A szisz­to­lés szív­elég­te­len­ség (SSZE) de­fi­ní­ci­ó­ja, prevalenciája, te­rá­pi­ás aján­lá­sai, prog­nó­zi­sa az iro­da­lom­ban egy­ér­tel­mű­ek. Szív­elég­te­len­ség meg­tar­tott szisz­to­lés funk­ci­ó­val (SZEMSF) de­fi­ní­ci­ó­ja vi­szont bi­zony­ta­lan, és pon­tat­lan mé­ré­se alap­ján nem cso­da, ha a prevalencia és a prog­nó­zis ada­tai is je­len­tős ...

Ma­gya­ror­szá­gon a stroke a har­ma­dik leg­gya­ko­ribb ha­lá­lok, a tar­tós rok­kant­ság leg­gya­ko­ribb elő­idé­ző­je, az ös­­szes agyi ér­ka­taszt­ró­fa több mint 80%-a iszkémiás ese­mény. Az iszkémia és a vér­zés biz­tos el­kü­lö­ní­té­se csak kép­al­ko­tó­val le­het­sé­ges. A be­teg­ség ki­me­ne­tel­ét a 3 órán be­lü­li int­ra­vé­nás trombolízis – ...

A lét­fon­tos­sá­gú al­vá­si fo­lya­mat szá­mos rész­le­tét is­mer­jük, de élet­ta­ni sze­re­pét még nem ért­jük pon­to­san. Ezért az al­vás­za­va­ro­kat is in­kább tü­net­ta­ni­lag jel­le­mez­zük, bár az utób­bi év­ti­ze­dek ku­ta­tá­si ered­mé­nyei alap­ján si­ke­rült ös­­sze­kap­csol­ni egyes kli­ni­kai ál­la­po­to­kat az al­vás elekt­ro­fi­ziológiai és ...

Epi­de­mi­o­ló­gi­ai és in­ter­ven­ci­ós vizs­gá­la­tok bi­zo­nyít­ják, hogy a HDL a kardiovaszkuláris be­teg­sé­gek, el­ső­ren­dû, önál­ló, vé­dő­ha­tá­sú anti-rizikófaktora. Vazoprotektív ha­tá­sai kö­zül ki­emel­ke­dik a rezerv ko­lesz­te­rin­transz­port, antiinflammatorikus, antioxidáns és az endothelfunkciót be­fo­lyá­so­ló ha­tá­sa mel­lett. Nem-gyógy­sze­res úton ...

Mind a di­a­bé­tesz, mind a hi­per­tó­nia gya­ko­ri be­teg­ség, és tár­su­lá­suk sem rit­ka. Mind­két be­teg­ség je­len­tő­sen nö­ve­li a kardiovaszkuláris szö­vőd­mé­nyek koc­ká­za­tát. A szö­vőd­mé­nyek ki­vé­dé­sé­nek ha­té­kony mód­ja az eré­lyes vér­nyo­más­csök­ken­tés. A cél­ér­té­kek ál­ta­lá­ban csak kom­bi­nált antihipertenzív ke­ze­lés­sel ...

Az in­ten­zív in­zu­lin­ke­ze­lés új táv­la­ta­it nyi­tot­ták meg az inzulinanalóg ké­szít­mé­nyek. A gyors­ha­tá­sú ana­ló­gok fő­ét­ke­zé­sek­hez ön­ma­guk­ban, vagy metformin adá­sa mel­lett ered­mé­nye­sek le­het­nek olyan 2-es tí­pu­sú cu­kor­be­te­ge­ken, ahol még meg­tar­tott a bazális inzulinelválasztás. Az 1-es tí­pu­sú di­a­bé­tesz­ben alap­ve­tő a ...

