A szer­zők át­te­kin­tik a 2000.01.01. és 2005.04.01. kö­zött, impaktált uréterkövek mi­att, a kli­ni­ká­ju­kon vég­zett be­avat­ko­zá­so­kat, ele­mez­ve azok in­di­ká­ci­ó­it, ered­mé­nye­it és szö­vőd­mé­nye­it. Ezen pe­ri­ó­dus alatt 3601 be­avat­ko­zás tör­tént uréterkövek mi­att (ESWL: 3278, URS: 287, Ze­iss vagy Dormia-kosaras extrakció: 36) és 43 olyan ese­tük volt (a ...

A stresszinkontinencia és a cystokele együt­tes elő­for­du­lá­sát gyak­ran ész­lel­jük. Ilyen ese­tek­ben jól al­kal­maz­ha­tó az alább is­mer­te­tett minimál-invazív, transzobturatorikus po­lip­ro­pi­lén há­ló imp­lan­tá­ció. A be­ül­te­tett há­ló elül­ső ré­sze transzobturatorikus sza­lag­ként mű­kö­dik, a töb­bi ré­sze a hó­lya­got tá­maszt­ja alá feszülésmentesen. A ...

Szer­zők prospektív vizs­gá­lat so­rán ér­té­kel­ték a glomeruláris filt­rá­ci­ós rá­ta újabb markerének, a cystatin C szé­rum­szint­je­i­nek extrakorporális lö­kés­hul­lám-ke­ze­lés (ESWL) ha­tá­sá­ra be­kö­vet­ke­ző vál­to­zá­sa­it. 50, egy­ol­da­li ve­se­kö­ves be­teg­ben ha­tá­roz­ták meg ESWL előtt és után a szé­rum cystatin C szin­tet. A ke­ze­let­len ...

Az XX. szá­zad utol­só év­ti­zed­ében elő­ször Ke­let-, majd Kö­zép-Eu­ró­pá­ban a ko­rai fer­tő­ző szi­fi­lisz­ben szen­ve­dő ese­tek szá­ma je­len­tő­sen meg­emel­ke­dett. A rég­óta is­mert be­teg­ség új­bó­li fel­tá­ma­dá­sa nagy ki­hí­vást je­lent, ugyan­is a ne­mi be­teg­sé­gek, így a szi­fi­lisz is jel­leg­ze­tes ma­ga­tar­tá­si be­teg­sé­gek. Kli­ni­kai ...

A szer­ző az örök­le­tes bőr­gyógy­ásza­ti meg­be­te­ge­dé­sek­re, genodermatosisokra vo­nat­ko­zó leg­újabb is­me­re­te­ket fog­lal­ja ös­­sze, kü­lö­nös te­kin­tet­tel a gya­ko­ri elő­for­du­lá­sú hó­lyag­kép­ző­dés­sel vagy el­sza­ru­so­dá­si za­var­ral já­ró for­mák kli­ni­kai és mo­le­ku­lá­ris bi­o­ló­gi­ai sa­já­tos­sá­ga­i­ra. En­nek ...

A be­ve­ze­tő­ben a szer­ző sta­tisz­ti­kai ada­tok­kal bi­zo­nyít­ja a té­ma fon­tos­sá­gát. Ez­után rész­le­te­zi az aspecifikus bőr­tü­ne­te­ket, a spe­ci­fi­kus kór­ké­pe­ket és mint egyet­len biz­to­san gyógy­szer­al­ler­gi­ás bőr­tü­ne­tet a fix gyógyszerexanthemát. Is­mer­te­ti a di­ag­nosz­ti­kus le­he­tő­sé­ge­ket, va­la­mint a ki­vál­tó té­nye­ző ...

Az el­múlt évek so­rán egy­re több olyan be­teg­gel ta­lál­koz­tunk, akik­nél a scabies – adek­vát lo­ká­lis ke­ze­lés mel­lett – hó­na­po­kon át is el­hú­zó­dott, és a te­rá­pia­re­zisz­ten­cia kés­lel­tet­te a di­ag­nó­zis fel­ál­lí­tá­sát. A ré­gi sza­bály, mi­sze­rint az ex juvantibus, le­ge artis al­kal­ma­zott antiscabieses ke­ze­lés el­dön­ti bi­zony­ta­lan, ...

A kró­ni­kus láb­szár­se­bek gya­ko­ri­ak, a la­kos­ság 1–3%-át érin­tik. A ke­ze­lés és az el­lá­tás nem meg­ol­dott, ami­nek oka, hogy a kor­sze­rû seb­ke­ze­lés szak­mai irány­el­vei nem ala­kul­tak ki, és nem szü­le­tett in­ter­disz­cip­li­ná­ris kon­szen­zus a kró­ni­kus se­bek di­ag­nó­zi­sa, el­lá­tá­sa és a gon­do­zás irány­el­ve­i­ről. Több szak­ma – a ...

Szer­ző az ISHAM (International Society for Human and Animal Diseases) aján­lá­sa alap­ján cso­por­to­sít­ja és jel­lem­zi a leg­fon­to­sabb gom­bás fer­tő­zé­se­ket, ame­lyek a bőrt és an­nak sza­ru- vagy nyál­ka­hár­tya-füg­ge­lé­ke­it érin­tik. A kór­oko­zók és a haj­la­mo­sí­tó té­nye­zők fel­vá­zo­lá­sa mel­lett ki­tér a la­bo­ra­tó­ri­u­mi di­ag­nosz­ti­ka ...

