kü­szöb­anyag bi­zo­nyos kon­cent­rá­ció fe­lett kris­tály for­má­já­ban ki­csa­pó­dik, és de­po­ná­ló­dik a szö­ve­tek­ben. Kösz­vény­ben, fő­leg az ízü­le­tek, és a ...

A de­rék­fá­jás az egyik leg­gya­ko­ribb moz­gás­szer­vi pa­nasz. A szer­zők a pa­na­szok je­lent­ke­zé­sén, tü­ne­te­in és di­ag­nosz­ti­kus prob­lé­má­in túl tár­gyal­ják a meg­elő­zés, a ke­ze­lés és a re­ha­bi­li­tá­ció le­he­tő­sé­ge­it a ha­zai és kül­föl­di iro­da­lom tük­ré­ben, sa­ját mun­ká­juk ne­gyed­szá­za­dos gya­kor­la­tá­nak és ...

Hor­váth Cs. dr., La­ka­tos P. dr., Mar­ton I. dr., Bors K. dr., Poór Gy. dr., Hol­ló I. dr.

és a MOOT ve­ze­tő­sé­ge:

Bá­lint G. dr., Ba­logh Á. dr., For­gács S. dr., Genti Gy. dr., Kiss L. dr., So­mo­gyi P. dr., Szekanecz Z. dr., Sze­ke­res L. dr., Szûcs J. dr., Ta­kács I. dr., Ta­má­si L. dr....

A nők­ben elő­for­du­ló nem-komp­li­kált al­só húgy­úti in­fek­ció az egyik leg­gya­ko­ribb kór­kép az alap­el­lá­tás­ban, kü­lö­nö­sen fi­a­tal/kö­zép­ko­rú nők ese­té­ben. Ezen in­fek­ci­ók ha­té­kony ke­ze­lé­se so­rán fon­tos szem­pont le­het a költséghatékony-terápia meg­vá­lasz­tá­sa. A fluorokinolonok már rég­óta az egyik el­ső­ként vá­lasz­tan­dó ...

A kró­ni­kus vé­nás ke­rin­gé­si elég­te­len­ség ki­ala­ku­lá­sá­nak pon­tos patomechanizmusa a mai na­pig nem is­mert. Az utób­bi évek ku­ta­tá­si ered­mé­nyei azonban ar­ra utal­nak, hogy a fo­lya­mat­ban egy gyul­la­dá­sos kom­po­nens is sze­re­pet ját­szik. En­nek azért van nagy je­len­tő­sé­ge, mert ez in­do­kol­ja, hogy a bá­zis­te­rá­pi­á­nak szá­mí­tó ...

 Elöl­já­ró­ban a szer­ző­ről. Dr. Szé­kács Bé­la az MTA dok­to­ra, 1967 óta a Sem­mel­we­is Egye­tem, II. Bel­kli­ni­ká­ján dol­go­zik, amely­nek az or­szá­gos Pszi­chi­át­ri­ai és Ne­u­ro­ló­gi­ai In­té­zet­be ki­he­lye­zett Geriátriai Tan­szé­ki cso­port­ját ve­ze­ti a ge­­­­­ri­át­riai-belgyógyászati-rehabili­tá­ciós osz­tály élén. Már több ko­ráb­bi ...

Az or­vos­tu­do­mány, ezen be­lül a fog­or­vos­lás ál­tal a múlt szá­zad ele­je óta meg­tett ha­tal­mas fej­lő­dés újra aktuálissá tette a „góc­be­teg­ség” klas­­szi­kus fel­fo­gá­sát. Epi­de­mi­o­ló­gi­ai vizs­gá­la­tok ha­tá­ro­zott ös­­sze­füg­gést ál­la­pí­tot­tak meg a száj­üreg egész­sé­gi ál­la­po­ta, va­la­mint szá­mos ge­ne­ra­li­zált szer­vi ...

Az AMI ke­ze­lé­sé­ben át­tö­rő vál­to­zást ho­zott a szisz­té­más trombolízis és a pri­mer perkután transz­luminális angioplasztika meg­je­le­né­se. Az új ve­zér­fo­na­lak egyik fő tö­rek­vé­se, hogy az ST-elevációval já­ró in­fark­tus (STEMI) prehospitális és ko­rai kór­há­zi el­lá­tá­sá­nak ru­gal­mas, pár­hu­za­mos al­ter­na­tí­vá­it fo­gal­maz­zák meg, ame­lyek...

A hi­per­tó­ni­ás be­te­gek ke­ze­lé­sé­nek cél­ja meg­gá­tol­ni a hi­per­tó­ni­ás ká­ro­so­dá­sok, il­let­ve szö­vőd­mé­nyek ki­ala­ku­lá­sát, ez­ál­tal meg­hosszab­bí­ta­ni a be­te­gek élet­tar­ta­mát, csök­ken­te­ni a mor­ta­li­tást, ezen­kí­vül ja­ví­ta­ni a be­te­gek élet­mi­nő­sé­gét. A köz­le­mény a hi­per­tó­nia ke­ze­lé­sé­ben ...

A szív­elég­te­len­ség elő­for­du­lá­sa az európiai po­pu­lá­ci­ó­ban 0,4%-2%. Az élet­kor ki­to­ló­dá­sá­val a szív­elég­te­len be­te­gek szá­ma egy­re nő, becs­lé­sek sze­rint szá­muk el­éri ~10 mil­li­ót Eu­ró­pá­ban. A szív­elég­te­len­ség prog­nó­zi­sa – a ke­ze­lés­ben az el­múlt évek­ben el­ért ha­la­dás el­le­né­re – rossz, a be­te­gek fe­le a ...