A cu­kor­be­teg­ség „jár­vány­sze­rû” ter­je­dé­se új ki­hí­vá­so­kat je­lent az egész­ség­ügy és a tár­sa­da­lom szá­má­ra. A 2-es tí­pu­sú di­a­bé­tesz kór­fej­lő­dé­sét nap­ja­ink­ban a metabolikus szindró­ma kon­cep­ci­ó­ja alap­ján ér­tel­mez­zük. A metabolikus szindró­ma kli­ni­kai je­len­tő­sé­gét el­ső­sor­ban a kór­kép ta­la­ján ...

A cu­kor­be­teg­ség­ről szer­zett ge­ne­ti­kai, im­mu­no­ló­gi­ai és anyag­cse­rét érin­tő is­me­re­te­ink bő­vü­lé­sé­vel, a szû­rő­vizs­gá­lat­ok el­ter­je­dé­sé­vel és a ko­ráb­ban csak tu­do­má­nyos cél­ból vég­zett vizs­gá­la­tok min­den­na­pos­sá vá­lá­sá­val ös­­sze­füg­gés­ben a di­a­bé­tesz­ről al­ko­tott ko­ráb­bi sta­ti­kus ké­pünk ...

A glargin in­zu­lin (Lantus^®) be­ve­ze­té­sé­vel az ad­di­gi prandiális ana­lóg­in­zu­li­nok mel­lett ana­lóg bá­zis­in­zu­lin is hoz­zá­fér­he­tő­vé vált. A szer­zők a kom­bi­nált ana­lóg­in­zu­lin-ke­ze­lés­sel szer­zett ta­pasz­ta­la­ta­ik­ról szá­mol­nak be 10-10, 1-es és 2-es tí­pu­sú cu­kor­be­teg há­rom­ha­vi kö­ve­té­se kap­csán. El­ső ered­mé­nye­ik ...

A cu­kor­be­teg-el­lá­tás so­rán – így a há­zi­or­vo­si gya­kor­lat­ban is – leg­gyak­rab­ban a pe­ri­fé­ri­ás, dis­ta­lis tí­pu­sú, szenzomotoros polyneuropathia diabetica kór­ké­pé­vel ta­lál­ko­zunk. E kli­ni­kai kór­for­ma je­len­tő­sé­gét gya­ko­ri­sá­ga, az ál­ta­la oko­zott pa­na­szok sú­lyos­sá­ga és a neuropátiás tal­pi fe­kély ki­ala­ku­lá­sá­ban ...

A „vaszkuláris” dementia rit­káb­ban bi­zo­nyít­ha­tó, mint ahány­szor gon­do­lunk rá. Agyi ke­rin­gés­za­va­rok után leg­több eset­ben nem „va­ló­di” corticalis dementia, ha­nem ös­­sze­tett gon­dol­ko­dás, cse­lek­vés, ér­zel­mi és vi­sel­ke­dés­za­var ala­kul ki. Ezek több­sé­gét agyi kisérbetegségekkel ma­gya­ráz­zák. Az ös­­sze­tett – rész­le­te­i­ben még ...

A kardiovaszkuláris be­teg­sé­gek ku­ta­tá­sa so­rán egy­re na­gyobb fi­gye­lem irá­nyul a mikro­cir­ku­lá­ció sze­re­pé­nek pon­to­sabb meg­is­me­ré­sé­re. A hi­per­tó­nia az aterotrombózis egyik is­mert ri­zi­kó­té­nye­ző­je kü­lö­nö­sen szo­ros ös­­sze­füg­gést mu­tat a mikrocirkuláció ál­la­po­tá­val. A hi­per­tó­nia okoz­ta célszervkárosodások ...

A vér­nyo­más diurnális in­ga­do­zá­sa alap­ján a 24 órás vér­nyo­más-mo­ni­to­ro­zás fel­hasz­ná­lá­sá­val jel­lem­ző vér­nyo­más­tí­pu­so­kat is­mer­tek fel: a dipper, nem dipper, extém dipper és az in­verz dipper tí­pust. A dif­fe­ren­ci­á­lást a diurnális in­dex­re ala­poz­ták. Az egyes tí­pu­sok kli­ni­kai, prog­nosz­ti­kai je­len­tő­sé­gét fel­is­mer­ték. ...

