A Ma­gyar Hypertonia Tár­sa­ság (MHT) je­len­tős te­vé­keny­sé­get vég­zett és vé­gez most is an­nak ér­de­ké­ben, hogy ha­zánk­ban a ma­gas­vér­nyo­más-be­teg­ség mi­nél ko­ráb­ban fel­is­me­rés­re ke­rül­jön, a be­te­gek a ke­ze­lé­si irány­el­vek alap­ján meg­fe­le­lő nem-gyógy­sze­res és gyógy­sze­res ke­ze­lés­ben ré­sze­sül­je­nek és el­ér­jék a ...

A cí­met el­ol­vas­va az el­ső gon­do­la­tunk az le­het, hogy ez egy szá­raz, szá­za­lé­kos ada­to­kat tar­tal­ma­zó epi­de­mi­o­ló­gi­ai vizs­gá­lat­ról szó­ló köz­le­mény, rá­adá­sul sze­xu­á­lis za­va­rok­ban szen­ve­dő be­te­gek­ről van szó. A gya­kor­ló csa­lád­or­vos, há­zi­or­vos rög­tön fel is te­he­ti a kér­dést „Ho­gyan érin­ti ez őt?” Van en­nek a...

A glo­bá­lis kardiovaszkuláris ri­zi­kó csök­ken­té­sé­ben ki­emel­ke­dő sze­rep jut a meg­fe­le­lő vér­nyo­más-be­ál­lí­tás­nak. A ma­gas vér­nyo­más ke­ze­lé­sé­ben egy­re na­gyobb sze­re­pet kap­nak a gyógy­szer-kom­bi­ná­ci­ók, mert monoterápiával az ese­tek nagy ré­szé­ben nem le­het a cél­vér­nyo­mást el­ér­ni. A fix gyógy­szer-kom­bi­ná­ci­ók szá­mos ...

Az ér­vé­nyes nem­zet­kö­zi és ha­zai te­rá­pi­ás út­mu­ta­tók alap­ján a tiazid tí­pu­sú diuretikumok el­ső-vo­nal­be­li antihipertenzív gyógy­szer­nek mi­nő­sül­nek. Kis dó­zis­ban al­kal­maz­va, il­let­ve kom­bi­ná­ci­ós vér­nyo­más­csök­ken­tő te­rá­pia ré­sze­ként a vér­nyo­mást ered­mé­nye­sen csök­ken­tik, a kar­dio­vasz­kuláris ri­zi­kót ...

Szer­zők az egyet­len tü­net­ként je­lent­ke­ző ve­le­szü­le­tett pé­nisz­gör­bü­let 67 műté­té­ről szá­mol­nak be. Meg­ha­tá­roz­ták a diszpláziás szö­ve­ti ele­mek és a kü­lön­bö­ző irá­nyú gör­bü­le­tek kö­zöt­ti oki ös­­sze­füg­gé­se­ket, és az egye­ne­sí­tést ezek­hez iga­zí­tot­ták. Ol­dal­irá­nyú fer­de­ség ese­tén csak a bar­lan­gos test ...

A szer­zők 62 nephrectomia so­rán el­tá­vo­lí­tott vesetumor im­mu­no­ló­gi­ai stá­tusának fel­mé­ré­sét vé­gez­ték el kri­osz­tá­tos met­sze­te­ken. Meg­ha­tá­roz­ták a HLA-class I-II cso­port­ba tar­to­zó ma­jor hisztokompatibilitási komp­lex MHC I és II osz­tá­lyú an­ti­gén­je­it in­di­rekt immunperoxidáz mód­szer­rel. Meg­vizs­gál­ták to­váb­bá a CD4, CD8, CD57 ...

A multilokuláris cisz­tás ve­se­sej­tes rák (MCRCC) a kon­ven­ci­o­ná­lis ve­se­sej­tes rák (RCC) tá­vo­li al­tí­pu­sa, amely ka­rak­te­risz­ti­kus mik­ro­szkó­pos tu­laj­don­sá­gok­kal bír, en­nek el­le­né­re gya­kor­ta a ve­se benignus cisztikus el­vál­to­zá­sa­ként ke­rül le­írás­ra. Pri­mer da­ga­nat­ról van szó, amely nem a ve­se benignus cisztikus ...

Mind az egy­sze­rű intrapyelaris nyo­más­vizs­gá­lat, mind va­la­men­­nyi fel­ső húgy­úti nyo­más-áram­lás vizs­gá­lat alap­ve­tő fel­ada­ta a va­lós intrapyelaris nyo­más pon­tos meg­ha­tá­ro­zá­sa. Eh­hez szük­ség van a ve­se kö­rü­li szö­ve­tek nyo­má­sá­nak, mint re­fe­ren­cia­nyo­más­nak a meg­ha­tá­ro­zá­sá­ra. Új mód­sze­rünk­kel in­di­rekt mó­don ...

Szer­ző iro­dal­mi ada­tok alap­ján te­kin­ti át a re­gi­o­ná­lis nyi­rok­cso­mók el­tá­vo­lí­tá­sá­nak sze­re­pét a ve­se­sej­tes rák se­bé­szi ke­ze­lé­sé­ben. Fej­lő­dés­ta­ni okok­ból a mesodermalis ere­de­tű ve­se­sej­tes rák kü­lön­le­ges, in­kább szar­kó­má­ra jel­lem­ző tu­laj­don­sá­gok­kal ren­del­ke­zik, ez meg­ha­tá­ro­zó je­len­tő­sé­gű ...