A klas­­szi­kus diuretikus + vazodilatátor ke­ze­lés után a bé­ta-blok­ko­ló ke­ze­lés be­ve­ze­té­se a szív­elég­te­len­ség te­rá­pi­á­já­ba újabb je­len­tős elő­re­lé­pést je­len­tett a be­te­gek prog­nó­zi­sa szem­pont­já­ból. A bé­ta-blok­ko­ló ke­ze­lés be­ve­ze­té­se­kor a dó­zis­tit­rá­lás időt és nagy tü­rel­met igé­nyel a ke­ze­lő­or­vos­tól, ...

Vazospazmus so­rán va­la­mely ér­sza­ka­szon re­ver­zi­bi­lis ér­szû­kü­let ala­kul ki, a distalis te­rü­let kö­vet­kez­mé­nyes szö­ve­ti hipoperfúziójával. En­nek mér­té­ke, he­lye, és ide­je be­fo­lyá­sol­ja a to­váb­bi kli­ni­kai ki­me­ne­telt. A ki­vál­tó ok pon­tos patofiziológiája nem tel­je­sen tisz­tá­zott, az ed­di­gi ada­tok multifaktoriális ere­de­tet ...

A szer­zők a re­gi­o­ná­lis re­u­ma­to­ló­gi­ai kór­ké­pek ál­ta­lá­nos te­rá­pi­ás el­ve­it tag­lal­ják. Akut kór­ké­pek ese­tén gyor­san és ered­mé­nye­sen csil­la­pí­tan­dó a fáj­da­lom és a gyul­la­dás, szük­ség ese­tén akár opioiddal, lo­ká­lis vagy szisz­té­más szte­ro­id ke­ze­lés­sel, nyugalombahelyezéssel, fizioterápiával. Kü­lön fog­lal­koz­nak a ...

A mo­dern an­ti­bio­ti­kum­ok be­ve­ze­té­se a 20. szá­zad ko­rai éve­i­ben nem­csak az or­vos­tu­do­mány egé­szé­re, ha­nem a der­ma­to­ló­gi­á­ra is rend­kí­vü­li ha­tás­sal volt. A der­ma­to­ló­gi­á­ban nap­ja­ink­ban a kortikoszteroidok mel­lett a leg­gyak­rab­ban fel­írt gyógy­sze­rek kö­zé tar­toz­nak, nem­csak anti­bak­te­riális, ha­nem egyes cso­por­tok jól ...

A fe­kély­be­teg­ség hát­te­ré­ben az ese­tek kb. 50­–60%-ában Helicobacter pylori fer­tő­zött­ség (H. py­lo­ri as­­szo­ci­ált fe­kély) áll. A gyo­mor- és nyom­bél­fe­ké­lyek kb. 35–45%-ában a ki­vál­tó ok a nem­szte­roid gyulladásgátlók (NSAID) és/vagy acetilszalicilsav (ASA) tar­tós vagy rö­vid ide­ig tar­tó hasz­ná­la­ta a H. pylori stá­tusz­tól füg­get­le­nül....

A gyo­mor­tar­ta­lom regurgitációja idő­sza­kos vagy ál­lan­dó­sult pa­na­szo­kat és tü­ne­te­ket (ret­ro­ster­nalis égés, fáj­da­lom, há­nyin­ger, há­nyás, nye­lé­si pa­nasz, stb.) okoz­hat, ez a gastro­oeso­pha­geális refluxbetegség. (To­váb­bi­ak­ban refluxbetegség)....

Az al­ler­gi­ás conjunctivitisek gyors és biz­ton­sá­gos ke­ze­lé­sé­ben a mo­dern antihisztaminok, kü­lö­nö­sen azok új ge­ne­rá­ci­ó­ja az el­ső vá­lasz­tás. Két tí­pu­sú hisztaminreceptor van, a H1 és a H2, ame­lyek kö­zül a H1-receptorok a leg­fon­to­sab­bak az al­ler­gi­ás gyul­la­dá­sos vá­lasz­re­ak­ci­ók köz­ve­tí­té­sé­ben. Az el­ső H1-receptor-antagonisták, ...

A bőr­gyógy­ásza­ti be­teg­sé­gek je­len­tős ré­szét te­szik ki a kü­lön­bö­ző ere­de­tû ek­cé­mák. Je­len or­szá­gos fel­mé­rés cél­ki­tû­zé­se az ek­cé­mák tí­pu­sa­i­nak, azok te­rü­le­ti elő­for­du­lá­si gya­ko­ri­sá­gá­nak, ke­ze­lé­si szo­ká­sa­i­nak és a be­teg­ség étel­mi­nő­ség­re ki­fej­tett ha­tá­sá­nak a vizs­gá­la­ta volt. A több ...

1990-ben a vi­lá­gon 50 mil­lió em­ber halt meg, eb­ből 14 mil­lió kardiovaszkuláris be­teg­ség kö­vet­kez­té­ben. 2000-ben a kardiovaszkuláris okok­kal ös­­sze­füg­gő ha­lá­lo­zás 16,6 mil­lió volt. Nagy fel­mé­ré­sek sze­rint a vi­lá­gon kb. 600 mil­lió hi­per­tó­ni­ás be­teg­gel kell szá­mol­ni, több­sé­gük ke­ze­let­len, vagy ros­­szul be­ál­lí­tott. Éven­te ma­gas ...

Mai is­me­re­te­ink sze­rint hi­per­tó­ni­á­ban szen­ve­dő be­te­gek jel­lem­ző szív­el­vál­to­zá­sa a kon­cent­ri­kus bal­kam­ra hi­pert­ró­fia, amit a megnövekedett balkam­rai izom­tö­meg és fal­vas­tag­ság, va­la­mint a be­szű­kült üre­gi át­mé­rő jel­le­mez. Az ACE-gátlók al­kal­ma­zá­sa so­rán a bal­kam­ra-hi­pert­ró­fia csök­ke­né­sé­vel ja­vul a ...