A fej-nyak (száj­üre­gi) tu­mo­rok ke­ze­lé­se ha­son­ló és más is, mint a szer­ve­zet egyéb da­ga­na­tai ese­té­ben. Ha­son­ló, mert a „komp­lex da­ga­nat­ke­ze­lés” az irány­adó. A há­rom fő irány­vo­nal: a se­bé­szi, a su­gár és gyógy­sze­res ke­ze­lés is azo­nos, de a da­ga­na­tok el­he­lyez­ke­dé­sé­nél fog­va az azon­na­li se­bé­szi hely­re­ál­lí­tás ...

A tu­mo­ros anorexia cachexia (TAC) szindró­ma prob­lé­ma­kö­re ös­­sze­tett fo­lya­mat. Az ané­mia, a súly­vesz­tés, az izom­sor­va­dás, a fe­hér­je­vesz­tés, a szén­hid­rát-, fe­hér­je- és zsír­anyag­cse­ré­ben be­kö­vet­ke­ző kó­ros el­té­ré­sek prog­res­­szív vál­to­zá­so­kat okoz­nak a be­te­gek nutricionális stá­tu­szá­ban. Meg­vál­to­zik a sejt-mediálta ...

Ma­gya­ror­szá­gon az ös­­szes stroke ese­mény 10%-a agy­ál­lo­má­nyi vér­zés. Je­len­leg akár a ha­gyo­má­nyos, akár a se­bé­szi el­lá­tást vá­laszt­juk, ma­gas mor­ta­li­tás­ra – hoz­zá­ve­tő­le­ge­sen a vér­zé­ses ese­tek 1/3-át ve­szít­jük el a ke­ze­lés so­rán –, és sú­lyos ma­rad­vány­tü­ne­tek­kel gyógy­uló be­te­gek­re szá­mít­ha­tunk. ...

Az irritábilis bél szindró­ma mind a há­zi­or­vo­si gya­kor­lat­ban, mind a gasztroenterológiai ren­de­lők­ben az egyik leg­gya­ko­ribb za­var. Ki­ala­ku­lá­sá­ban a bi­o­ló­gi­ai té­nye­zők mel­lett pszi­cho­ló­gi­ai jel­lem­zők is sze­re­pet ját­sza­nak (így egyes sze­mé­lyi­ség­té­nye­zők, tár­su­ló pszi­chi­át­ri­ai za­va­rok, sze­xu­á­lis abúzus, stressz). A ...

El­öre­ge­dő tár­sa­dal­munk­ban ro­ha­mo­san nő az idős­ko­ri men­tá­lis za­var­ban szen­ve­dők szá­ma. A de­pres­­szió prevalenciája igen magas, különösen az idősebb korosztályban. A há­zi­or­vos kom­pe­ten­ci­á­ja a szû­rés, a be­ál­lí­tott te­rá­pia kö­ve­té­se, a szo­ci­á­lis és medicinális re­ha­bi­li­tá­ció se­gí­té­se. Idő­sö­dő pra­xi­sunk­ban ...

A kardiovaszkuláris be­teg­sé­gek a fej­lett or­szá­gok­ban a ha­lá­lo­zá­si sta­tisz­ti­kák él­lo­va­sai. Nincs ez más­ként ha­zánk­ban sem. A kardiovaszkuláris ha­lá­lo­zás 50%-át az ISzB, 20%-át a stroke ad­ja. A szív­elég­te­len­ség incidenciája nő a leg­na­gyobb mér­ték­ben a fej­lett nyu­ga­ti or­szá­gok­ban. A gyógy­sze­res te­rá­pi­á­ban el­ért ki­fe­je­zett ...