Az el­múlt 100 év a se­bé­szet hi­he­tet­len fej­lő­dé­sét hoz­ta. Míg az 1900-as évek ele­jén a köz­vet­len élet­men­tés volt a se­bé­szet fel­ada­ta, ad­dig ma már – még nagy be­avat­ko­zá­sok nyo­mán is – a ha­lá­lo­zás mi­ni­má­lis­ra csök­kent, oly­annyi­ra, hogy elő­tér­be lép­tek ké­nyel­mi, koz­me­ti­kai és költ­sé­ges­sé­gi szem­pont­ok. Még né­hány ...

A mi­ni­má­li­san invazív tech­ni­kák tér­hó­dí­tá­sa a töb­bi ma­nu­á­lis szak­má­val pár­hu­za­mo­san fo­ko­za­to­san a gyer­mek­uro­ló­gi­á­ban is be­kö­vet­ke­zett. Bár az el­ső cisztoszkópiát már a XIX. szá­zad­ban el­vé­gez­ték, a mű­sze­rek­nek (fény­for­rás­ok, op­ti­kák stb.) je­len­tős fej­lő­dé­sen kel­lett át­men­ni ah­hoz, hogy má­ra a hó­lyag ...

A szer­ző át­te­kin­ti a ser­dü­lő­ko­ri ét­ke­zé­si za­va­rok – anorexia nervosa, bulimia nervosa, multiszimptómás bulimia – tü­ne­te­it, epi­de­mi­o­ló­gi­á­ját, a ki­ala­ku­lást elő­se­gí­tő, il­let­ve fenn­tar­tó té­nye­ző­ket majd ös­­sze­fog­lal­ja a te­rá­pi­ás le­he­tő­sé­ge­ket....

A gyer­me­kek gyó­gyí­tá­sá­val fog­lal­ko­zó or­vo­sok­nak nap mint nap, vi­lág­szer­te gon­dot okoz, hogy a for­ga­lom­ba ho­zott gyógy­sze­rek ele­nyé­sző há­nya­dá­nak al­kal­ma­zá­si előiratában sze­re­pel kü­lön ne­ve­sí­tett gyer­mek­gyógy­ásza­ti in­di­ká­ció, il­let­ve ke­vés a ki­fe­je­zet­ten gyer­mek­gyógy­ásza­ti al­kal­ma­zás­ra szánt gyógy­szer. ...

A European Jo­ur­nal of Pediatrics (2004; 163: 245–250) ha­sáb­ja­in je­lent meg Ma­ja Steilin et al. köz­le­mé­nye, amely­nek té­má­ja a gyer­mek­ko­ri stroke hos­­szú tá­vú kö­ve­té­se. A köz­le­mény fő meg­ál­la­pí­tá­sa, hogy bár a gyer­mek­kor­ban be­kö­vet­ke­ző stroke prog­nó­zi­sa ked­ve­zőbb, mint fel­nőtt­kor­ban, gyer­mek­kor­ban is szá­mol­ni kell je­len­tős ...

A gyer­me­kek hasd­űri szer­ve­in vég­zett műté­tei kap­csán is fő tö­rek­vés a has­fal izom­za­tá­nak ma­xi­má­lis meg­kí­mé­lé­se, az­az a be­ha­to­lás nagy­sá­gá­nak le­he­tő leg­ki­seb­bé té­te­le. Ez több szem­pont­ból is in­do­kolt, ame­lyek kö­zül a leg­fon­to­sabb, hogy a mű­tét után lé­nye­ge­sen ke­ve­sebb a fáj­da­lom és így ke­ve­sebb ...

A mi­ni­má­li­san invazív tech­ni­kák tér­hó­dí­tá­sa fo­ko­za­to­san a gyer­mek­ko­ri mellkassebészetben is be­kö­vet­ke­zett. Ma már a mell­kas­fal de­for­mi­tá­sa­i­nak mű­té­ti meg­ol­dá­sa mi­ni­má­li­san invazív mó­don tör­té­nik ki­csiny la­te­rá­lis met­szé­se­ken ke­resz­tül, anél­kül, hogy akár a cson­to­kat, akár a por­co­kat át kel­le­ne vág­ni. A ...

Az em­ber­köz­pon­tú és csa­lád­cent­ri­kus be­teg­el­lá­tás egyik vív­má­nya az egy­na­pos se­bé­szet ki­ala­ku­lá­sa. Az el­múlt év­ti­ze­dek­ben a se­bé­szet és az anaeszteziológia te­rén be­ve­ze­tett kor­sze­rű mód­sze­rek ered­mé­nye­kép­pen megnövekedett azok­nak a be­avat­ko­zá­sok­nak a szá­ma, ame­lyek az egy­na­pos se­bé­sze­ti el­lá­tás ke­re­te­in ...

A mű­té­ti fáj­da­lom min­den be­avat­ko­zás után tör­vény­sze­rű­en je­lent­ke­zik. Ezért a fáj­da­lom ke­ze­lé­sét az ér­zés meg­je­le­né­se előtt, több szin­ten, kü­lön­bö­ző tá­ma­dás­pon­tú gyógy­sze­rek­kel kell meg­kez­de­ni. A köz­le­mény a perioperatív fáj­da­lom­csil­la­pí­tás le­he­tő­sé­ge­it fog­lal­ja ös­­sze....

A szer­ző át­te­kin­tést nyújt a gasztrointesztinális motilitás sza­bá­lyo­zá­sá­nak élet­ta­ni hát­te­ré­ről és ös­­sze­fog­lal­ja azo­kat a kór­élet­ta­ni tör­té­né­se­ket, ame­lyek a motilitási za­va­rok ki­ala­ku­lá­sá­hoz ve­zet­nek. Rö­vi­den át­te­kin­ti a motilitási za­var­ral já­ró, cse­cse­mő és gyer­mek­kor­ban elő­for­du­ló leg­fon­to­sabb ...