Milyenek a kémiai különbségek az égéssel keletkező cigarettafüst és a dohányhevítő rendszerből származó aeroszol között?
Milyen eredményre jutott az a kínai kutatócsoport, amely a káros és potenciálisan káros füstösszetevők kibocsátásának mértékét vizsgálta?
A beltéri levegő minősége egyaránt hat az egészségünkre, a komfortérzetünkre és a teljesítményünkre.
A szokásos égési folyamatok tökéletlenül zajlanak, ezáltal pedig káros anyagokat tartalmazó égéstermékek keletkeznek.
A napjainkban elérhető tudományos bizonyítékok ellenére sokan továbbra sincsenek tisztában a dohányzási ártalomcsökkentés korszerű lehetőségeivel.
Egy a Nature-ben közölt összehasonlító vizsgálat alátámasztotta, hogy az e-cigaretta aeroszolja által kiváltott citotoxikus, genotoxikus és mutagén hatás nagyságrendekkel alacsonyabb a hagyományos cigarettáéhoz képest.
Olasz kutatók 24 hetes utánkövetéssel vizsgálták a cigaretta füstmentes alternatívával való helyettesítésének hatását a hagyományos dohánytermékek fogyasztásának elhagyására, illetve a teljes leszokásra.
Idén ősszel hatodik alkalommal került megrendezésre a dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentést fókuszba helyező No Smoke Summit, ahol a legfrissebb horvát és német népegészségügyi adatok és stratégiák is bemutatásra kerültek.
A European Medical Journalban megjelent egy új szakirodalmi áttekintés, mely az atherosclerotikus folyamatok kialakulási kockázata és az érelmeszesedés progressziója vonatkozásában összegezte és értékelte a dohányhevítéses technológia kórélettani hatásait.
Az Egyesült Királyságban egyre több szakember lát lehetőséget a füstmentes eszközök másodlagos és harmadlagos megelőző céllal történő használatára azok körében, akik valamilyen okból kifolyólag nem szoknak le a dohányzásról.
Összetett csontkultúrán modellezték a dohányfüst, illetve a hevített dohány-aeroszol molekuláris hatásait.
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy az elektronikus cigaretták használata hatékonyabb a leszokástámogatásban, mint a hagyományos nikotinpótló módszerek.
Április elején tizedik alkalommal került megrendezésre az Open Science tudományos konferencia sorozat, mely a kutatás-fejlesztés eredményeit ismerteti.
Karl Fagerström a svéd tapasztalatokról és a füstmentes termékekben rejlő potenciálról tartott előadást 2023. február 23-án Madridban a Tobacco Harm Reduction Summit-on.
A közelmúltban a 10. évfordulóját ünnepelte az elektronikus, füstmentes alternatívák és a dohányzási ártalomcsökkentés lehetőségeire fókuszáló E-cigarette Summit konferenciasorozat.
Minden alkalommal, amikor egy innováció eredményeként előrelép a technológia, megjelenik a bizonytalanság és elszaporodnak a félreértések.
A füstmentes dohányhevítő rendszer (HTP) először 2014-ben Japánban vált elérhetővé a dohányzók számára.
Az *Open Science Tudományos Konferencia szakemberei június végén hetedik alkalommal tartottak élőben közvetített, nyilvános platformbeszélgetést az konferenciasorozat keretein belül.
A nyár elején megtartott US E-cigarette Summit hibrid konferencia keretein belül a dohányzási szokások alakulásával és a leszokással kapcsolatos újabb vizsgálati eredmények is bemutatásra kerültek.
A European Medical Journal kardiológia aloldalán jelent meg az az interjú, ami a dohányzás okozta ártalom csökkentésének kiegészítő lehetőségeit tárgyalja a hagyományos leszokástámogatási eszközökön túl.
Habár az elmúlt évtizedek világszerte javuló tendenciát mutattak a dohányzás népszerűségének visszaszorulása terén, az elmúlt években ez a tendencia jelentősen lassult.
Minden egyes füstmentes technológia esetében szükség van a káros és potenciálisan káros hatások felmérésére.
Az idei Pánhellén Közegészségügyi Konferencia többek között a dohányzási ártalom csökkentéséről, a leszokástámogatás lehetőségeiről szólt.
Egyre több független vizsgálat, fejlesztés és valós életbeli adat teszi lehetővé a füstmentes technológiák fogyasztókra gyakorolt hatásainak megértését.
A pragmatizmus egy angolszász filozófiai irányzat volt, ami előnyben részesítette a gyakorlati tapasztalatokat...
A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) leggyakrabban előforduló rizikófaktora a cigarettafüst.
Szakemberek értékelték és vitatták a dohányzás okozta betegségteher és az alternatív füstmentes technológiák jelenlegi helyzetét.
Az elmúlt években számos, a dohányhevítő rendszerek emberi szív-érrendszerre gyakorolt hatását kutató vizsgálat zajlott.
A dohányhevítő rendszerek komoly szakmai vitákat indítottak a dohányzásról való leszokástámogatás témaköreiben.
Bizonyos statisztikák szerint Magyarországon a tüdőbetegek száma meghaladja az egy milliót. A tüdődaganatokról pontosabb adataink vannak.
A szenvedélybetegség kialakulását a genetikai tényezők, a családi minta és a tágabb környezetben elsajátított minták határozzák meg.
A WHO jelentése szerint a világon mintegy 1 milliárd ember dohányzik, melynek egészségkárosító hatását mára bizonyítékok támasztják alá.
Valószínűleg nincs a világon még egy olyan ellentmondásos fogyasztói termékpaletta, mint a dohányiparban.
Bár sokan azt mondják, hogy a dohányt „az ízéért” fogyasztják, valójában a dohányzást a nikotin élettani hatásai miatt élik meg kellemesnek.
Lehet-e aktív szerepe a tudományos és orvosi közösségnek a dohányzás visszaszorítását célzó stratégiák kialakításában?
A 2020-as No-Smoke Summit virtuális konferencián az előadók az ártalomcsökkentés lehetőségeit boncolgatták a dohányzás területén.
A dohányzás szabályozására irányuló számos törekvés ellenére minden évben nyolc millióan halnak korai halált.
